Vannak olyan műfajok, amik konzolon még a klasszikus fehér hollónál is ritkábban képviseltetik magukat. A hosszadalmas felsorolástól inkább eltekintenék: amire gondoltam, azok a klasszikus értelemben vett stratégiai játékok. Szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hogy amióta léteznek TV-be dugható eszközök, hány darab cím érkezett ebben a kategóriában.
Persze kósza próbálkozások vannak, gondolok itt a nem mostani C&C-re vagy a Halo Wars-ra. Ugyanakkor ez a tendencia javulni látszik, hiszen a tavalyi évben kaptunk egy több, mint decens portot a Civilization VI-ból és jelen tesztünk alanya, a Two Point Hospital úgyszintén ebben a kategóriában próbál szerencsét.
A cím valószínűleg nem cseng ismeretlenül a PC-s tábornak, hiszen ők már játszhattak vele bő másfél évvel ezelőtt. Természetesen mi is teszteltük, Gargameth egészen korrekt pontszámmal illette, amit alapvetően én is megadok/megadnék neki. Kezdjük talán azzal, hogyha nem éled ezt a fajta mikromenedzselős tevékenységet, akkor nyugodtan zárd be ezt a cikket, hiszen itt egy kórházat kell gatyába rázni, annak minden szépségével és nyűgével egyetemben.
Másrészt a hibák, amik a múltban jelen voltak, nos, nem öregedtek szépen, így talán még inkább kidomborodnak - bár ezeket talán meg lehet bocsájtani, hiszen alapvetően anyagunk a budget kategóriában indul, amint azt az árából már kitalálhattátok. A sztori mindössze annyi, hogy kineveznek minket egy gyógyászati központ létrehozására. Ha ezt kellően ügyesen csináljuk, akkor egy elnagyolt térképen bóklászva kiválaszthatunk egyre több épületet, amit meg kell töltenünk élettel, valamint gyógyítókkal.
Meg persze az elhunytak lelkére is vigyázni kell, mivel az ektoplazma csúszik, mint állat, de erről később. Garga egészen részletesen leírt mindent, így, ha nagyobb mélységre vagy kíváncsi, bátran olvasd el a tesztjét, teljesen valid a mai napig. Inkább koncentráljunk arra, hogy sikerült mindezt átültetni a konzolok világába.
Kezdjük talán a külcsínnel. Azt semmiképp sem állítanám, hogy anyagunk szép lenne, sőt, technikai értelemben inkább csúnya. Ugyanakkor sugárzik belőle valami báj, ami miatt egészen karakteres az összkép. Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy egyetlen pillanatra sem veszi komolyan magát a TPH, mondhatni kellően debilre veszi a figurát és ez a külsőségre is igaz. Cuki, nagyfejű karakterek rohangálnak a helyszíneken döbbenetesen idióta betegségekkel megáldva.
Ezt vegyétek teljesen komolyan, mert kezelhetünk szombat esti lázban szenvedőket, ágy arcúakat, esetleg villanykörte fejjel rendelkezőket. Ha értesz valamennyire angolul, akkor mókásnak fogod találni ezeket a szóvicceket. Anyagunk rendelkezik amúgy egy jól összerakott tutoriallal, ami megmutatja a játékmenetben rejlő lehetőségeket. Természetesen egy üres területtel kezdünk, amit aztán szépen lassan fel kell építenünk. Infrastruktúránk egymásba épülő szobákból fog állni. Érdemes először a recepciót felhúzni, hogy fel tudjuk venni az új pácienseket.
Aztán kórságuknak megfelelően elindulnak megkeresni a megfelelő kórtermet. A menedzselés része amúgy elsőre összetettnek tűnik, viszont ahogy belejövünk a dolgokba, úgy válik monoton kattintgatássá hosszabb távon - pont ezért nem érdemes sok időt eltölteni a programmal egyszerre, mert csak kisebb dózisokban igazán szórakoztató.
Nekünk kell a megfelelő orvosokat, nővéreket, ápolókat, kisegítő személyzetet felvennünk, a megfelelő gépekkel berendezni a különféle szobákat, de figyelni kell betegeink kívánságát, hiszen tudjátok, a jókedélyű beteg hagy csak kórházunkban tonnányi pénzt! És igen, tulajdonképpen a lényeg ez lesz: minél profitábilisabbá tenni egészségügyi intézményünket. A rendszer nyilván egy csomó mindennel honorálja jó teljesítményünket, például mindenféle plecsnivel, valamint az épületek szintjét is megnövelhetjük, ami pedig azért jó, mert így sokkal több páciens választja a mi intézményünket!
Szavatosság tekintetében nem állunk rosszul, hiszen viszonylag sok szcenáriót kell végig járunk. Ugyanakkor nincs agyon bonyolítva a cucc, ezért könnyen kiismerhető, onnantól pedig már automatikussá válik az egész. Az ilyen típusú, egérre és billentyűzetre megálmodott anyagok esetében kardinális kérdés szokott lenni a kezelhetőség átültetése kontrollerre.
Szerencsére itt ez hiba nélkül teljesül. Alapvetően majdnem mindent egyetlen gombnyomással elérünk, valamint az analóg karos kezelhetőség is majdhogynem perfekt lett. Nyilván segít, hogy nincsenek agyonbonyolított menük, legördülő választó felületek és hasonlók.
A már említett negatívumok mellé (rétegjáték, nem túl szép, hamar ki tud fulladni) a kicsit megnövekedett töltési időket tudom még ide sorolni, de azért ezek nem vészesek, nem kell percekig a fekete képernyőt bámulnunk. Összegzésként annyit tudok elmondani, hogy a Two Point Hospital (konzol)os verziója remekül sikeredett, abszolút hozza a PC-s változat szintjét.
Egy kedves, aranyos, nem túl komplex "szimulátort" kapunk, ráadásul nagyon barátságos lett az árazása is. Szóval, ha gerjedsz erre a műfajra, szerintem simán beruházhatsz rá, csalódni nem fogsz, az biztos. Nyilván ha a víz levert a screenshotokat látva, nyugodtan lapozz tovább.
Two Point Hospital (konzol) / Tesztplatform: PlayStation 4
egynek jó...- Stílus: Menedzser
- Megjelenés: 2020. február 25.
- Ár: 11.799 Ft-tól
- Multiplayer: nincs
- Sokrétű játékmenet
- Nem veszi komolyan magát
- Jól sikerült kezelhetőség
- Grafikailag nem valami csúcs
- Egy idő után önismétlővé válik
- Rétegjáték