Warhammer: End Times - Vermintide teszt

2015. november 11.
73.8601
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Gonzo profilja, adatai
Gonzo
A folyton fürkésző, szinte velőnkbe tekintő gombostű-szemeivel, a bármikor prédába vájható hegyes szemfogaival, a kitartóan szaglászó elnyúlt orrával és a hosszan tekergőző rideg farkával a patkány csak kevesek cukiság-toplistáján érhet el előkelő helyezést. A górcsövünk alatt landolt anyagban pedig éppen ez a nem túl bizalomgerjesztő rágcsáló fordul elő nagyobb számban, mi több áradatként hömpölyög, ezért a komolyabb musophobiában szenvedő olvasóink figyelmébe nem is ajánlanánk olyan bátran.


A többség számára a Warhammer hallatán bizonyára egy űropera gigantikus díszlete rajzolódik ki, valahol a Dűne és Tolkien világainak keresztútján, ahol a tébolyodott transzhumán technológia találkozik az okkult mágiával, és űrgárdisták vívnak ádáz csatákat orkok végtelen hadaival. Ez a regényekben, továbbá szerep- és videojátékokban talán jobban feldolgozott univerzum a Warhammer 40,000, ám annak is voltak gyökerei, sötét középkora, a franchise fantasy ágai, melyek közé a Warhammer: End Times - Vermintide is tartozik, oda repítenek minket vissza.

Csak semmi cicó, nálam van a slukker.

Csak semmi cicó, nálam van a slukker.


Sigmar Heldenhammer császárrá koronázása után, vagyis a birodalmi naptár szerint a 2523-adik esztendőben járunk, bár nincs békeidő, Übersreiket, egy Budapesthez hasonlóan folyó által kettészelt, kiemelten fontos kikötővárost meglepetésként érte a patkányemberek gyors, szinte megsemmisítő rohama. Ezen a ponton, gyakorlatilag bármiféle eligazítás és felkészítés nélkül kerülünk a mély vízbe, a legelső ütközetünkbe. Ami azt illeti, ez minden szinten ilyen durr bele móka, aki nem ismeri a Warhammer történelmét, nem a játékból fogja magába szívni a tudást, ugyanakkor tenyeres-talpas katonaként eleve csak az előtte tornyosuló feladatra kell összpontosítania, azt pedig háttérinfók nélkül is mindenki ugyanúgy élvezheti.

Magához kell térítenünk az alvó várost, mármint ami még megmaradt belőle, amit még nem tarolt le a skavenek förtelmes hordája, és a rohamosan terjedő tűzvész sem égetett hamuvá. Ehhez egy harangot kell megkondítanunk, mellesleg ez oldaltól függetlenül egy gyakran visszatérő mozzanat. A Vermintide alapvetően egy egyszerű, lecsupaszított, minden esetben négy szereplős kooperatív FPS, ugyanakkor pont abban is rejlik az egyik varázsa, hogy semmi nincs túlbonyolítva: nem maradunk le, miközben a rakás fegyverünk között tallózunk, vagy éppen előnyösebb gyógyfőzetet próbálunk kotyvasztani a sebeinkre, komolyabb stratégiára, kommunikációra, taktikai egyeztetésre sincs szükség, adott a feladat, és menni kell előre, lehetőleg összetartva - ez utóbbi az első lecke, amit mindenki a saját bőrén tanul meg.

Itt van, megjött Rozsomák.

Itt van, megjött Rozsomák.


Az elsődleges dorgálóeszközünk kard, dupla tőr, buzogány, pálca vagy balta lehet, néhol egy-egy kiegészítő pajzs is befigyel, természetesen minden karakter meghatározott palettáról válogathat. Az erősebb attak hosszabb előkészítési időt igényel, és így nagyobb rizikóval is jár, emellett háríthatunk, sőt vissza is lökhetünk. Távolra íjakkal, nyílpuskákkal, pisztolyokkal és karabélyokkal támadhatunk, muníció azonban - mint a való életben - nem terem minden bokorban, minden nyílvesszőt és golyót jól be kell osztanunk, és célszerű kerülnünk a pazarlást. Ezeken túl egy gyógyító főzet vagy dobozka, egy rövid időre extra képességet nyújtó lötty és egy bomba lehet csak nálunk.

közönséges patkányirtók

közönséges patkányirtók


Öt bátor hős közül választhatunk, egy bandában mindegyikből csak egy szerepelhet, vagyis nem harcolhat együtt például négy törpe. Amennyiben új csapathoz kapcsolódunk, és az aktuális karakterünk már foglalt, be kell érnünk egy alternatívával. Ez nem csupán a keveredések elkerülésére jó, de viszonylag ki is egyensúlyozza az egységet, nagyjából hagyományos szerepjátékos felállást teremt, már amikor nem pont a mágust hagyjuk ki, de úgy sem lehetetlen a küldetés.

A fényes páncélos birodalmi katona klasszikus harcos, egy tapasztalt, sok poklot megjárt, büszke őrmester, aki az irányítást és a nehezebb fegyvereket preferálja. A kalapos, bőrkabátos boszorkányvadász, aki egyben bíró és hóhér is, alapban a párbajtőrre és az ismétlő pisztolyokra esküszik, de egyébként elég nagy átjárás van a fegyverek között, mindenki forgathat más osztályra jellemzőt is. A zajos törpe természetesen alulnézetből követi az eseményeket, és robusztus baltákkal szeret igazán odasomni a patkányok kobakjára.

Az ogrepatkány fogászati kezelésre vár.

Az ogrepatkány fogászati kezelésre vár.


A női szakaszt a felderítő elf nyitja, alapban dupla tőrökkel és íjjal tehet rendet. A legérdekesebbnek a tűzre szakosodott varázslónő tűnt, rá sok fenti szabály nem vonatkozik, és mivel tűzgolyókat dobál, a nagy hatótávolságú készlete sem véges. Ugyanakkor nagyon hamar túlhevül, vissza kell fognunk, amíg lehűl, ha pedig bizonyos hőfok fölé merészkedünk, magunkat sebezzük vele. Kezdetben a legjobb választásnak tűnt, de annyira óvatos irányítást igényel, hogy nem való mindenkinek.

A másik oldalt a már említett emberszabású patkányok képviselik. Leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben a rongyokba öltözött és pucér példányokkal találkozhatunk, melyek gyakran csorba fegyverekkel, az életüket a csapatszellem mögé helyezve rontanak nekünk kamikazeként. Egyesével nem jelentenek nagy kihívást, de amikor végtelen folyamként zúdulnak ránk, nem ritkán több oldalról, azért nem vehetjük fél vállról az összecsapást. Első blikkre kicsit sivárnak is tűnik az ellenoldal, minden más patkány már inkább amolyan "főnöknek" tekinthető, pályától és nehézségtől függően ritkábban vagy kicsit gyakrabban találhatjuk velük szembe magunkat.

Vidám kalandjaink színtere.

Vidám kalandjaink színtere.


A jobban felfegyverezett, páncélos és sisakos, láthatóan harci kiképzést is kapott légiós patkányok már keményebb diók, különösen, amikor egész osztagban támadnak, ez egy kezdő csapat számára már gyakran végzetes. A tisztes távolról mérges gázzal teli bombákat dobáló rágcsáló igazán kaotikussá teheti a csatát, ha nem iktatjuk ki időben. Hasonló kaliberű a gépágyús, amennyiben célba vesz minket, és nincs fedezékünk, hamar lenullázza az energiánkat, ergo gyorsan kell likvidálni. A legszívósabb az ogrepatkány, egy tomboló robusztus szörnyeteg, csapatmunkával is jó időbe telik a leterítése, és persze idővel a játék extra rohamokkal is nehezíti a feladatot.

A legbosszantóbb azonban két sunyi patkány, ezek miatt akkor is gallyra mehet egy misszió, ha már tapasztaltabbak vagyunk. A kampósként emlegetett gyakran lesben vár, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy fogóba zárta a nyakunkat, ráadásul az eszközön hosszú rúd is figyel, így tehetetlenek, teljesen harcképtelenek vagyunk. A "jószág" ilyenkor a lehető legmesszebbre vonszolja áldozatát, hogy kivonja az ütközetből, aztán a rudat a földbe állítja. Aki így jár, azt csak a társai menthetik ki a szorult helyzetéből. Hasonló taktikát alkalmaz az orgyilkos is, rendszerint láthatatlanul és nagyon gyorsan mozog, majd ráveti magát az áldozatára, és a zölden világító pengéivel addig kaszabolja, amíg az el nem vérzik, vagy be nem fut a felmentősereg.

Épül a helyi 4-es metró.

Épül a helyi 4-es metró.


Különösen ez utóbbi kettő miatt elengedhetetlen a maximális összetartás, nem szabad elbóklászni vagy leszakadozni, mondjuk nincs is nagyon gyűjtögetni való, a löttyökön, bombákon és muníción túl csak könyveket és dobókockákat találhatunk. Minden sikeres küldetés után kockadobással nyerhetünk új eszközöket és kiegészítőket, továbbá bevetések között a fogadóban fejlesztgethetünk, kombinálgathatunk és szerelgethetünk cuccokat a kovácsszerszámok segítségével. Lényegében így válhatunk erősebbekké, hogy a tapasztalat mellett a felszerelésünk is esélyt adjon a későbbi pályák és nehezebb fokozatok leküzdésére.

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.


A legtöbb összetevő jól súlyozott, remekül működik, az különösen tetszett, hogy az ellenfelek taktikája és a gyakorlatilag szükségtelen, csak opcionális kommunikáció mennyire összekovácsolja mindig a csapatot, trollkodásra nincs igazán lehetőség, így minden ütközet hangulatos. A grafikára nem lehet panasz, Jesper Kyd zenében hozza a tőle megszokott magas szintet, sőt a hangnál maradva még a szinkronszínészeket és az ehhez kapcsolódó mesterséges intelligenciát húznám alá: a szereplők roppant életszerűen kommentálják az eseményeket, különösen a boszorkányvadász éles, epés megjegyzéseit bírtam. A jelenleg elérhető tizenhárom pálya ugyan nem garantál nagyon hosszú távú szórakozást, de ettől függetlenül a Warhammer: End Times - Vermintide kiemelt trónust érdemel a kooperatív FPS-ek panteonjában.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Warhammer End Times Vermintide (PC)1.849 Ft

Warhammer End Times Vermintide (PS4)1.849 Ft

Warhammer End Times Vermintide (XBOX ONE)1.849 Ft

Warhammer: End Times - Vermintide teszt / Tesztplatform: PC

a polcon a helye
  • Stílus: FPS
  • Megjelenés: 2015. október 23.
  • Ár: 8.800 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • hangulatos duma a karakterektől
  • jól belőtt multiplayer
  • pörgős akció
  • alulteljesítő botok
  • kevés pálya
  • rövid szavatosság
  • Hang
    9
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    8
8.3
9 hozzászólás

zender

5 éve, 3 hónapja és 14 napja

Kipróbáltam, és rájöttem, nem lennék jó cikkíró. Nem tudnám az erényeit így kiemelni - pedig biztos van - mert olyan hamar ráuntam hogy az döbbenet. Persze a kinézet szép, de semmi más nem tetszik benne.

válasz erre

Gonzo

5 éve, 3 hónapja és 14 napja

Hozzáteszem, hogy a pontszám automatikus átlag, kicsit talán levontam volna belőle a rövid szavatosság miatt.

@Gólem: Bár nem vagyok a Warhammer Fantasy szakértője, a fejlesztők maximálisan együttműködtek a Games Workshoppal, a játék a kánon része. Mi több (ezért a kettős alcím) ez a patkányinvázió nyitja az End Times eseménysorozatot, ami majd nyilván folytatódik regényekben, szerep- és videojátékokban meg más egyebekben.

@Santonio: Nem a teljes mesterséges intelligencia problémás, sőt szerintem egész jól teljesít. A gond csak a kooperatív botokkal van, ha nem találunk elég emberi társat, és jobban rájuk szorulunk, sokkal kevesebb esélyünk van a túlélésre.

@C64 fun: Szerintem is kap majd extra pályákat rendesen, az persze kérdéses, hogy fizetős DLC-k lesznek-e ezek, ami az iparban manapság megszokott, vagy ingyenesek, ami a co-op játékoknál logikusabb (mert még kevesebben játszhatnának az új pályákkal, ami még jobban morzsolná és dühítené a játékosokat).

válasz erre

Gólem

5 éve, 3 hónapja és 14 napja

Tipikus egyszer játszósnak néz ki... Mennyire hű amúgy a Warhammer univerzumhoz?

válasz erre

Mordorer

5 éve, 3 hónapja és 15 napja

Engem annyira nem fogott meg hogy meg is vegyem. Nagyon kevésnek tűnik a tartalom sajnos.

válasz erre

C64 fun

5 éve, 3 hónapja és 16 napja

Majd ha jön hozzá még ingyen néhány (10-15) pálya, akkor nekiállok. Így nem ér meg ennyit.

válasz erre

kpal

5 éve, 3 hónapja és 17 napja

Szép,de lehetne okosabb karakterek.

válasz erre

Ronalddo

5 éve, 3 hónapja és 17 napja

Szerintem ez tipikusan az a játék ami a rajongók számára érdekes, így hogy én egyáltalán nem ismerem a Warhammer univerzumot, nem igazán mozgat meg.

válasz erre

wegh

5 éve, 3 hónapja és 17 napja

Hááát, én havernál próbáltam, de nem győzőtt meg. Lehet bennem van a hiba, da borzasztó monoton. Semmi extrát nem nyújt a jó garfikán kívül szerintem.

válasz erre

Santonio

5 éve, 3 hónapja és 17 napja

Kár a mesterséges intelligencia elbaltázásáért mert ahogy látom, egyedül az okoz igazi problémát.

Mindenesetre beszerzős game, de nem sos hanem amikor majd olcsóbb lesz.

válasz erre
Warhammer: End Times - Vermintide
8.800 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

gery1113 profiljadarkomen profiljaWickedSick profiljaM.O.R.P.H. profilja