Uncharted: Legacy of Thieves Collection teszt

Nyilván mindenki tűkön ült a folytatás(ok) miatt és a hirtelen félisteni státuszba emelkedett Naughty Dog stúdió nem is hibázott: még három olyan (fő)részt szállítottak le, amivel tényleg beírták magukat örökre a badass fejlesztők közé. Ha esetleg elfelejtettük volna, a Last of Us is az ő nevükhöz fűződik. Ahogy annak lennie kellett, érkezett egy teljes értékű epizód PS Vitára, de azért az irány mindig is a nagytesó volt.

Engedelmetekkel nem vájkálnék tovább a múltban, plusz nem keseregnék arról hogy hol az új rész. Ennél jóval örömtelibb, hogy pár nap és befut végre az Uncharted: Legacy of Thieves Collection, ami a parádésan sikerült Uncharted 4: A Thief's Endet, valamint a szintén remek The Lost Legacy-t tartalmazza, természetesen kicsinosított formában.

Öhh, asszem rossz ereszen másztam fel

A kollekció elérhető PS5-re, valamint egy későbbi időpontban meg fog jelenni PC-re is, ami teljesen egybevág a Sony azon mesterkedésével, hogy a korábbi, platform exkluzív címeit átültesse számítógépre - lásd még God of War és Horizon. De természetesen jelenleg, ahogy mondtam, csak PS5-re érhető el, illetve azt is hozzá kell tenni az igazsághoz, hogy bizonyos új funkciók kizárólag konzolon futtathatóak, de erről később még beszélünk.

Gyorsan tisztázzunk valamit, még így az elején: ez bizony egy kollekció, így a külcsín finomítgatásán kívül mindenben, de tényleg mindenben megegyezik az alap verziókkal, amiket természetesen mi is teszteltünk jóval korábban, ezért olyan rettenetesen mélyen nem szeretnék belemenni a történetbe, meg a többi finomságba. Oké, ez nem igaz, mert sajnos néhány dolog kikerült az eredetiekhez képest. Ilyen a multiplayer, illetve a magyar felirat.

Az előbbit őszintén szólva annyira nem is bánom, mert szép meg jó hogy volt ilyen is, de speciel én pár kósza órát töltöttem el csak ezzel a szegmenssel és hát valljuk be, egy-két jó ötleten kívül azért nem lett átütő siker. Ékes anyanyelvünk hiánya már sokkal fájóbb pont és ezt igazából nem is értem, hiszen semmi sem változott ebben a tekintetben.

Égő hordó, katonák, kijárási tilalom. Nahát, ez Detroit!

Szóval ha megvásárolod a játékot, erre készülj azért lélekben. Bár alapvetően nem túlzottan bonyolult a nyelvezete, nem kell hozzá felsőfokú szakmai nyelvtudás. Amint ezzel szemben kapsz az nagyjából harmincöt-negyven órányi vegytiszta szórakozás a legmagasabb minőségben. Az újdonságokat nagyon röviden össze lehet foglalni: van turbózott külcsín, spatial audio és DualSense támogatás.

A hangzás túl sok szót nem is érdemel, mert eddig is remek volt a keverés és most is az, akár fülessel tolod, akár valami hangszórót használsz. A DS kihasználtsága igazából felemás: az adaptív ravaszok másként viselkednek a különféle lőfegyverek esetében, illetve szolidan rezeg ha esik az eső, de igazából ennyi, meg sem közelíti például a Returnalban tapasztaltakat.

Természetesen a grafikai tunningon lesz a legnagyobb hangsúly, bár emellé szintén oda lehet tenni egy kis csillagot, mert olyan rettenetesen nagyon nem nyúltak bele, meg azt se felejtsük el, hogy például az U4 már korábban kapott egy patchet PS5-höz. A technika nyelvére lefordítva ez az egész azt jelenti, hogy választhatunk az úgynevezett Fidelity és Performance Mode között. Előbbi natív 4K mellett 30 FPS-t biztosít, míg utóbbi csak felskálázott 4K-t hoz, cserébe 60 FPS lesz a képfrissítés.

Aliról rendeltem a boxoló végzettségem more!

A harmadik opció igazi csemege: ez lenne a Performance+ Mode, ami FullHD mellett 120 Hz-et biztosít - természetesen ha rendelkezünk a megfelelő megjelenítővel. Oké, mindez jól hangzik, de miként fest a két játék a gyakorlatban? Le kell szögezni, hogy mind az U4, mind pedig az LL kifejezetten gyönyörű volt már a maga idejében is és ez jottányit sem változott: teljesen mindegy, melyik epizódot nézem, mindkettő szinte lemászik a képernyőről. A lokációk élettel teliek, fantasztikusak az animációk, nem is szólva a nyitottabb területekről.

Az átvezető videók pedig simán megállnák a helyüket önálló moziként is, annyira kidolgozottak. Mi a helyzet azonban akkor, ha egymás mellé rakjuk őket a lastgen változatokkal? A fejlődés természetesen itt is tetten érhető, viszont egyáltalán nem drasztikus módon. Leginkább a fény-árnyék hatások lettek érezhetően szebbek, a többi viszont már inkább csak apróság. Egész biztosan lehetett volna még tovább reszelni, de igazából túl sok értelme nincsen: ahhoz, hogy valami egészen korszakalkotót kapjunk újfent, ahhoz nyilván az alapoktól kellett volna az egész engine-t újjáépíteni, ez pedig, ahogy említettem már, csupán egy gyűjteményes kiadás.

Technikailag természetesen semmi gond nincs - a tesztelés bő másfél hete alatt semmiféle buggal, lefagyással vagy hasonlóval sem találkoztam, ami elvárható, hiszen az alapok sem rendelkeztek ilye huncutságokkal. A PS5 brutál merevlemezének köszönhetően a töltési idők szintén eltűntek, amit tényleg nagyon nehéz megszokni, viszont annál örvendetesebb hogy tulajdonképpen pár gombnyomás és már terelgethetem Drake-et vagy Chloe-t.

Pföjj, valami belement a szemembe

Negatívumként viszonylag kevés dolgot tudok felhozni. A multi kihagyása véleményes, a magyar nyelvért viszont kár. Talán a legnagyobb gond az egésszel az, hogy zéró módosítás mellett kicsit felesleges volt a nextgen konzolra kiadni. Ha már végigjátszottad, netalántán platináztad korábban őket, akkor nincsen semmilyen érvem a vásárlás mellett, azt leszámítva, hogy már elérhető PS5-ön is.

Természetesen a PC tábor ezzel szemben tűkön ülve várhatja, mert ahogy az látszik, nem veszi félvállról a portolást a Sony, így egészen biztos vagyok benne, hogy ott is brutál minőséget prezentálnak majd ha végeznek a munkálatokkal. Az ára, ahogy látjátok, nem horror, szóval a gyűjtők biztosan felraknak majd egy bontatlan példányt a polcukra. Persze ha valamiért kimaradtak első körben, akkor azonnal tenyerelj a rendelés gombra. Mindenki más, hát, szerintem el tudja dönteni.