Street Fighter IV teszt

2009. március 02.
72.6941
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Yoyo profilja, adatai
Yoyo
Az otthoni konzolok megjelenésével, és egyre szélesebb körben való elterjedésével hazánkból szépen lassan eltűntek az Arcade játékgépek, egy-két kuriózumtól eltekintve. Nem volt ez mindig így: a kilencvenes évek közepe-vége felé a fővárosban, a Balaton környéki nagyobb településeken valamint egyéb nagyvárosokban még tucatjával lehetett találkozni olyan, olykor undergroundnak számító játéktermekkel, melyek ezeket a masinákat gyűjtötték egy helyre. Az arra tévedő fiatalság szinte minden megtakarított pénzét bedobálta ezekbe a gépekbe, a kitartóbbak pedig egész éjszaka rá voltak tapadva az óriási színes gombokra. Ez is egy formája volt akkoriban a társasági életnek, és nem volt ritka, hogy egy-egy géphez akár egy órát is sorba kellett állni, ha valaki játszani akart. Az egyik legnépszerűbb játékautomata a Street Fighter 2 névre hallgatott, amely ekkoriban már igen korosnak számított, mégis újoncok és veteránok százai állták körbe azért, hogy egy jól irányzott Hadouken-nel és Shoryuken-el a földre küldhessék a cimboráik vagy a gép által vezérelt ellenfeleket.



Street Fighter IV teszt - 2. kép

A sorozat megalkotói, Takashi Nishiyama és Hiroshi Matsumoto talán nem is sejtették, milyen lavinát fog elindítani az 1987-ben debütált Street Fighter játékuk. A Játéktermekbe kerülésekor szinte azonnal a közönség kedvencévé vált, amiből egyenesen következtek a különböző portolt verziók az akkoriban fellelhető otthoni konzolokra és számítógépekre. Az átütő sikert azonban mégsem ez a rész, hanem a Street Fighter 2 érte el, amely népszerűségében többszörösen lekörözte a nagy elődöt, és azóta is az egyik leghíresebbje, mondhatni etalonja a verekedős játékok világának. Innentől a sorozat rohamos fejlődésnek indult, és a megannyi jelzővel ellátott folytatások, mint a Street Fighter 2: Hyper Fighting, a Super Street Fighter 2, továbbá a Super Street Fighter 2 Turbo egyre összetettebb és gyorsabb harcrendszerrel büszkélkedhettek. Az 1997-ben megjelent harmadik rész is sikeresnek bizonyult, de legendás elődjét nem tudta utolérni népszerűségben. A sorozat innentől kezdve kicsit stagnált, s bár ennek a résznek is megjelent megannyi változata, az idő lassan eljárt felette, talán az akkoriban egyre nagyobb divatnak örvendő három dimenziós verekedős játékoknak köszönhetően. Egy ilyen játékot azonban kár lenne a kukába dobni, amire a Capcom is gondolt, és 2007-ben bejelentették a Street Fighter IV-et, amely 2008-ban már valódi 3D-ben pompázott a japán játéktermekben, mindenki legnagyobb örömére. A portolás természetesen ez esetben is elkerülhetetlen, így idén a jelenlegi konzolgenerációra is megérkezett az SFIV.

Street Fighter IV teszt - 3. kép

A DVD-t behelyezve egy kifejezetten hosszú, de annál stílusosabb, kézzel rajzolt videót nézhetünk végig, amelyben az összes szereplőt megtekinthetjük pár pillanat erejéig. A szemünk előtt villámgyors képek váltakoznak, amelyek enyhén homokszemcsés ábrázolással vannak megfűszerezve. Közben egy annyira slágeres és ütős zene szól, ami azonnal az agyunkba égeti magát, és néhány meghallgatás után már az utcán sétálva is ezt a számot dúdolgatjuk magunkban. A kezdés tehát csillagos ötös, de vajon mi van a felszín alatt? Nos, a játék ízig-vérig Street Fighter maradt, hiszen a gyönyörű, japán sumi-e festmények által inspirált 3D-s cell-shaded grafika ellenére a verekedés még mindig a második dimenzióban realizálódik. Az irányításhoz minimális szinten nyúltak a készítők, ha valaki emlékszik a kedvenc mozdulataira valamint kombóira, az azonnal otthon fogja érezni magát a játékban. Persze nem adhatnák ki ugyanazt a játékot még egyszer, így újításokban sincs hiány, az új szereplők mellett az összecsapások mechanikája is megváltozott egy kicsit, de az alapokon nem változtattak a Capcom emberei.


Street Fighter IV teszt - 4. kép

A karakterek száma immáron huszonötre nőtt, a régi arcok közül mindenki jelen van: Ryu, Ken, Akuma, Chun-Li, Fei Long, Cammy, Dan, Bison, Sagat, Balrog, Vega, Blanka, Guile, Zangief, Dhalsim, E. Honda, Rose, Gen, és Sakura vár arra, hogy megnyerjük velük a bajnokságot. Az újoncok hat főt számlálnak, név szerint Rufus, C.Viper, El Fuerte, Abel, akik alapból is választhatóak, továbbá van egy rejtett karakter, Gouken, valamint az elképesztően irritáló főellenség, Seth irányítását is magunknak tudhatjuk a későbbiekben. Az új szereplők többé-kevésbé beleillenek az SF profiljába, még talán a szakács El Fuerte is, azonban az akut súlyfelesleggel küszködő Rufus valahogy nem illik a képbe, őt simán átrakám a Dead Or Alive-ba vagy a Tekken-be, mert ott vannak hasonló karakterek. Ettől függetlenül még bárkinek a személyes kedvencévé válhat a bajszos, sörhasú kung-fu pankrátor,hiszen elég durva kombókkal rendelkezik.


Street Fighter IV teszt - 5. kép

Maga a harcrendszer annyiban változott, hogy megjelent az úgynevezett Focus Attack, amely egy sikeres védekezés utáni ellentámadásban nyilvánul meg. Nagy ördöngősségre nem kell gondolni, elég csak megszokni a megfelelő időben való reagálást egy-egy támadásra, és nem lesz gondunk vele. További érdekesség, hogy van két csík alul a képernyőn, amelyből az egyik a super támadás, a másik pedig az ultra. A super csík négy részre van felosztva, ami minden sikeres ütés/rúgás után növekszik egy hangyányit. A speciális támadásaink erősítésére szolgáló játékelemet úgy tudjuk igénybe venni, ha a megfelelő gombkombináció bevitelekor egyszerre két gombot nyomunk meg az adott támadásból (például kisütés + közepes ütés). Ilyenkor a super csík egy negyedét elhasználjuk, de a speciális támadásunk is nagyobbat fog sebezni. Ha teljesen kitellik a super felirat, akkor egy, a command list-ben megadott super támadást vihetünk végbe, amely azon túl hogy jól néz ki, még ellenfelünk életerejét is jelentősen csökkenti. A másik, Ultra feliratú csík akkor töltődik, ha minket ér támadás. Ha ez megtelik,akkor az adott kombinációt sikeresen használva akár meg is fordíthatjuk a csata állását, vagy akár halál közeli állapotból is megnyerhetjük azt. Ez talán az SFIV leglátványosabb kombója, hiszen ilyenkor vörösen kezd el izzani a kép, valamint a kamera is ráközelít a karakterekre.

Street Fighter IV teszt - 6. kép

A szavatosságra nem igazán lehet panasz, hiszen a kihívásról nyolc nehézségi szint gondoskodik, valamint egy olyan főellenség, akit még a legkönnyebb fokozatban is szinte lehetetlen elverni. Az alap Arcade mód mellett lehetőségünk van továbbá időfutamokra, ahol adott idő alatt bizonyos megszorításokkal vagy éppen előnyökkel kell legyőznünk néhány karaktert, továbbá ott van a survivor mód is, amely hasonló az előbb említett módhoz, csak itt az életerőnk a szűk keresztmetszet. Ezeknél a játékmódoknál nyithatunk meg különböző ruhákat, titulusokat és ikonokat az online meccsekhez. A játék egyébként tömve van megnyitható dolgokkal, hiszen alapból csak tizenhat karakter választható, továbbá a ruhák és titulusok mellett grafikákat, videókat, valamint az eredeti japán hangokat is meg lehet nyitni. Ez utóbbi külön öröm volt számomra, mert az angol szinkront helyenként sikerült elég B-kategóriás szinkronszínészekre bízni. Érdemes összehasonlítani Ken barátnőjének a hangját japánul és angolul, talán nála érezhető a legjobban a két nyelv közötti különbség.


Street Fighter IV teszt - 7. kép

A verekedős játékok alapeleme, hogy ne csak a gép ellen küzdjünk, hanem jóbarátainkkal is megmérkőzzünk. Két kontroller birtokában otthonról is mehet a móka, de ha valakinek a legjobb barátja éppen Szingapúrban tartózkodik, akkor sincs gond, hiszen lehetőség van az online játékra is. Bár csak pár meccset tudtam lejátszani a világhálón keresztül, két dolgot azonnal megfigyeltem: ha a játék által is kijelzett ?jó? netkapcsolatú ember ellen játszunk, akkor laggolásnak még a szikrája sincs jelen (ami pl. a Dead Or Alive-nél vagy a Soul Calibur-nál nem igazán volt elmondható). A másik dolog, amit egy életre megjegyeztem: ha japán nevű ember ellen játszanék, akkor legközelebb kikapcsolom a gépet, és lefekszem aludni. Az online verekedés rendkívül izgalmas, és talán a legjobb módja annak, hogy tanulmányozzuk a játékban fellelhető legdurvább kombókat, egy-két játékostól kifejezetten ötletes ütéssorozatokat leshetünk el, igaz a mi kárunkra.


Street Fighter IV teszt - 8. kép

A cell-shaded grafika tökéletes választás volt, a karakterek modelljei szinte teljesen hűek maradtak a régebbi epizódok kézzel rajzolt szereplőihez. Az animációk közel tökéletesen adják vissza régi kedvenceink mozdulatait, így Blanka gorillaszerű mozgása, Dhalsim megnyúló végtagjai, és a többi harcosra jellemző egyéni karakterjegyek mind-mind a nagy elődök emlékét idézik meg. A hátterek is hasonlóak maradtak a régebbi epizódokban látottakhoz, azonban ezek is teljesen háromdimenziósak lettek, aminek köszönhetően tele vannak élettel. Érdemes a háttereket árgus szemekkel figyelni, hiszen egészen vicces jeleneteknek lehetünk szemtanúi. Ott van például a részeg ember, aki a sikátorból igen illuminált állapotban sétál elő a meccs közepén. A zenékre sem lehet panasz, Arcade-os hangzású, olykor poppos, máskor enyhén Drum and Basses dallamok csendülnek fel az összecsapások során. A szereplők rendelkeznek egy kezdő és egy véganimációval is, amelyek anime stílusban vannak megrajzolva. A körítésre néhány angol szinkronhangokon kívül egy rossz szavunk se lehet.

Street Fighter IV teszt - 9. kép

Nem semmi időszak ez a Street Fighter rajongóinak, hiszen a nemrég megjelent Street Fighter 2 Turbo HD remix mellett a negyedik epizód is kiválóra sikerült, amelyhez nagyban hozzájárult az, hogy a Capcom tiszteletben tartotta a sorozat alapjait, nem erőltette a háromdimenziós harcrendszert, valamint olyan szemkápráztató grafikával látta el ezt a részt, amit még évek múlva is gyönyörűnek találhat bárki, aki játszani fog vele. Egy minden tekintetben kiváló utód, amely előtt még az elődök is fejet hajtanának. Kellemes időtöltés lehet bármely SF veteránnak, valamint a Hadouken-nel csak most ismerkedőknek is.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

Street Fighter IV teszt / Tesztplatform: XBOX360

kihagyhatatlan!
  • Stílus: Verekedős
  • Megjelenés: 2009. február 20.
  • Ár: 5.999 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Hű az elődökhöz
  • tökéletes körítés
  • új karakterek
  • problémamentes online rész
  • nehéz főellenség
  • néhány angol hang
  • Hang
    9
  • Grafika
    10
  • Játszhatóság
    10
  • Hangulat
    10
9.8
6 hozzászólás

Rambo

11 éve, 1 hónapja és 15 napja

Ezt a tesztet csak most vettem észre. De legalább lesz mit olvasnom. Kezdem is.

válasz erre

kazmerpapa

11 éve, 1 hónapja és 15 napja

énis le akarom ,hol töltsem le??

válasz erre

Vendég

11 éve, 1 hónapja és 17 napja

én le tom ezt tőteni

válasz erre

Vendég

11 éve, 2 hónapja és 13 napja

76

válasz erre

Yoyo

11 éve, 2 hónapja és 14 napja

Hát igen, jó lett volna egyet bunyozni veled, mondjuk egy hagyományos Ryu-Ken meccset lenyomhattunk volna.. Azert valamikor ugyis megejtuk, ha torik-ha szakad, max. 2 ev mulva, ha beszereztem egy PS3-at. Addig gyakorlunk

válasz erre

FutuRetrO

11 éve, 2 hónapja és 14 napja

Ámen Yoyo-san, Ámen! Szépen felvezetted, így kell ezt kolléga! Kár, hogy eltérő platformokon mozgolódunk, szívesen elkentem volna a szád online-ban. Az enyémet meg Dante576 Barátom, mert nagy SF hős hírében áll és nem hiába. Csattan a pacsi Yoyo, csattan az a pacsi.

válasz erre
Street Fighter IV
5.999 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Hellblade profiljaWickedSick profiljaMarduk profiljagery1113 profiljarDAVE profilja