The Dark Pictures Anthology: House of Ashes teszt

2021. október 21.
140.5891
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
A Dark Pictures Anthology egy érdekes széria, több szempontból is. Egyrészt óraműpontossággal jelennek meg az epizódok több, mint két éve már, másrészt pedig ezek az alkotások engem erőteljesen arra a korszakra emlékeztetnek, mikor nagy divat volt FMV (Full Motion Video) játékokkal terrorizálni a közönséget (3DO, Sega CD, CD-I és társaik).
Advertisement


Miért gondolom ezen utóbbit? Nos, azért, mert a szóban forgó franchise mindhárom alkotása inkább interaktív moziélmény, semmint szabadabb kötésű játék, de ezt igazából nem lehet a készítők szemére hányni. Ugyanis a narratíva magával ragadó, az irányítás működik, rengeteg karakterinterakcióval tudjuk a jelenetek kimenetelét befolyásolni, és így, végső soron, a történetet is tudjuk formálni.

A felsorolt állítások nagyrésze igaz a Man of Medan-ra és a Little Hope-ra, azonban mai játékunk, a House of Ashes sajnálatos módon visszaesést jelent az egyébként kellemes elődöktől. Itt szinte mindenbe bele lehet kötni: a prezentáció nem éppen kiemelkedő, sok helyen pedig még gyenge is, a horror az első két "jumpscare" után eltűnik, az irányítás néha frusztráló, illetve a narratíva is tartalmaz jó pár furcsaságot.

Hát haver, fordítok: mögötted a monszter, kezemben a só. Jó étvágyat.

Hát haver, fordítok: mögötted a monszter, kezemben a só. Jó étvágyat.


Kezdjük inkább a pozitívumokkal, hisz van abból is szerencsére. A sztori, minden negatív aspektusa ellenére igencsak jól össze van rakva. Bár a végén átcsúszik a klisék territóriumába, viszont ez már igazából a játékos ízlésétől függ, hogy bejön-e neki. Nekem nem tetszett az utolsó hajrá, bár a stáblista alatt pergő videó oldott valamennyit a savanyúságon, mely ellépte pofázmányom.

Az első két játékhoz hasonlóan, itt is több befejezés vár ránk, attól függően, hogy mennyi emberkét sikerült életben tartanunk. Továbbra is öt főhős testi épségéről kell gondoskodnunk döntéseink és QTE-k (Quick Time Event) révén. Mindenki kedvenc Kurátora ismét tiszteletét teszi, nem csak az átvezetőkben, de a mesélés során is felbukkan, a háttérben megbújva figyeli hőseink küszködését az elkerülhetetlen sorsuk ellen. Ezek a játék egyetlen hátborzongató részei, mikor sikerül észrevennünk sziluettjét egy jelenet hátterében, egy eset kivételéve, mikor a játék szó szerint az orromba tolta a Pip Torrens által mesterien alakított karaktert.

Elég Duke Nukem-et játszottam, hogy tudjam mi következik most.

Elég Duke Nukem-et játszottam, hogy tudjam mi következik most.


A House of Ashes sztorija látszólag teljesen független az első kettő játékétól, de tudjuk, hogy ez csupán látszat. Az iraki háború az új kaland hadszíntere, ahol négy amerikai, illetve egy iraki katona képtelen szövetségének, avagy ellenségeskedésének lehetünk szemtanúi. Az amerikaiak (Rachel, Eric, Jason és Nick) egy radarszkennelés balul átadott eredményéből fakadó rajtaütés következtében találkoznak először Salim-mal. Azonban, mikor a föld megnyílik alattuk és egy titokzatos katakombarendszerben találják magukat, akkor kénytelenek összefogni a sötétben ólálkodó gonosz ellen, különben odavesznek mind.

Az első néhány perc nagyszerűen felvezeti a játék főszereplőit és az alapvető kapcsolatokat . Természetesen a halálos helyzetek nagyon hamar megjelennek, és bárkit bármikor elragadhat a végzet. A különböző szereplők közötti kapcsolat rendkívül fontos most is, ugyanis döntéseink mellett ez is befolyásolja reakciójukat a különféle eseményekre.

Minden nyomot forgassuk meg alaposan; a titok mindig a hátoldalon kuksol.

Minden nyomot forgassuk meg alaposan; a titok mindig a hátoldalon kuksol.


Ahogyan haladunk egyre mélyebbre a barlangokban, egyre gyakrabban fogja megmutatni magát az embereink életére szomjazó gonosz. Azt mondjuk rendkívül zavarónak éreztem, hogy az öt főkarakter kivételével mindegyik másik mellékszereplőnek búcsút inthetünk, ugyanis őket nagy valószínűséggel többet nem fogjuk látni, és ez a tény elég sok feszültséget kivett a helyzetekből. Továbbá az is, hogy a sötétben ólálkodó ellenségről hamar kiderült, hogy mi is valójában.

Nem fogom lelőni, de készüljünk fel arra, hogy még a Little Hope-nál is kevesebb rettegésben fogunk részesülni. Itt nincsenek szellemek, elfeledett átkok, boszorkák vagy paranormális jelenségek. Néhány durranást fogunk kapni az elején, melyeknél mindig a robbanó hang okozza a riadalmat, nem pedig az ismeretlen. Kicsit többet kellett volna a készítőknek a Song of Horror-ral játszaniuk; ott megtanulhatja mindenki, hogyan kell hang nélkül, csupán mesterien megalkotott jelenetekkel olyan feszültséget kelteni a játékosban, hogy napokig ne tudjon aludni.

A vérfürdő fantasztikus vasforrás, ezt már Báthori Erzsébet is megmondta.

A vérfürdő fantasztikus vasforrás, ezt már Báthori Erzsébet is megmondta.


Úgyhogy ezt a játékot nem igazán lehet a horror zsánerbe sorolni. Szomorú, de legalább a kiegészítő érdekességek, a titkos írások, tárgyak és megérzések kárpótolnak a félelem hiányáért; úgy ahogy. Ám ezek megtalálásához alaposan be kell járnunk azon helyszíneket, melyeknél a játék elengedi a kezünket és azt mondja: "Kutass". A néhány semmitmondó találatot leszámítva bőségesen el leszünk látva információkkal, melyek megmagyarázzák a történéseket, illetve egy másodlagos mese is elregélésre kerül csupán papírok által.

A megérzések ("Premonition") ugyancsak követik a megszokott struktúrát: hat feketét, hat fehéret és egy aranyat találhatunk. A feketék általában egy karakter halálát vetítik előre, a fehérek egy veszélyes szituációt, esetleg jó cselekedet lehetőségét sugallják, az arany pedig a következő epizódot lengeti meg a játékos előtt néhány képkocka erejéig. Ezek a víziók a House of Ashes-ben is eléggé félrevezetőek tudnak lenni, talán még jobban, mint az előző részeknél.

Az ismerős QTE-k visszatérnek. Mondjuk igazán kitalálhatnának valami újat is.

Az ismerős QTE-k visszatérnek. Mondjuk igazán kitalálhatnának valami újat is.


Például, ha már Salim-et említettem, az egyik megérzés őt mutatja, ahogyan fegyerét felemelve megadja magát, vagy legalábbis úgy fest. Sikerült is elérni ezt a jelenetet, de aztán valaki mégis beleharapott a fűbe, szóval nem garantált az öröm és bodottá, még ha "teljesül" is a vízió. Még egy ok arra, hogy milliószor újrajátsszuk a különböző jeleneteket, melyre a lehetőség az első végigjátszás után elérhetővé válik.

Szóval a narratíva egész kellemes, és bár nem ijesztő, legalább eléggé érdekes ahhoz, hogy újra nekiveselkedjen az ember. Azonban két igazán szembetűnő probléma teszi az élményt keserkéssé. Az első eléggé egyszerű: a grafika. Alapvetően nincs bajom a csúnya játékokkal, a Nintendós korszakban nőttem fel, ebből fakadóan pedig tudom, hogy nem a grafika teszi a játékot. De ha a szereplők úgy-ahogy szépre meg lettek csinálva, akkor a környezet is igazán kaphatott volna hasonló kezelést.

MÉG... HASZNÁLJUK... A BUDIT!!! IGEN, EGYÜTT!!!

MÉG... HASZNÁLJUK... A BUDIT!!! IGEN, EGYÜTT!!!


De legalább ne lennének elvétve látványosan elmosott textúrájú falak, kövek és egyéb környezeti elemek. Bár a szereplők animációján látszik, hogy ide beletettek apait, anyait az animátorok, néhány arckifejezés, szájmozgás és testbeszéd nem sikerült túl jól. Nekem külön bökte a szemem Ashley Tisdale karaktere és az ő... szemei. Azoktól aztán sokszor kirázott a hideg.

A másik nagy irritáció az irányítással volt. A készítők ajánlata a kontroller, nem is véletlenül. A billentyűzet-egér kombinációt nem tudták hatékonyan implementálni. Gyakorta belefutottam abba a kellemetlen szituációba, hogy a kamerát nem tudtam forgatni az egérrel, így nem sikerült adekvát módon felderíteni egy helyszínt, sőt, néha még a kijáratot is nehézkes volt megtalálni. Ha pedig szűk helyen találjuk magunkat, akkor készüljünk fel rá, hogy a kamera belemászik karakterünk a vállába, elhomályosítva a kép nagy részét. Fincsi.

Jason-nek egy arckifejezése van az egész játék során. Ez.

Jason-nek egy arckifejezése van az egész játék során. Ez.


Eme két nagyobb gyomorfájás mellett a dialógusok, és a történet néhány mozzanata is kiváltottak belőlem némi fejvakarást. Ha a generátor leáll, akkor miért világít még néhány hozzákötött lámpa? Ha megtámad minket valami, akkor miért csak ketten próbáljuk meg visszaverni az offenzívát, mikor hárman indultunk el? Aztán a következő jelenetben mintha mi sem történt volna, ott a harmadik tag. Heh?

Az első végigjátszás hét-nyolc órát fog nagyjából igénybe venni, főleg ha megállunk minden egyes cetlit végigolvasni. Ezek után marad a jelenetek ismételgetése, ameddig össze nem gyűjtünk mindent (ismét van Director's Cut, extra titkokért). Továbbá megint összeülhetünk barátokkal a Shared Story és a Movie Night játékmódokban. Úgyhogy mindent összevetve, akár még a húsz órás játékidő is kijöhet ebből.

Nagy kérdés azonban, hogy megéri-e? Nos, szerintem igen, mivel a történet, ami elviszi a hátán a játékot, engem meggyőzött, még ha vannak is mélypontjai. Ám ez sajnos kevés; a House of Ashes minden pozitívuma ellenére visszalépés a Little Hope-hoz képest. Azonban a negyedik rész remélhetőleg visszavisz minket a klasszikus hangulatba, ugyanis egy kísértetjárta szállodában fog játszódni... azt hiszem... remélem. Úgyhogy azt már most nagyon várom, addig pedig van még pár rejtett papíros, amit össze kell gyűjtenem.

The Dark Pictures Anthology: House of Ashes / Tesztplatform: PC

egynek jó...
  • Stílus: Kaland
  • Megjelenés: 2021. október 22.
  • Ár: 10.420 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Kellemes történet
  • A jól bevált recept most is működik
  • Néhány sztorielem fura
  • Meg néhány dialógus is
  • Ez már nem horror
  • Hang
    7
  • Grafika
    7
  • Játszhatóság
    7
  • Hangulat
    6
6.8
6 hozzászólás

Patrik94

2 éve, 7 hónapja és 11 napja

Ahogy épp olvasom a reggeli hírt, ezt a horror problémát orvosolják. mosolygó smiley

válasz erre

fighterlaci

2 éve, 7 hónapja és 11 napja

Kár hogy elvesztette a lényegét, a horror elemeket. Az volt benne a jó.

válasz erre

Gargameth

2 éve, 7 hónapja és 11 napja

Mordorer írta:
Csak jön ez egy nagy csomagban majd, akkor beszerzem mindhármat. mosolygó smiley
Nem egy Summer Sale, de most be tudod szerezni mindhármat kedvezményesen mosolygó smiley

válasz erre

Mordorer

2 éve, 7 hónapja és 11 napja

Csak jön ez egy nagy csomagban majd, akkor beszerzem mindhármat. mosolygó smiley

válasz erre

muki

2 éve, 7 hónapja és 11 napja

Igencsak hullámzó ez a széria. meglepett smiley

válasz erre

Direktor

2 éve, 7 hónapja és 11 napja

Azért egy jó horror jobb lett volna.

válasz erre
The Dark Pictures Anthology: House of Ashes
10.420 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profiljaKisember001 profilja