Ha kedveled a videojátékokat, nem hiszem, hogy ne játszottál volna a Witcher harmadik részével. Ha kedveled a szériát, akkor nyilván azért, ha pedig annyira nem zsánered ez a szörnyvadászós, gyilkolós, szerepjátszós műfaj, akkor pedig azért, mert a környezetedben néhány ember biztos, hogy beszélt róla. Tették mindezt teljes joggal, mert a CD Projekt Red srácai és lányai olyan minőséget raktak le az asztalra, ami nagyon messze van a hétköznapitól.
Egy kazal díj, valamint a játékosok egyöntetűen pozitív véleménye jelezte, hogy bizony itt valamit nagyon eltaláltak a fejlesztők. Arról az odaadásról pedig már nem is beszélek, ahogy a megjelenés óta gondozzák a szoftvert. Szokásomtól eltérően nem is rizsáznék sokat, hiszen befutott hozzánk Geralt utolsó, nagyobb kalandja, a Blood and Wine.
Elöljáróban annyit mindenképp meg kell jegyeznem, hogy ez a DLC olyan fügét mutat a legtöbb kiadónak (EA, Ubi, szevasztok), hogy én a helyükben alaposan elbujdosnék szégyenemben. Prezentálják azt, hogy hiába letölthető, extra tartalom (noha megjelent dobozos formátumban is), simán köröket ver kontentben a fenti kiadók legtöbb játékára.
Kedvenc szörnyvadászunk éppen próbál megnyugodni és lazítani egy picit, amikor is egy felkérés érkezik hozzá a déli Toussaint tartományából, egészen pontosan Anna Henrietta hercegnőtől. Maga a terület elképesztően békés és gyönyörű: ameddig a szem ellát, álmoskás villák nyújtóznak a horizonton olyan élettel teli színkavalkádba burkolózva, amitől szem garantáltan nem marad szárazon. És igen, mindenhol bor van, de tényleg.
Cs*cs*ket és cirkuszt a népnek!
Egyébként ez az első alkalom, hogy ezt a helyszínt megjelenítik. Viszont milyen jól tették, hogy meglépték! Lélegzetelállító, ahogy a valós francia és olasz vidéki stílust összekeverték, majd ezt a mixet a Witcher világába átültették. Ami még sokkal érdekesebbé teszi mindezt, hogy a Trónok Harca brutalitását hozó Velen-től illetve Skellige-től eltérően itt minden (relatíve) nyugodtan tűnik.
Persze itt is találunk szörnyeket, rablóbandákat, ugyanakkor ez egy olyan föld, amit nem mérgezett meg a háború. Őszintén szólva nagyon örülök, hogy egy sokkal békésebb szeletét is bemutatják ennek az univerzumnak. Pontosan emiatt lesz Geralt küldetése sokkal fontosabb annál, mint amire elsőként gondoltunk.
Egy rendkívül brutális, de érdekes gyilkossághoz riasztják, ahol pontosan ugyanannyira izgalmas a miért, illetve hogy kérdés. A helyiek által csak Beauclair Szörnyeként emlegetett rém ugyanis elég durván védett helyekre tör be, likvidálja áldozatát, majd minden látható nyom nélkül el is tűnik. Így tehát hősünknek elő kell hívnia különleges érzékeit, Batmant meghazudtoló logikáját, hogy el tudja kapni a tettest, esetleg tetteseket.
Amit kiderítünk, nos, maradjunk annyiban mindenféle spoiler nélkül, nem igazán lehet belőni a klasszikus jó vagy rossz skálán teljesen egyértelműnek. Ami egy viszonylag egyszerű rejtéllyel kezdődik, később úgy fejlődik egy elég durva konspirációvá. Egészen a birodalom legmagasabb pontjáig ér fel, ami természetesen alapjaiban határozza meg Toussaint későbbi sorsát.
A szépség és a szörnyeteg Witcher 3 verzió
Ez egy csodálatos mese, egy izgalmas krimi átültetve játékos formába. Kiválóan bemutatja, hogy a készítőknek milyen érzéke van élettel teli hősök megalkotásához, akik értelmes, komoly párbeszédeket folytatnak, valamint olyan küldetéseket teljesítenek, aminek súlya van. Ne nevess, ez nagyon ritka manapság az ilyen horderejű programok esetében. Az események sodrása sokkal lassabb, mint a Hearts of Stone esetében, cserébe iszonyú jól és logikusan lesz felépítve.
Szépen, egymás után rakjuk össze a darabokat. Természetesen egy kazal másodlagos opció is van, amik segítségével beszippant minket ez a csodálatos, borízű világ. Ha szeretnénk, lovagi tornán vehetünk részt, modellt állhatunk festményekhez, amiket aztán saját házunk falára is kirakhatunk. Ha olyanunk van, kertészkedhetünk saját lugasunkban, meg szobrokat javíthatunk ráérő időnkben.
Ahogy a HoS esetében, úgy itt is arra koncentráltak a fejlesztők, hogy sokkal nagyobb adagot kapjunk azokból a pontokból, ami miatt imádjuk a Witchert. Sajnos ez azt is jelenti, hogy a meglévő hibák jelen vannak, nem nagyon sikerült ezeken javítani. A sok bug miatt egy picit úgy éreztem magam, mintha a harmadik rész kezdeti fázisa lenne: Roach még mindig a világ legzavarodottabb lova, például. Beszélgetés után szó nélkül falak fognak eltűnni, a levegőben lógunk, néha korruptálódnak mentéseink (érdemes többet is fenntartani), nem tudunk ajtókon ki és bemenni, satöbbi.
A harcrendszer is változatlan maradt, nagyon messze van még mindig attól a folyékonyságtól, amivel izgalmasabbá lehetne tenni. Ez itt amúgy sokszor bosszantó lesz, mert egyáltalán nem lett könnyű a kiegészítő, sőt, sokszor kifejezetten nehéz. Persze a felsorolt hibák nem vágják tönkre a játékélményt, csak szomorú, hogy még egy évvel később is ezeket kell felhozni, ugyanakkor hiba lenne elvárni a BoW-tól, hogy hirtelen mindent rendbe rak.
Szerencsére, amit viszont ad, azt rendkívül bőkezűen teszi. Hogyha csak a küldetéseket szeretnénk ledarálni, 20-25 óra tiszta játékidőt kapunk. Amennyiben fel akarunk fedezni mindent, bőven harminc felett járunk majd, mire a kaland végére érünk. A mutagén részleg is kibővült, egészen pontosan baromi erős új képességeket kapunk. Jediket megszégyenítő módon boríthatunk fel mindenkit, de ha szerencsénk van, meg is dermednek, aztán egy ütéssel instant halált okozhatunk.
Mi van puhányok, csak páncélban vagytok kemények?
Sokkal több slot áll majd a rendelkezésünkre, így még jobban tápolhatjuk Geraltot, amire a fentebb már emlegetett nehézség miatt szükség is lesz. Ahogy az előző kiegészítőben a Runecraft, úgy az itteni játékbeli extrák sem nyúlnak bele keményen a játékmenetbe, csak sokkal jobban elmélyítik azt. Lesz még New Game+ opció is, meg persze keményebb páncélok és fegyverek, valamint Gwent paklink is tovább bővül.
Nem is nagyon lehet mit hozzáfűzni a Blood and Wine kiegészítőhöz. Szerintem a teljes játékos társadalom örül neki, hogy vannak még ilyen stúdiók, mint a CD Project Red, akik megmutatják a világnak, hogy ezt a letöltős műfajt is lehet professzionálisan csinálni. Amennyiben kedvelted az alapjátékot, rendelkezel a Hearts of Stone-al, azonnal indulj és ezt is szerezd be.
Ha nem kedvelted eddig se a műfajt, nos, azért egy próbát tegyél vele, hátha téged is úgy beránt, mint a legtöbb embert. Gyanús, hogy ez volt Ríviai Geralt utolsó kalandja, de tanári módon lovagol el a naplementébe.
