Super Mario Odyssey teszt

2017. november 08.
57.9491
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
A Nintendo az elmúlt időben egyszerűen megállíthatatlan. Az eredeti címeik Switch-en (vagyis a nem port játékok) mind egyediek, nagyszerűek, és az utolsó fillérig megérik a pénzüket. Még az olyan egyértelműen ökörködős játék, mint a Mario & Rabbids is meglepő sikert aratott, úgyhogy látszólag nem tudnak Shigeru Miyamoto-ék mellétalálni.


Legújabb alkotásuk egy teljesen új koncepciót mutat be nekünk, mégpedig az elmeirányítást, stílusos fejfedőkkel. Ez lenne a Super Mario Odyssey, mely a címe alapján inkább tűnne egy hatalmas kalandnak, semmint mentális trükkökkel élő produktumnak. Örömmel állíthatom, hogy a kettő tökéletes fúzióra lép a játékban, és mindegyik mókásnak tűnő funkció, mely a trailer-ek által be lett harangozva, jelen van.

Ez lenne első sorban a sapkánknak a sokoldalú felhasználási módja. A bevezető videóban Bowser, aki nem mellesleg ismét ráhajtott Peach-re, és mesteri terve egy esküvő szó szerinti összelopása, tönkreteszi főhősünk ikonikus sapiját, aki, miután a fent említett rosszaság ledobja a léghajójáról, a "Hat Kingdom"-ban landol. Itt találkozik egy kalapszellemmel, Cappy-vel, kinek testvére volt a legelső áldozat Bowser kleptomániás őrjöngésének (mivel a kisasszony egy tiaraszellem, és az köztudottan elengedhetetlen egy esküvőhöz). Mario és Cappy szövetségre lépnek, és felkerekednek, hogy visszaszerezzék mindazt, amit a galád Koopa király eltulajdonított.

A méltán híres légből támadó, sapis tintahal.

A méltán híres légből támadó, sapis tintahal.


Cappy egyszerre lélek- és fejfedő, így nagyszerűen funkcionál mindkettőként. Mindig, amikor veszünk új sapkát, akkor ő beleszáll, és irányítja, ha eldobjuk, halálossá téve a becsapódást. Ez lesz a fő támadásunk. Eldobhatjuk, kint tarthatjuk (az X vagy az Y nyomva tartásával), fel és ledobhatjuk (a Joycon megfelelő irányba való rántásával, csak vigyázzunk, nehogy orrba, vagy mogyoróba vágjuk saját magunk (ezt nem részletezném)), illetve pörgés közben is el lehet dobni (ilyenkor a sapesz is megtesz néhány kört körülöttünk), vagy kint tartás közben trambulinként használni.

A másik használati lehetősége a fejdíszeknek bizonyos ellenségek, környezeti tárgyak, avagy civilek megszállása. Vannak olyan npc-k, akiket nem lehet sapkadobással megölni, vagy egyszerűen barátságosak; ilyenkor találat esetén Mario megszállja őket, és a célpontot fogjuk irányítani. A játék legtrükkösebb puzzle részei, és a legtöbb boss harcai is erre a mechanikára vannak felépítve. Mondanom sem kell, ezek a legmókásabb percei a kalandunknak. Nehéz visszaadni szavakban az érzést, mikor őrült Serpenyő Bro-kat megszállva irtjuk az utat benőtt sajtot, vagy egy szerencsétlen barna Goomba-t arra kényszerítünk, hogy társai fejére ugorva alkosson tornyot, egy indokolatlanul magas helyen ácsorgó Goombette elérése céljából.

Az elhanyagolt csatorna ismérve: maguknak túlságosan is örülő fekete rondaságok.

Az elhanyagolt csatorna ismérve: maguknak túlságosan is örülő fekete rondaságok.


A történet tehát ismét nem valami változatos, hisz Peach-et kell elsősorban újra kiszabadítani Bowser karmai közül, de mint tudjuk legtöbb esetben az út fontosabb a célnál, és ez ebben a játékban is igaz lesz. Ha már a címet nézzük láthatjuk, hogy egy nagyon hosszú utat fogunk bejárni, mindamellett, hogy a léghajónak amit még az elején a Hat Királyságból szerzünk, is Odyssey a neve.

Tehát Bowser-t üldözvén bejárunk színes, egyedi királyságokat, egy Földhöz hasonló világon. A klasszikus Mario séma ismét befigyel, vagyis a birodalmakban pályákkal találkozunk, bár ezek általában mellékjáratok és vagy zsákutcában végződnek (kinccsel a végükön) vagy a "hub" világ egyik pontjából a másikba visznek.

Bowser ezekre nyulakra bízta az esküvő tervezést, mivel látszólag nem tanult a Rabbid esetből.

Bowser ezekre nyulakra bízta az esküvő tervezést, mivel látszólag nem tanult a Rabbid esetből.


Játék során fő feladatunk úgynevezett "Power Moon"-ok gyűjtése lesz, amikből minden királyságban egy adott számot össze kell gyűjtenünk, hogy az Odyssey tovább tudjon menni a következőre, hisz ezek szolgáltatják neki az energiát. A a kép bal felső sarkában láthatjuk, hogy mennyi hold kell az indulásához, a meglepetés viszont alaposan lecsap, amikor szembesülünk a ténnyel, hogy sokkal több hold van eldugva egy területen, mint amennyi kell nekünk.

Ne ijedjünk meg, lehet, hogy a mínusz gombbal előhívott térkép Y-al felhozott almenüjében egy csomó megtalálásra váró hold ücsörög, ezeknek nagyrésze csak a sztori mód befejezése után lesz elérhető. Ekkor ugyanis szét lehet törni az addig elpusztíthatatlan szürke tömböket a királyságokban, amik egy raklap új holdat szórnak szét, melyeknek még a helye is jelölve lesz a térképen. Így összesen 999 a megszerezhető holdak száma.

Regionális pénzünkért exkluzív ruhákat, és díszeket kaphatunk mókásan kinéző eladóktól.

Regionális pénzünkért exkluzív ruhákat, és díszeket kaphatunk mókásan kinéző eladóktól.


A holdak viszont nem csak azért jók, hogy az Odyssey-nek legyenek energiaforrásai, hanem bizonyos mennyiség után új birodalmak nyílnak meg illetve új kosztümök beszerezésének a lehetősége is. A ruháknak és a sapkáknak is velük együtt semmi különleges hatásai nincsenek a játékmenetre, csakis arra jók, hogy néhány exkluzív helyre beengedjenek minket, ahol egy kisebb feladat után holdakra tehessünk szert.

Ezeket a ruhákat boltokban lehet kapni aranyérmékért, vagy regionális pénzért. Az utóbbiak mindig lila színűek, és csak az adott királyságban, ahol találtuk, lehet felhasználni őket, speciális, csak ott kapható optikai tuningelemekre, melyek ruhákon kívül dísztárgyak, és matricák is lehetnek melyekkel az Odyssey-t lehet "pimp"-elni.

Annyira meleg a helyzet, hogy szamurájunk léptei is füstölnek.

Annyira meleg a helyzet, hogy szamurájunk léptei is füstölnek.


A Boss-harcok követik a tradicionális receptet, vagyis a mágikus hármas számot. Ennyiszer kell általában a főnök fejére ugrani, vagy kárt tenni benne, hogy bemondja az unalmast, ami alól csak egy kivételt találtam. Két kategória van ezekből a főmuftikból: a Broodal gyerekek és mindenki más. Ezen előbbiek nyulak (a Rabbid-eknél három fokkal értelmesebbek), akik Bowser esküvőjét tervezik, ezért ott tesznek keresztbe Mario-nak, ahol tudnak. Nem konvencionális Boss-ok ők, mert "halálukkor" sima holdat dobnak, nem pedig triplát, illetve többször is meg kell küzdeni velük útjaink során.

Miután végeztünk egy birodalommal, ha valaha visszatérünk oda, találkozhatunk segítőkész Toad-okkal, akik bemérnek nekünk egy holdat a térképen, illetve papagájokkal, akik csak a hold nevét mondják el, amiből remélhetőleg ki tudjuk következtetni annak helyét (szinte soha). Ezeken kívül Captain Toad is tiszteletét teszi, akinek általában a legképtelenebb helyekre sikerül bemásznia, és ha mi is magunkénak tudhatjuk ezt az elismerésre méltó teljesítményt, akkor ad egy holdat.

Mivel a pénz, ami szerzünk, valódi valutának számít, ezért nincs lehetőségünk életeket szerezni ezek segítségével, viszont erre vannak a szívek, melyből ugyancsak kétféle van. Alapvetően három életcsíkkal kezdünk, mely, ha elfogy, akkor visszakerülünk a legutóbb "checkpoint"-ra és veszítünk tíz arany pénzt. A koronás szív feltolja hatra életünk, de ez nem jön vissza halál után, hanem ismét háromról fogunk indulni.

A Hammer Bro-k párosával 85-ben is erőteljes fejfájással jártak.

A Hammer Bro-k párosával 85-ben is erőteljes fejfájással jártak.


A halál ebben a játékban inkább bosszantó kis apróságnak tűnik, hisz az arany mindig újraterem a pályákon, a speciális pénzből meg van egy bizonyos maximum, ötven vagy száz, régiótól függően, így sem az, sem pedig a holdak nem teremnek újra. Cserébe, ha feláldozzuk magunk regionális érméért, vagy holdért, akkor nem kell szitkozódni, hogy mehetünk vissza újra megszerezni azokat, mivel ezek után azonnal ment a játék, így nem veszítjük el, hiába haltunk meg, akár közvetlenül utána.

Akinek volt szerencséje az eredeti Super Mario Bros-hoz, annak garantáltan elő fognak törni nosztalgikus érzései, amikor meglátja, hogy rengeteg 8-bit-es pályarésszel is kedveskedtek nekünk a készítők. Ezek sosem tartanak túl sokáig, de, ha pár percre is, átérezhetjük, milyen is lenne az Odyssey, ha NES-en játszanánk. Nem csak Mario karaktere, hanem a zene is átalakul, hogy hűen visszaadva azt a csodálatos élményt, amit a Nintendo okozott számunkra, azokon az elfeledett 80-as évek végi éjszakákon. Emellett elszórva találunk 8-bites cica Mario és Peach "sprite"-okat, amiket, ha megdobunk, akkor szívvel, vagy pénzzel látnak el bennünket.

A kosztümök mind-mind korábbi Nintendo-s játékok által lettek ihletve, rengeteg van belőlük, igazi "fanservice" parádé, de az igazán nagy utalás New Donk City-nél fog érni minket, ha tisztában vagyunk a Donkey Kong történelmével. Az utcák híres Kong-okról vannak elnevezve és a város polgármestere nem más, mint maga Pauline. Aki nem tudná, ő volt a megmentésre váró női karakter a legelső árkád Donkey Kong játékban, mely 1981-ben jelent meg, ahol Mario-t még Jumpman néven ismerték. Látszik, hogy a fejlesztőcsapat alapos és részletes munkát végzett a világépítésnél, és majdnem minden más téren is.

Víz alatti idill gülüszemű óriásangolnával.

Víz alatti idill gülüszemű óriásangolnával.


Egy helyen nem sikerült viszont, és ez pedig az irányítás. Félreértés ne essék, egyetlen kis nüansznyi problémám van, ez pedig a bal "stick" túlságos érzékenysége. Ennek hála egyszerűen nehéz normálisan manőverezni jónéhány helyen, mivel Mario előszeretettel lép és fordul nagyokat. Így macerás itt-ott az ellenséget kilőni, de szerencsére csak egy helyen bőszített fel irgalmatlanul az irányítás miatti halálsorozat.

Ha ezt az egyetlen kis incidenset nem számítom, akkor a játék kifejezetten gyerekbarát nehézségi szinttel van megáldva még sima módban is. Van egy "Assist" mód, ami megkönnyíti a tájékozódást, és az szakadékba hullásokat is enyhíti, de nem éreztem ennek soha szükségét. Való igaz, hogy nem volt még szerencsém a Bowser elleni keményebb harchoz, mely 880 hold után nyílik meg, de aki odáig el tud jutni, annak valószínű az is könnyedén már menni fog, hisz addigra kívülről fogja ismerni a játék minden titkát, trükkjét.

A grafika fantasztikus; színes, részletes, és szemet gyönyörködtető. Nincs egy ismétlődő helyszín sem, minden egyedien kidolgozott kivéve a "challenge" pályákat, amik sajna egyszerűek és üresek emiatt, a királyságok élettel teli együttese mellett.

Mint a Super Mario 3D World-ben, itt is lesznek 8-bites húsvéti tojások.

Mint a Super Mario 3D World-ben, itt is lesznek 8-bites húsvéti tojások.


A zenével is hasonló a problémám, mert iszonyatosan hangulatos és környezethez illő az összes dallam, nem beszélve Pauline dalairól, melyek zseniálisakra sikeredtek. Viszont van néhány átvezető rész, ahol teljes némaság uralkodik, és én megértem, hogy kell egy kis levegővétel az előző nagy helyszín és a következő között, de így a csend kissé halottá tette ezeket az amúgy is üresecske részeket.

Szerencsére ezek a hibák mind minimálisak, és könnyen megemészthetőek. Egy újabb mesteri alkotás a Switch-re, ami egyáltalán nem ér véget a sztori befejeztével, mivel rengeteg hold, kihívás, és minijáték vár még ránk, melyek pontjai egy online ranglistára is felkerülnek. Úgyhogy fűtést feltekerni, teát bekészíteni, és majd találkozunk 700 hold múlva.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

Super Mario Odyssey teszt / Tesztplatform: Nintendo Switch

kihagyhatatlan!
  • Stílus: Platform
  • Megjelenés: 2017. október 27.
  • Ár: 18.000 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Csordultig tele tartalommal
  • Csodálatos grafika és zene
  • Addiktív, könnyed, élvezetes játékmenet
  • Részletes, egyedi pályaszerkesztés
  • Kicsit talán túl könnyű
  • Apróbb bajok az irányításnál
  • Hang
    9
  • Grafika
    9
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    10
9.3
7 hozzászólás

totyak

1 hete és 3 napja

Meg mertem volna jósolni, hogy 9 felett kap. Lehet, ha egyszer kipróbálnám, engem is beszippantana, ránézésre viszont annyira nekem nem tűnik nagy kalandnak.

válasz erre

iPet

1 hete és 5 napja

Életem egyik legjobb játéka a Luigi's Mansion volt még GameCube-on. Ha ez csak kicsit is olyan hangulatában, akkor Marco, kéne nekem egy Switch

válasz erre

petrovicsz

1 hete és 5 napja

Hihetetlen mennyire be tud rántani egy ilyen teszt. Kell egy Switch!

válasz erre

VaPe

1 hete és 5 napja

Nagyon rá lehet függni! És egyszerűen megunhatatlan!

válasz erre

fighterlaci

1 hete és 5 napja

Akinek van Switche, annak alapmű. Akinek meg nincs, annak akkor lesz amikor vesz egyet! Mint én!

válasz erre

Direktor

1 hete és 5 napja

Hibátlan ahogy ezt a szériát visszahozták!

válasz erre

Gólem

1 hete és 5 napja

Nem kérdés hogy az első játék lesz, amit megveszek a hamarosan érkező Switchem mellé!

válasz erre
Super Mario Odyssey
18.000 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

marco profiljaBvektor profiljagery1113 profiljarDAVE profiljaLaci721 profiljaiPet profiljaiPet profiljalatyak5 profiljaiPet profiljaiPet profilja