A szedett-vedett monszták kizárólag egyetlen név hallatán kezdenek cidrizni, mely úgy hangzik, hogy Van Helsing. A szörny- és vámpírvadász Abraham Van Helsing professzor, az okkult tudományok bölcs ismerője eredetileg Bram Stoker Drakula gróf válogatott rémtettei című naplóregényében debütált mellékszereplőként, mára pedig a kora miatt ama kevés irodalmi szuperhősök egyike, akit nem csak ingyenes rajongói alkotásokban, de akár kommersz művekben is bárki feldolgozhat, szerzői jogi szempontból szabad préda.
A magyar székhelyű NeocoreGames ettől függetlenül nem tette zárójelbe a klasszikussá vált figurát, inkább elegáns, persze messze nem egyedi módon a professzor "családi üzletet" továbbvivő, szintén Abraham névre keresztelt fiát emelte protagonistává, sőt hozzácsapott amolyan mentorként és védelmezőként egy támogató kísértetet is Lady Katarina személyében. Mivel az immár befejező részéhez érkezett The Incredible Adventures of Van Helsing trilógia korábbi epizódjait Maniac alaposabb előzetesét leszámítva nem teszteltük, alább az újdonságokon és más változásokon túl a rajongók számára jól ismert elemek is visszaköszönhetnek, annál is inkább, mert - nem árulok zsákbamacskát - nekem ez az első találkozásom a szériával.
A rémfilmek Erdélyét idéző Borgovia felett továbbra is ott keringenek a sötét viharfelhők. Noha az ország már megszabadult Fulmigati professzortól, sőt a 7. számú kísérleti alany is elbukott, utóbbi azonban nem semmisült meg teljesen, legyengülve bár, de a Tinta szívében a visszatérésén buzgolkodik, kultuszának követői pedig töretlenül ostromolják az emberek és a velük békében élő teremtmények állásait. A feladatunk természetesen az, hogy eljussunk ősellenségünk búvóhelyére, és végezzünk vele, tegyünk végérvényesen pontot a történet végére.
Utunk során fel kell szabadítanunk a főleg úgynevezett tintagubacsok által átok alatt tartott felszíni területeket, majd a világ alatt fortyogó, ősi, kiszámíthatatlan Tintába merülve (mellyel egykor a mi világunkat is létezésbe írták, és melynek felszivárgása minden baj okozója) a holtak különböző régióin és a lebegő szigeteken is át kell verekednünk magunkat. Idővel két térkapu is segíti a gyorsabb közlekedést, egy a felszín bejárt területeire vezet, egy pedig a Tinta baljós régióiba.
Ahogy a mellékelt képekből jól látszik, tesztalanyunk a jó öreg Diablo által kitaposott úton haladó akció-szerepjáték. Billentyűzet mellett az egér bal gombjával is közlekedhetünk, az útkereső algoritmusnak köszönhetően akár bonyolultabb akadályokat is megkerülhetünk egy kattintással, ha pedig ellenfélre bökünk, Van Helsing oda som egy jókorát. A jobb gomb a másodlagos, alap esetben a kék mana gömbtől függő mágikus támadást szabadítja el, de itt még messze nem merülnek ki a lehetőségeink. Ami azt illeti, még a végére sem ismertem ki mindent, a sárga, Dühöt jelző csíkkal például nem nagyon foglalkoztam, felpumpálható kombójelzőnek tűnik, bizonyos dolgokat aktivál, de többet nem tehetünk a szinten tartásáért, minthogy eszeveszetten harcolunk, ha csak ellenbe botlunk, ami ugye eleve alap, már a bőrünk épsége miatt is.
Elsősorban konzolosként nagy, pozitív meglepetés volt számomra, hogy a játék, noha kimondottan egérnek fekvő műfajt képvisel, teljesen támogatja a gamepadet is. A felület ekkor jelentősen átalakul, sok apróság változik, alkalmazkodik az alternatív kontrollhoz, tehát nem kis tervezési munka van mögötte, persze valószínűleg a nagyja az Xbox 360-ra is megjelent első részből öröklődött. Kalandjaink során drónokat, kis úgynevezett keresőmatákat is kiküldhetünk, ezek repkedve próbálnak előttünk járni, és lézerrel befogják a potenciális célpontokat, gamepad esetén lényegében ez a pontatlanabb célzás rásegítése, természetesen ekkor is a megfelelő irányba kell fordulnunk. Csupán egy helyen volt problémás a rendszer, a teleportoknál, bár csak szimpla, kétdimenziós csempék között kell tallóznunk, valamiért mégsem könnyű néhány elem kiválasztása, volt olyan, ami miatt újra végig kellett battyognom az azt megelőző zónán.
A játék központi helyszíne a Titkos Rejtek, innen nyílnak a kapuk, itt tanyázik a legtöbb árus és hasonszőrű segítő, sőt ez az általunk vezetett ellenállás főhadiszállása is. Két elég minimalista, gyakorlatilag egy lapból álló mini-játékot pörgethetünk itt, mindkettő a háttérben fut, extra farmolásra használható, és felettébb kevés missziót kínál. Az egyiknél csapatokat kell képeznünk, fejlesztenünk és csatákba küldenünk, a másiknál egy elfogott kimérát nevelgethetünk és szalajthatunk a Tinta mélyére, ahonnan egyébként felettébb jó cuccokat hoz fel. Az ellenséges támadás ritkán - én két alkalmat számoltam - egy harmadik játékot is megnyit, egy jópofa kis tower defense-t, ebből nőhetett ki a cég nemrég önálló termékként is piacra dobott Deathtrapje. Ebben nem csak csapdákat fektethetünk le és variálhatunk valós időben, de ha úgy tartja úri kedvünk, ténylegesen bekapcsolódhatunk a szörnyirtásba.
A szerepjátékos részeknél, fejlesztéseknél az volt az érzésem, hogy a kevesebb kicsit több lett volna. A képzettségpontokon számos dolgot, támadást, regenerálást és sok egyebet vehetünk, sőt tovább erősíthetünk, ide tartoznak például a keresőmaták is. Alattuk még egy körből válogathatunk extra módosítókat, azok is több szintesek lehetnek, és valahol itt kerül képbe a turbó is. Hasonlóképp összetettek az aurák is, melyek szintén képességpontokkal táplálkoznak. Lady Katarina esetében egyszerűbbek a képességek, ahogy a szintlépésenként néhány ponttal fejleszthető test, ügyesség, akaraterő és szerencse is a hagyományos módon működik mindkét karakternél. A szintkorlátok sajnos elég alacsonyak, Van Helsing 30-nál, Katus pedig már 25-nél eléri a plafont.
Néhány komolyabb főnök megrendszabályozásáért hírnév pontot is kapunk, ez is alacsony korláttal fut, összesen 10 szerezhető meg, az elköltéskor nagyjából kétszer ennyi előny között tallózhatunk, itt akadnak permanens módosítók, bónusz képességpontok és más effélék. A felszerelés mennyiségét és komplexitását is túlzásnak éreztem, az elsődleges és másodlagos fegyver mellett van hely ruhának, köpenynek, kalapnak, övnek, kesztyűnek, csizmának, medálnak, két gyűrűnek, trófeának, sőt négy további tárgynak is, igaz nem mindegyik él mindkét figuránál, Lady Katarina fizikai test híján lényegesen kevesebb hacukát hord magán.
A rengeteg cucc miatt a helyduplázó előny ellenére is nagyon hamar eljutottam arra a pontra, amikor már több időt töltöttem a tárgyak rendezgetésével és összeméregetésével, mint magával a harccal, sőt néha a pályákról el is kellett ugranom egy kereskedőhöz, hogy ritkítsam a betelt készletet, szemetelni mégsem akartam a csatamezőn. Nyilván nem mindenki vacakol ennyit, de ez csak a felszín, tárgyakat vásárolhatunk, különféle szabályok szerint kombináltathatunk és bűvöltethetünk, egyeseket még változatos esszenciákkal is táplálhatunk. E területekre már nem nagyon merészkedtem, mivel normál előrehaladás mellett elég gyakran találunk erősebb, az adott ponton bőven megfelelő kiegészítőket, ilyenkor az elavultakba fektetett időt és aranyat lényegében kidobnánk az ablakon.
Maguk az összecsapások egyébként rendszerint nagyon gyorsak, különösen később, a vegyes bandák miatt olyanokon sem érdemes agyalnunk, hogy na itt ilyen elementális támadás és védelem jönne jobban, a két hasonló gúnya közül ezt vagy azt célszerű magunkra öltenünk. Sőt az energiát és manát sem igazán töltögettem újra, annyira gyors a regenerálódásuk, ha pedig az életerőnket mégis teljesen lecsípik - akadnak szinte fatális helyzetek, ahol előre felvillan a célzóna, az rendszerint ilyen - több újraélesztési mód közül is választhatunk: némelyik pénzbe kerül, de a Rejtekbe ingyen is visszakerülünk.
A The Incredible Adventures of Van Helsing III nem hibátlan darab, és nem is nyújt egy életre szóló játékélményt, de a műfajon belül és az olcsóbb, független játékok között azért abszolút van létjogosultsága, a kissé unalomba fulladó, monoton hentelést és tárgyrendezgetést pedig a pazar audiovizuális kivitelezés ellenpontozza.
A teszt során nVidia GTX 780 videókártyát és 16GB Kingston HyperX Beast memóriát használtunk, ASUS Maximus VI Hero alaplappal, Cooler Master HAF XB házba szerelve - Windows 8.1 rendszeren.
The Incredible Adventures of Van Helsing III / Tesztplatform: PC
jó lesz ez!- Stílus: Akció RPG
- Megjelenés: 2015. május 22.
- Ár: 3.000 Ft-tól
- Multiplayer: van
- igényes látvány és hang
- változatos osztályok
- magyar felirat
- rekordgyanús elütésszám a magyar feliratban
- teljesíthetetlen küldetések
- megakadó átvezető részek