The Last Of Us Part 2 teszt

2020. június 12.
82.4071
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
iPet profilja, adatai
iPet
Manapság kevesebb szexi fejlesztő cég van a Naughty Dog csapatánál. Olyan brutális portfólióval rendelkeznek, amivel ebben a pillanatban nagyon kevés konkurens brigád kelhet versenyre. Persze ahol fény van, ott a sötétség is: szállingóznak a pletykák az embertelen túlórákról, szabadság megvonásról meg a többiről. Úgy gondolom, hogy azon a területen, ahol ők dolgoznak, ez sajnos benne van a munkaköri leírásban, ezt el kell fogadniuk. Cserébe immáron sokadszorra olyan végeredményt tesznek le az asztalra, amit nehéz józan ésszel felfogni - ebben az esetben a szó legszorosabb értelmében.
Advertisement


Már az is meseszerű, amit az Uncharted szériával elértek. Négy részen át emelték a tétet, noha semmi újat nem találtak fel. Olyannyira nem, hogy az első epizód esetében vékonyka hangok viszonylag sokáig Tomb Raider nyúlást süvöltöztek, de legkésőbb az U2 nyitányára elhallgattak. Persze most nem Nate miatt vagyunk itt, hanem a stúdió talán még szebben ragyogó ékköve, a várva várt Last of Us Part 2 került terítékre.

Fontos információ a képekkel kapcsolatosan: A teszthez csatolt screenshotokat a Sonytól kaptuk, sajnos sajátokat nem lehetett felhasználni a cikkben...

Az első része valószínűleg csont nélkül beírta magát a videójáték történelem sárkánybőr kötéses könyvébe. Teljesen mindegy, hogy melyik szeletét vizsgáljuk, egy igazi mesterműről van szó. A történet, a helyszín, a játékmechanikák ötvözése, a zene valamint a nyers grafika olyan mixet alkotott, amit bizonyos téren már nem lehet túlszárnyalni. Gondoltam én.

Akkor innen ugrok egy tripla szaltót

Akkor innen ugrok egy tripla szaltót


Megszámlálhatatlan mennyiséget játszottam az előddel, természetesen összegyűjtöttem mindent, a széltől is óvtam Ellie-t, hallgattam a bugyuta vicceit - egyszóval teljesen belemásztam a játékba. Ugyanakkor a gyomrom görcsben volt végig, főleg az elején. Hiába tudtam, mi fog történni, egészen egyszerűen képtelen voltam kivonni magam a hatása alól.

Nem emlékszem arra, hogy bármely másik cím ilyen mélyen megrázott volna. Értelemszerűen iszonyúan vártam tesztünk alanyát. Olyannyira, hogy amint megtörtént a bejelentés, a legelső trailert végig néztem, utána viszont elzártam a csapot. Azt akartam, hogy pontosan ugyanolyan erővel hasson, mint az előd. Mielőtt belefognék a tesztbe, van pár dolog, amit el kell mondanom. Nagyon szigorú dokumentumot kaptunk, ami miatt sok dolgot egyszerűen ki kell hagynom a leírásból.

Az már más kérdés, hogy valószínűleg a Ti érdeketekben ezt amúgy is megtettem volna, de ha esetleg úgy érzitek, hogy felszínes lenne bizonyos pontokon az írás, akkor emiatt lehetséges. Viszont mivel közvetlen folytatásról van szó, ezért néha vissza fogok utalni korábbra, és ha valamiért kimaradt az előd, akkor komoly spoilereket is lelőhetek.

Lovon jár a halál

Lovon jár a halál


Szóval, négy évvel járunk Ellie és Joel nagy menetelése után. A nagyszájú, odamondogatós kislányból egy igazi szikár, kőkemény kamasz csajszi lett, aki Jackson település fejlődésének tevékeny részese. Kiveszi a részét az őrjáratokból, építkezésből, valamint próbál annyira normálisan élni, amennyire ez lehetséges. A fertőzés nyilván nem múlt el, ellenszer nincs, így a fenyegetettség állandósult.

Bizonyos események hatására azonban újabb kalandra indul. Célpontunk ezúttal Washington, egészen pontosan Seattle, ahol olyan eseményekbe csöppenünk, ami bizonyos tekintetben túltesz mindenen, amit addig átéltünk. Ennyi az, amit konkrétumok formájában szeretnék átadni a sztoriról. Viszont előtérbe helyezném a benyomásaimat, illetve érzéseimet, amit a kaland alatt átéltem. Mindenekelőtt azonban ki kell emelnem a Naughty Dog "univerzum" építését.

Ugye a TLoU 1-ben egészen a fertőzés kezdetétől részesei vagyunk az eseménynek, tehát ott tulajdonképpen minden újdonságnak számított: a lepusztult épületek, a hajdan csodás látképek, valamint az élővilág és vele együtt az emberiség teljes átalakulása. Itt már ismerősként köszönnek vissza ezek az elemek és teljesen más irányba indultak el a tervezés folyamán.

Csak úgy hasít ez a teknő

Csak úgy hasít ez a teknő


Hőseink már alkalmazkodni tudtak a megváltozott világrendhez, így nem csodálkoznak már rá mindenre, bár azért nem kevés meglepetésben lesz részünk. Feltűnő, hogy az egyetlen valamire való igazságszolgáltatási rendszer a határtalan brutalitás meg az önbíráskodás. Tehát mindent erőszakkal oldanak már meg, az igazságszolgáltatás nem létező fogalom. Pontosabban máshogy értelmezik.

Tehát ennek a közepébe csöppenünk és Ellie szemén keresztül látunk mindent. A játék hangulat szempontjából is iszonyúan jól van felépítve: egyik pillanatban még széles jókedvünk van, hogy aztán őrjöngő dühöt, hideg céltudatosságot vagy melankóliát érezzünk. Simán röhögünk az idetlén viccelődéseken meg beszólogatásokon, hogy aztán pár perccel később a torkunkra fagyjon a viháncolás, mert éppen hidegrázós szituációba keveredünk. A cselekmény egyébként kiszámíthatatlan, egyik fordulat éri majd a másikat.

Ehhez hatalmas segítséget nyújt, hogy kifejezetten lassan építkezik a Part 2. A bejárható területek úgy vannak megtervezve, hogy el tudjunk mélyülni az adott szcenárióban, legyen az szörnyirtás vagy emberek elől való menekülés. Persze ez az egész semmit sem érne, ha a külcsín ezt nem támogatná meg. Lehet, hogy nem fogjátok elhinni amit mondok, de ez a játék mindent agyonver grafikában és technológiában (is).

A kör közepén állok

A kör közepén állok


A környezet olyan rettenetesen élethű, amilyet én még nem nagyon láttam. Iszonyatos kontrasztot alkot mondjuk a nyitó helyszín, Jackson a maga vidékiességével és az enyészeté lett Seattle belvárosa. Elvadult kerteken, közepesen ép, új építésű lakóparkokon vágunk át, miközben minden sarkon óvatosan körbe nézünk, nem leselkedik-e valaki, valahol. Imádtam a kezdő lokáció télies, hófödte helyszíneit, a QZ előterét meg tulajdonképpen mindent. Megszámolni is nehéz, hogy mennyi mindent fogunk majd bejárni, de azért ez már az előd esetén is érvényes volt.

Az időjáráson amúgy nagyon sokat reszeltek és igazából az éppen aktuális hangulathoz igazították. Ragyogó napsütésben néha egészen jól érezzük magunkat, de amint mondjuk, leszakad az ég, legszívesebben elásnánk magunkat, elbújnánk egy sarokba és zokognánk. Erre még egy lapáttal rátesznek az animációk és hőseink ábrázolása. Olyan szinten élethű lett minden, hogy még Ellie grimaszba torzult arcát is láthatjuk, ahogy éppen kést vág egy runner nyakába.

Nem tudod megmondani az átvezetőknél, hogy mi használja a játék motorját és mi előre letárolt videó. Még a legapróbb mozdulatról is süt a gondoskodás - legyen az fegyverhez nyúlás, egy tereptárgy átugrása, mászás, tárazás. Teszi mindezt bugok és technikai gikszerek szinte teljes hiányával a rendszer.

Hello, szijóka, mizuka?

Hello, szijóka, mizuka?


Nincsenek átlógások, felületbe beakadások, sem pedig levegőben lógó dolgok. Egyedül az FPS érték nem túl magas, de legalább stabilan hozza a harmincat, soha, egyetlen pillanatban sem akad meg. Töltéssel csak a program legelején találkozunk, játék közben soha, ami valljuk be, brutális teljesítmény. Oké, nyilván az átvezetők alatt dolgozik a hardver, de mi ebből semmit sem érzékelünk.

Az a baj, hogy nem feltétlenül tudom felsorolni az összes apró nüanszot, ami miatt jelenleg ezt tartom a legszebb játéknak. A havon megcsillanó napfény, az eső, ahogy dobol Ellie kapucnián, ahogy lemállik a vakolat, ha átugrunk valamin. Biztos vagyok benne, hogy mindenki tátott szájjal fogja bámulni ezt a játékot, olyan szinten súrolja az élethűség határát. Kanyarodjunk rá a játékmenetre, bár túl sokat nem változott, inkább csak sziszolták azt.

Továbbra is a harc-felfedezés-gyűjtögetés szentháromsága körül forog minden. Utóbbi igazából magáért beszél: mindenféle kacatot felszedhetünk, hogy aztán a hátizsákunk segítségével molotov koktélt, nyilvesszőket, különféle csapdákat, gyógyító csomagot meg tengernyi más tárgyat kreáljunk. Apró újítás, hogy pisztolyunkra immáron hangtompítót is tudunk szerelni, a hangtalan gyilkolás kedvelőinek legnagyobb örömére.

Ez most komolyan a villanyszámlám?

Ez most komolyan a villanyszámlám?


De ha nagyon elfajulna egy szituáció, akkor különféle bénító bombát tudunk hozzávágni ellenfeleinkhez, vagy gránátot helyezhetünk az útjukba. Első körben Normal fokozaton indítottam a kalandot, úgy nem volt túl nehéz, rengeteg lőszert és nyersanyagot lehetett találni, bár azért egy-két húzós szituációba így is bele lehet futni. Talán az egyes helyszínek teljes felfedezését bírtam a legjobban. Szerencsére nem lett open world a játék, ugyanakkor kellően nagy helyszíneket kapunk. Valahogy úgy képzeljétek el, hogy mindig látjuk, merre tudunk tovább haladni az aktuális célunk felé, de közben iszonyat mennyiséget kolbászolhatunk más irányokba is.

A legtriviálisabb példa: adott egy jó nagy, széles utca. A végén át kell másznunk egy kerítésen, de közben temérdek lakást, üzlethelységet tudunk átkutatni. Nagyon sok mini-drámába futunk bele: követünk mondjuk egy régi vércsíkot és egy durva mészárlás helyszínére érünk. Máskor egy teljesen ép, de elhagyott lakást találunk, de valamiért mégis a hideg futkározik a hátunkon.

Néha csak a felszedhető dokumentumok alapján jövünk rá egy-egy korábbi eseményre. Nyilván olyan is lesz, hogy a frászt hozza ránk valami elrejtőzött dög. Ami biztos, hogy nagyon megéri az extra kóricálás, hiszen a jegyzetek mellett viszonylag sok széfet is találunk, amiket kinyitva jó nagy adag cumóval, esetleg lőszerrel gazdagodunk.

Tudtam hogy be kellett volna fizetni

Tudtam hogy be kellett volna fizetni


Szóval mindenkit csak bátorítani tudok majd ezekre, már csak azért is, mert így iszonyúan bele tudunk süppedni a megváltozott világba. Persze a harmadik pillér, a harc legalább ennyire fontos lesz, sőt! Ellie viszonylag sok lőfegyvert tud magánál tárolni, így ha van elég töltényünk és mondjuk nincs kedvünk lopakodva kivégezni mindenkit, akkor simán puffogtathatunk kedvünkre.

Fejlesztőink alaposan belenyúltak a stukkerek hatásfokába, ezzel együtt a sérülések modellezésébe is. Ha egy humanoidnak trafáljuk el mondjuk a lábát shotgunnal, akkor az igen ocsmány módon leszakad, delikvensünk meg úgy üvölt kínjában hogy rossz hallgatni. Vagy ha torkon lövünk valakit, akkor egyből odakap és kedélyborzoló, szörcsögő hangok hagyják el száját, mi meg látjuk lelki szemeink előtt, ahogy megtelik a szája meg tüdeje vérrel és kiszenved.

De a hátulról való támadások sem sokkal kíméletesebbek, cserébe piszkosul látványosak. Dolgoztak a közelharcon is: kapunk egy gombot a kitérésre, így akár egy vascsővel is hatásosan szét tudjuk verni valakinek a buksiját.

Na, akkor azt átugorjuk amolyan Paókembörösen

Na, akkor azt átugorjuk amolyan Paókembörösen


Rejtőzködéshez, lopakodáshoz igénybe tudjuk venni a magas füvet, így ott nehezebben találnak ránk - pontosan úgy, mint ahogy az Uncharted 4 esetében. Mindig számoljunk azzal, hogy abszolút túlerőben lesznek velünk szemben és sokszor ezt ki is használják: be akarnak keríteni, miközben mondjuk valami közelharci egység ránk ront. Ez persze az élőkre vonatkozik, a fertőzöttek egészen mások. A runnerek agyatlanul csámpáznak, a clickerek talán még félelmetesebbek, cserébe vakok.

Stalkernek hívják az egyik új típust és igazi rohadékok lesznek. Ezek a tetvek képesek teljesen csöndben mozogni, így a "hallgatózás" képességünkkel sem vesszük észre őket. Aztán persze a legváratlanabb pillanatban nekünk esnek, mi meg egy infarktussal gazdagodunk. Direkt nem lövöm le az összes poént, ha esetleg kérdeznétek. Összességében rettentően élvezetes és addiktív a csihipuhi, ugyanakkor egyetlen negatívumot fel kell jegyeznem.

Talán túlzottan is sok elemet vettek át a már korábban emlegetett Uncharted 4-ből. A sunnyogáson kívül ez másban is megnyilvánul, ugyanakkor lehet, hogy ez sokaknak inkább szimpatikus mintsem "elrettentő". Azért az identitása mindkét címnek megmaradt, de tény, hogy van bőven hasonlóság közöttük.

Ne nézzé, gyere ide more!

Ne nézzé, gyere ide more!


A tartalmat tekintve egy picit vegyesek az érzéseim. Tény, hogy a Part 2 embertelenül hosszú. Első végigjátszásra, alapos felderítés melett bőven 40 óra felett jártam, mire a végére értem. Ez egyrészről örvendetes, hiszen egy echte single player játékról beszélünk (nincs benne semmilyen multi). Másrészről viszont sokszor éreztem azt, hogy feleslegesen nyújtották el ennyire. Több olyan pont is lesz, amiről azt hinné az ember, hogy már a végére ért, de mindig kiderül, hogy nem.

Ne értsetek félre, sosem, vagy alig-alig lehet érezni a szekvenciákon a töltelék jelleget, viszont szerintem benne volt a készítők fejében, hogy legyen túltolva egy kicsit. Mindenképp beszélnünk kell a zenékről, hangokról. A szinkronszínészek játéka tökéletes: még az NPC-ket is olyan beleéléssel vették fel, hogy szem nem marad szárazon.

Természetesen az ismert szereplők orgánuma a megszokott, az új belépőket pedig rendkívül jól eltalálták, ez eddig tehát rendben van. Az elődben imádtam Gustavo Santaolalla melódiáit, de azt hiszem, ezzel tulajdonképpen mindenki így volt, mert egyszerűen varázslatosak voltak és tökéletesen passzoltak a keserédes felütéshez.

Azt hiszed megijedek egy olyan krumplihámozótól?

Azt hiszed megijedek egy olyan krumplihámozótól?


Természetesen most is ő komponált, viszont egy hangyányit talán "alulmúlta" önmagát. Ne értéstek félre, csodálatos darabok csendülnek fel, de nem tudnám fejből visszaidézni őket úgy, mint az LoU esetében. Egyetlen gondolatot hagytam a cikk végére.

Nyilvánvaló, hogy imádtam minden percét az anyagnak, biztos vagyok benne, hogy meg fogja dönteni a legtöbb rekordot, amit videójáték elérhet. De nem hagyott nyugodni egy téma és a készítők listáját bámulva jöttem rá, hogy mi is az. Úgy érzem, hogy ebben, mármint a Last of Us világában nagyjából két játéknyi anyag volt per pillanat. Persze simán lehetne folytatni, de szerintem itt és most ellőtték az összes puskaporukat.

A Part 2 tehát egy zseniális alkotás. Rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy szinte a végtelenségig lehetne játszani vele, olyan szinten mutat túl jelenleg mindenen, amit kapni lehet. Ráadásul teszi mindezt remek magyar felirattal! Apróságokba lehet csak belekötni (amit meg is tettem azért). A Naughty Dog ismét megmutatta, de ezzel mi, a játékosok jártunk a legjobban. Nagyon keveset kell már csak várnotok a hivatalos launch-ra és igen, garantálom, hogy a kaland alatt végig tátott szájjal fogtok ülni. A Last of Us Part 2 minden idők egyik legkiemelkedőbb alkotása. Pont.

The Last Of Us Part 2 / Tesztplatform: PlayStation 4

kihagyhatatlan!
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2020. június 19.
  • Ár: 17.890 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Az összes összetevője szinte tökéletes
  • Az utóbbi idők egyik legjobb játéka.Pont
  • Apróságokat tudnék felhozni, amiket nem is igazából szeretnék
  • Hang
    9
  • Grafika
    10
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    10
9.5
9 hozzászólás

Direktor

4 éve, 1 hónapja és 2 napja

Nagyon jó teszt egy nagyon jó(nak ígérkező) játékról. mosolygó smiley Rettenetesen várom már. mosolygó smiley

válasz erre

VaPe

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

Imádtam ezt a tesztet olvasni, nagyon szépen domborítod ki a játék érdekességeit, egyszerűen beszippantana akkor is ha nem láttam volna ezer videót róla. mosolygó smiley

válasz erre

Ronalddo

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

Úgy látom, újabb etalon született! mosolygó smiley

válasz erre

Patrik94

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

********* masszív teszt lett meglepett smiley hosszú, de öröm volt végigolvasni mosolygó smiley. Nagyjából erre számítottam, gondoltam hogy nagyon betalál a játék, de a 9 fél még így is meglepett. mosolygó smiley NAGYON várós most már.

válasz erre

Mordorer

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

Aztamindenit majdnem maximum pont. meglepett smiley Komolyan hittem azt hogy túl nagy a hype, de ezek szerint nem, erre tényleg érdemes volt várni. meglepett smiley

válasz erre

Tommy

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

Gondoltam hogy nagyot fog menni, de ez... ez durva. röhögő smiley Bőven negyven óra felett igen jól hangzik, ráadásul én is mindenhova bekukkantó vagyok, úgyhogy remélem még el is tudom nyújtani a kalandot! mosolygó smiley

válasz erre

muki

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

Megtolták a generáció végére! mosolygó smiley Ez igen.

válasz erre

petrovicsz

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

Óriási előny, hogy a Sony ilyen sok játékot ad ki magyarul, viszont kicsit szomorú, hogy nem saját screenshotokat használtatok.

válasz erre

Gólem

4 éve, 1 hónapja és 3 napja

Ahogy az várható volt. Nagyon jó lett.

válasz erre
The Last Of Us Part 2
17.890 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profiljatotyak profilja