The Saboteur teszt

2010. január 21.
77.6811
Advertisement
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Maniac profilja, adatai
Maniac
Már megint az a második világháború... Elgondolkodtunk már azon, hogy miért nem szeretjük ezt a témát? Vajon csak azért, mert a többség azt mondja? Vagy azért, mert az utóbbi időben már egyszerűen nem tudtak újdonságot kicsikarni a tematikából? Bármelyik feltevésre is volt igen a válaszod, a The Saboteur-nek akkor is jár egy esély, mert a mára már bezárt Pandemic Studios-nak sikerült egy olyan második világháborúba helyezett sandbox játékot alkotnia, aminek méltán kijár az a korábban felmerült megállapítás, miszerint a The Saboteur egy világháborús korszakba helyezett GTA. Hogy mekkora igazság van ebben a "közhelyben", azt a következő bekezdésekben szépen kivesézzük, hiszen bár akadnak hiányosságai a programnak, összességében egy nagyon jól sikerült darabbal van dolgunk, amely egyenesen a francia ellenállás kellős közepébe csöppent minket. Lássuk is a sztorit, amely fontos eleme a "szabotőrnek".

/>
The Saboteur teszt - 2. kép

A játék indulása után azonnal belefutunk néhány roppant formás női mellbe. Bármilyen meglepő is ez a kezdés, mindenki találkozni fog vele, hogy aztán hamar rájöjjön, nem, a The Saboteur nem erről szól, éppen ellenkezőleg. A történet hamar bemutatja számunkra főhősünket (Sean Devlin), aki egy ír fickó, de jelenleg egy németekkel megszállt Párizsban éli életét, ráadásul egy kis beszélgetés után már a francia ellenállás tagjaként. (Az igazi globalizáció...) Azonban repüljünk vissza egy kicsit az időben, ahogyan azt a játék is teszi, hiszen egy ír, normális körülmények között nem kerül csak úgy Franciaországba, és nem is utálja a nácikat. Seannak azonban minden oka megvan erre, a háború előtt ugyanis híres autóversenyző volt, és szerette volna elnyerni élete díját, amelyre egy nagyon jól összerakott autóval indult útnak. Egy német katona - aki szintén indul a futamon - azonban keresztbe húzta számításait, egy komoly csalással ugyanis elnyeri előle a versenyt.

The Saboteur teszt - 3. kép

Később, mikor Sean bosszút akar állni rajta - gyors versenyautóját megrepteti egy nagyobbacska tóba -, Kurt, avagy a híres német ellenfél nagyon berág Sean-ra, majd elrabolja őt és barátját, akit néhány jól irányzott lövéssel meg is szabadít fejének tartalmától. Életünk csak néhány másodpercen és egy kis taktikázáson múlik majd, de sikerül megszöknünk Kurt fogságából, és még időben átgurulni a határon, avagy egyenesen Franciaországba. Óriási veszteségünk okozta belső sebeinket sikerül nőkbe és alkoholba ölnünk, azonban a francia ellenállás egyik jeles alakja meglátja a bennünk rejlő lehetőségeket, és felkér minket mozgalmuk támogatására, és be is mutatja, hogy milyen jó móka felrobbantani néhány németek által megszállt építményt, benzinkutat, vagy csak úgy általában keresztbe húzni a megszállók napi rutinját. És valóban, szabotőrnek lenni bizony jó móka! A játékban legalábbis igen.

The Saboteur teszt - 4. kép

Kezdésnek ugyanis itt van egy óriási város - nevezetesen Párizs - híres épületekkel, folyóval, sikátorokkal, széles utcákkal, terekkel, külvárossal, megmászható épületekkel, és ami a legfontosabb, rengeteg német állással és egységgel, akik szinte csak arra várnak, hogy mi, az ír-francia autóversenyzők levadásszuk őket. Az alkotás rengeteg stílusból építkezik, olyan, mintha több játékot összekevertünk volna, így talán érthető, hogy eszméletlenül sok lehetőségünk lesz az óriási bejárható területen, és remélem senki sem haragszik meg, ha néhány apróság kimarad. Azt azonban fontos tudni, hogy milyen stílusok elevenednek meg előttünk a The Saboteur betöltése után, lévén az, hogy egy alkotásra ráhúzzuk a sandbox jelzőt, önmagában még nem mondd el sok mindent. Van itt ugyanis egy kevés Assassin's Creed és Prince of Persia utánérzés, főleg az épületekre mászkálás és az akrobatikus mutatványok esetében, az akciót és a fedezékrendszert enyhén a Gears of War-ból nyúlták (egygombos fedezékrendszer és váll feletti célzás), míg mindezt nyakon öntötték nekünk a Grand Theft Auto sorozat legjobb védjegyeivel.

The Saboteur teszt - 5. kép

Így nem csak autókat lopkodhatunk és versenyezhetünk velük, hanem megrendezhetjük életünk legnagyobb virtuális ámokfutását, lemészárolhatjuk a fél várost, nekimehetünk szemből a német hadseregnek, de igazi szabotőrként, lesből támadva, több ponton robbantgatva is elérhetjük céljainkat. Képesek leszünk felvenni az ellenfél ruháját, és lopakodva behatolni az ellenség falai mögé, hogy ott megsemmisítő csapást mérhessünk egy kulcsfontosságú pontra. A fentiekből már többen kitalálhattátok, hogy nagyjából milyen feladataink is lesznek az alkotás betöltése után. Nagy általánosságban a küldetés felvétele után autóba kell pattannunk, hogy eljussunk egy pontra, majd ott felrobbantsunk mindent, megöljünk mindenkit, és végső feladatként lépjünk meg az ellenfél elől - elbújunk egy tetőn levő kis tákolmányban például -. Minden más csak körítés, az alapok általában innen indulnak, és mielőtt bárki azt hinné, ez hosszútávon unalmas, az óriásit téved. Garantált ugyanis, hogy két küldetésünk soha nem lesz ugyanolyan - alapok ide vagy oda -, mert rengeteg apró módosító tényező van a játékban.

#tv#

Egy feladatot ugyanis általában mindig többféleképpen oldhatunk meg, mint ahogyan az A pontból B-be jutás lehetősége is sokszínű lesz. Fegyverarzenálunkra sem lehet egyetlen rossz szavunk, hiszen jó pénzért - amelyet küldetések teljesítése után kapunk - bármikor vásárolhatunk magunknak egy szebb, jobb és erősebb csettegőt, például a fekete-kereskedőnél, egyvalamire azonban mindig ügyeljünk, dinamit nélkül ne tegyük ki a lábunkat az utcára. Nem csak küldetések teljesítésével lehet ugyanis keresztbe tenni a német megszállóknak, hanem bármikor, ha éppen beleütközünk egy oda nem illő járőrbe, vagy nem szimpatikus, hogy például a vasútállomást németek uralják, de a megfigyelő tornyok is parádésan tudnak összedőlni, így egy gyorsan lerakott dinamit képes hamarjában orvosolni problémánkat, hiszen a táj is szebb - legalábbis az ellenállás szerint -, ha nem horogkeresztek és mogorva német katonák díszítik. Főküldetéseink és magánakcióink mellett ugyanakkor lesznek mellékküldetéseink is, amelyek tovább növelik az alkotás valóban hosszú és tartalmas játékidejét, bár változatosságot ott se keressünk, a fővonalhoz szinte teljesen hasonló kérések teljesítése vár ránk itt is.

The Saboteur teszt - 6. kép

A The Saboteur egyik nagy előnye ugyanakkor, hogy folyamatosan hajtja előre a játékost. Egy-egy komolyabb akciónknak ugyanis látványos következményei vannak (az alapból fekete-fehér és szürkés táj kiszínesedik, de erről majd később), a kilőtt német katonák és egységek nem térnek már vissza oda, ahol előzőleg jól kipucoltunk mindent, és mivel roppant hangulatos és változatos a táj, ahol járunk (az 1940-es évekbeli Franciaország amúgy is kecsegtető) képesek leszünk annyira beleélni magunkat a túlontúl személyes történetbe, hogy néha már azon kapjuk magunkat, hogy függő módjára keressük az újabb és újabb likvidálható objektumokat. Így tehát akit már az előzetes videók alapján elkapott a Saboteur hangulata, az bizony minden egyes másodpercét széles mosollyal játssza végig, mert amellett, hogy hangulatos, könnyen megszerethető, az irányítása remek és egyszerű, értendő ez a járművekre, az akciókra, valamint természetesen nagy vonalakban az akrobatikusabb jelenetekre is.

The Saboteur teszt - 7. kép

Az óriási szabadon bejárható városban szerencsére nem leszünk elveszve, lesz majd egy nagyon jól használható térképünk, ahol mindig megtalálhatunk mindent és mindenkit, így nem csak főhadiszállásainkról, hanem aktuális célpontjainkról, útvonalainkról és egyebekről is tájékozódhatunk róla. Külön kiemelendő a játék esetében, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor nagyon jó perkeket is feloldhatunk magunknak, amelyek segítik későbbi akcióinkat, de jó pénzért fejleszthetjük fegyvereinket is, tehát az egész programról elmondható, hogy sok lehetőséget rejt, nagyon jól felépített, szinte folyamatosan fogja az ember kezét, és egy percre sem hagyja elveszni a játékost. Bár eddig kizárólag jót írtunk a The Saboteur-ről, akadhatnak részletek, amelyek sokakat irritálni fognak. Ilyen például az, hogy bár eredetileg egy lopakodós programként tartottuk számon a The Saboteur-t, sajnos köze nincs az ilyen alkotásokhoz, itt ugyanis megyünk, lövünk és csak nagyon ritkán lopakodunk, rejtőzködünk, azt is lekorlátozva arra a néhány részre, amikor az alkotás rákényszerít minket.

The Saboteur teszt - 8. kép

Többször előfordult, hogy megfogadtam, most aztán lopakodva, az őröket kijátszva hatolok be valahová, de mivel ez a része rendkívül összecsapott a játéknak, valamiért mindig inkább a mészárlást választottam, mert ember legyen a talpán, aki képes lesz kizárólag a lopakodást használni. Hitman, Thief és Splinter Cell fanatikusok tehát messzire kerüljék el, ha éppen abban a hitben élnek, hogy a Pandemic alkotása a lopakodós akcióról szól, mert nem, egyáltalán nem arról. Szintén kidolgozatlannak éreztem még néhány esetben az akrobatikázást, hiszen bár többnyire kiváló irányítással rendelkezik a program, sajnos többször idegesítően eltévedtem néhány kiszögellésen, karakterem egyáltalán nem azt tette, amit én szerettem volna, és mindezt akkor alkalmazni, ha nyomunkban van a fél német hadsereg, szinte lehetetlen. Az elhangzottakon kívül számomra még egy óriási negatívuma volt a játéknak. Ez nem más, mint az egyediség hiánya. A megvalósítás, avagy a kinézet valóban egyedi, de a játék menetében minden egyes elemet - kivéve az agyaggalamb lövöldözést - már más játékokban is láthattunk, így tehát egyszer sem fordult elő, hogy most ez vagy az a részlet mennyire jó ötlet, vagy, hogy ezt más játékban is így kellett volna alkalmazni. A The Saboteur tehát egyvalamit volt képes reformálni, a második világháborús játékokról kialakult képet!

The Saboteur teszt - 9. kép

Ahogy már fentebb utaltam rá párszor, valamiben azért sikerült nagyot alkotnia a produktumnak, ez pedig nem más, mint a kinézet. A sokaknak a Sin City-t idéző noir-os hangulat, avagy az erősen sötét, szürkés, feketés és fehéres ábrázolásmód óriási egyediséget kölcsönöz a The Saboteur-nek, amely amellett, hogy jól mutat, komoly szerepet is tölt be. A városnak ugyanis csak azok a részei ilyen színezetűek, ahol nagyon erős a nácik jelenléte, de ha felrobbantunk néhány kulcspontot, esetleg elteszünk láb alól néhány náci tisztet, máris előkerülnek a színek, így a játék végeztével Párizs ismét visszakapja csodálatos kinézetét, mindezt pedig csak nekünk, a francia ellenállás addigra már legjelesebb alakjának köszönheti a város lakossága. A kiszínesedés azonban sajnos nem egyenesen arányos a megszépüléssel, mikor is előkerülnek a színek, sajnos hangsúlyozódik a játék grafikai hiányossága, hiszen mi szürkén még hangulatos, az kiszínesedve már nem annyira szép. Szerencsére nem évekkel lemaradott kinézetről van szó, de azért lett volna még mit csiszolni rajta, azt viszont szerencsére már nem lehet a programozók számlájára írni, hogy ne tették volna ki szívüket-lelküket azért, hogy egy élő és lélegző várost kölcsönözzenek a The Saboteur-nek.

The Saboteur teszt - 10. kép

Végezetül nem is maradt más hátra, mint a hangok, és egy kis összegzés. A szinkronok esetében nem találtam kivetnivalót, nagyon jó volt hallgatni a gyakran előkerülő francia és német akcentust, azonban ami a legjobban szíven vágott - pozitív értelemben - az a játék néhol hallható zenéje. Ha beülünk például egy autóba, vagy belépünk főhadiszállásunkra, rögtön előkerülnek a kor dallamai, amelyek bizony óriási hangulati plusszal ruházzák fel a The Saboteur-t. Összességében tehát lássuk, hogy mit lehetne elmondani a játékról. Van hibája, szó se róla, elsősorban az, hogy kevés egyediséget tudott felmutatni, és a kitűnő álca mögött sajnos nem olyan kinézet van, amilyent az ember elvárna tőle. Akadnak még kisebb hibái, azonban azokkal szembeállíthatjuk a hangulatos és összetett jellemzőket, valamint ne feledkezzünk meg azért a jó sztoriról és az izgalmas játékmenetről sem. Aki velejéig utálja a második világháborús alkotásokat, az a végösszegből egy pontot nyugodtan lekanyaríthat, aki azonban szeretné megtudni, hogy milyen is lenne egy kiváló világháborús GTA játék, annak bizony kötelező a polcára tenni a programot. Csak ne egy lopakodós akciójátékot várjunk tőle, mert ez bizony nem az!

#tv2#

The Saboteur / Tesztplatform: PC

a polcon a helye
  • Stílus: Sandbox
  • Megjelenés: 2009. december 04.
  • Ár: 11.990 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • jó sztori
  • szerethető főhős
  • hangulatos
  • úgy látjuk a világháborút, mint még soha
  • sokszínű
  • korántsem a lopakodásról szól
  • összességében nem túl egyedi
  • a színes grafika nem a legszebb
  • Hang
    9
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    9
8.5
The Saboteur-nek akkor is jár egy esély, mert a mára már bezárt Pandemic Studios-nak sikerült egy olyan második világháborúba helyezett sandbox játékot alkotnia, aminek méltán kijár az a korábban felmerült megállapítás, miszerint a The Saboteur egy világháborús korszakba helyezett GTA. Hogy mekkora igazság van ebben a "közhelyben", azt a következő bekezdésekben szépen kivesézzük, hiszen bár akadnak hiányosságai a programnak, összességében egy nagyon jól sikerült darabbal van dolgunk, amely egyenesen a francia ellenállás kellős közepébe csöppent minket. Lássuk is a sztorit, amely fontos eleme a "szabotőrnek". '>
The Saboteur-nek akkor is jár egy esély, mert a mára már bezárt Pandemic Studios-nak sikerült egy olyan második világháborúba helyezett sandbox játékot alkotnia, aminek méltán kijár az a korábban felmerült megállapítás, miszerint a The Saboteur egy világháborús korszakba helyezett GTA. Hogy mekkora igazság van ebben a "közhelyben", azt a következő bekezdésekben szépen kivesézzük, hiszen bár akadnak hiányosságai a programnak, összességében egy nagyon jól sikerült darabbal van dolgunk, amely egyenesen a francia ellenállás kellős közepébe csöppent minket. Lássuk is a sztorit, amely fontos eleme a "szabotőrnek". '>
20 hozzászólás

Braddock

13 éve, 2 hónapja és 8 napja

marco írta:
Braddock, jezzahun, 30 másodpercetek van hogy véleményt változtassatok!röhögő smiley

Nekem nagyon nagy kedvenc, 3X játszottam végig, ami nálam igen nagy szó, lévén egyszer sem viszek végig sok játékot...

Szerintem hatalma game, komolyan kikapcsol.
Sajnos nem tudom megváltoztatni a véleményemet!röhögő smiley

válasz erre

jezzahun

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

az már gáz lett volna ha kukis nénik lettek volna benneröhögő smileyröhögő smileyröhögő smileyröhögő smiley gusztustalan lett volnamosolygó smiley

válasz erre

marco

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

jezzahun írta:
én is játszottam vele! és eléggé bénának tartottam azokat a részeket amikor lövöldözni kellet,meg elég bugos is.. szóval egy gta második vh-s köntösbe bújtatva,mégse éri el a gta szintet.. bocsimosolygó smiley
PC-n lehet hogy bugos, én boxon játszottam.

válasz erre

jezzahun

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

de a cicis csajszik miatt jó játék!

válasz erre

jezzahun

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

én is játszottam vele! és eléggé bénának tartottam azokat a részeket amikor lövöldözni kellet,meg elég bugos is.. szóval egy gta második vh-s köntösbe bújtatva,mégse éri el a gta szintet.. bocsimosolygó smiley

válasz erre

marco

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

Braddock, jezzahun, 30 másodpercetek van hogy véleményt változtassatok!röhögő smiley

Nekem nagyon nagy kedvenc, 3X játszottam végig, ami nálam igen nagy szó, lévén egyszer sem viszek végig sok játékot...

Szerintem hatalma game, komolyan kikapcsol.

válasz erre

Vendég

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

jezzahun írta:
nekem se tetszett annyira! tiszta gta koppintás
Nekem rohadtul bejön!

válasz erre

jezzahun

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

nekem se tetszett annyira! tiszta gta koppintás

válasz erre

Braddock

13 éve, 2 hónapja és 9 napja

Nekem annyira nem adta!

válasz erre

Lac

14 éve, 3 hónapja és 15 napja

Vendég írta:
én is tudom de meg van meg vetem már csak elhagytam a füzetet amiben bene volt a kod
Ha tényleg ez a helyzet, akkor keresd fel a forgalmazó hazai képviseletét, a doboz hátulján rajta szokott lenni az elérhetőségük.
Nekem anno a Splinter Cell 3-mal volt hasonló problémám (nem adtak hozzá online kulcsot), úgyhogy felhívtam őket. A vonalkód bediktálása után küldtek egyet e-mailben.

válasz erre

Vendég

14 éve, 3 hónapja és 16 napja

Lac írta:
Mivel az illegális lenne, ezért sajnos nem tudunk segíteni. Igazán jó játékról van szó, megéri azt a 3600 forintot, amit elkérnek érte.
én is tudom de meg van meg vetem már csak elhagytam a füzetet amiben bene volt a kod

válasz erre

Lac

14 éve, 3 hónapja és 16 napja

Vendég írta:
hali meg tudná valki adni a telepitö kódját ??
elöre is köszönöm
Mivel az illegális lenne, ezért sajnos nem tudunk segíteni. Igazán jó játékról van szó, megéri azt a 3600 forintot, amit elkérnek érte.

válasz erre
12a(z) 2 -ből
The Saboteur
11.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
Botyi profiljamarco profilja