Street Fighter V teszt

Jó 25 év elteltével ülök a kedvenc kis fotelemben és pontosan olyan izgatottan indítom el az ötödik iterációját a szériának, mint amikor anno kisfiúként megláttam azt a fehér gi-s csókát, illetve meghallottam a hádúken kiabálást. Most, hogy több órát beleöltem a Street Fighter V-be, el kell hogy mondjam nektek, hihetetlenül csalódott vagyok.

Nagyon rossz érzéssel tölt el, hogy a Capcom totálisan hülyének néz minket, játékosokat, de főleg azt a réteget, akik csillogó szemmel és remegő kézzel várták az utcai harc új epizódját. Egy kiábrándult rajongó sorai következnek.

Mika erős lett, elég sok téren

Lehetetlenül erősen indít a stuff egyébként. Nem, ne képzeljetek semmilyen csilivili CG filmet. Egyszerűen annyi történik, hogy a rettenetesen stílusosan megrajzolt Ryu keménykedik egy kicsit. Pont annyira, hogy előjöjjön a gyermek belőlünk, és alig várjuk, hogy beadjuk a le, előre, kis ütés kombinációt. Kissé homlokráncolva fogadtam az automata tutorialt, ahol bárgyú állóképeken mutatják be, hogy világos ruhás hősünk küzd a sötét énjével.

Ezzel nem sokat törődtem, igyekeztem az alapokat jól betanulni. Kicsi, közepes és erős ütés - rúgás, plusz dupla gombos dobások, oké, nem lesz gond. Ezek után a főmenübe hajít minket a stuff, amit szintén rendben lévőnek találtam, mert van itt Story mód, egy Challenge lehetőség, Survival, meg pesze a különböző, online szegmenshez kapcsolódó pontok.

Amíg itt kotorásztam és nézegettem a lehetőségeimet, felcsendült egy nagyon erős metál dal, el is kezdtem bólogatni, hogy igen, tökéletesen illik a játék alá. Kicsit szöszöltem a beállításokkal (van eredeti japán hang, király!), ránéztem a gyakorlásra, hogy felelevenítsem a mozgásokat, aztán gondoltam, elkezdem a karakterek történetét, hogy felkészítsem magam a netes csatákra. Miután végigvittem 5 perc alatt Ryu kampányát, azt hittem, rosszul látok.

Fel is hívtam Marcot, hogy nézze már meg, én vakultam meg, vagy pedig ez tényleg ennyi. Ő megerősített, hogy minden jó a szemeimmel, szóval a hiba nem nálam van. Ez egy akkora öklös lesz, hogy a négy nappal ezelőtti reggeliteket is az asztalra fogjátok kirakni! Arról van szó ugyanis, hogy szereplőnként kettő-négy harcot kell letudnunk, és vége is az adott ember sztorijának.

Ryu nagyon ráér

Első körben 16 karaktert kapunk. Ezt szorozzuk be mondjuk 5 perccel, eredményül kapjuk a nyolcvanat. Igen, jól olvassátok, ennyi idő kimaxolni mindenkivel ezt a részt. De mondok még jobbat. Felejtsétek el a videókat, ugyanis állóképek formájában kapjuk meg az átvezetőket. Ezek amúgy nagyon szépen vannak megrajzolva, de könyörgöm. A hab a tortán a röhejesen bárgyú párbeszédek, amihez olyan szinkronszínészeket választottak, akik füllel hallhatóan nem tudnak mit kezdeni a szituációval.

Oké, valahogy benyelem, bár mondjuk egy MK X után tényleg csak pislog az ember, de lapozzunk, ez még nem a világ vége. Jött az újabb pofon: hiába nyomkodtam a Challenge opciót, nem aktív még, majd valamikor márciusban indul csak. Köszi Capcom. Itt már kezdtem azért pipa lenni, de a Survival rész visszahozott egy kicsit.

Itt ki kell választanunk a nehézségi szintet, majd sorrendben megküzdeni 10-20-50-100 emberrel, döntésünktől függően. Van benne egy nagyon jó újítás: minden kör végén pontokat kapunk, amit, ha szeretnénk, beválthatunk egy csomó mindenre. Ha nagyon alacsony az életerőnk, felturbózhatjuk. Erősíthetjük a támadásainkat, a védekezést, feltölthetjük a speckó csíkjainkat, ésatöbbi.

Ez egy nagyon jó menedzselési opciót hoz be, mert nem mindegy, hogy az egész végén (már ha túléljük, persze) mit mutat majd a számláló. Innen kilépve találunk még egy Versus pontot, amivel ugye értelemszerűen egy barátunkat verhetjük laposra a jól megszokott módon. És bizony ennyi, ezt kínálja az SF V első körben az egyszemélyes játékosoknak.

Ezek után ránéztem az online szegmensre is, de sajnos itt se várjunk csodát, ugyanis bunyózhatunk csak úgy, illetve ranked alapon, ahol pontok járnak a győzelemért.

Ez fájni fog, tesó

Szóval a megjelenéskor ezzel a tartalommal kell számolnunk, ami finoman fogalmazva is édeskevés. Nem akartam elhinni, hogy ennyivel képesek kiszúrni a szemünket, ezért utána néztem a dolgoknak és kiderült, hogy érkezik majd egy csomó DLC a játékhoz, márciustól kezdődően, ráadásul a legtöbb ingyen.

Jönnek az új szereplők, kapunk majd extra sztori módot, megnyílnak a kihívások. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdésem van: azok, akik megveszik premierkor horror összegért a stuffot, mit kezdjenek ezzel a karcsúnak is csak némi jóindulattal nevezhető belbeccsel?

Pedig annyira könnyű lenne szeretni a játékot! Ott van a kegyetlenül stílusos grafika. Már a negyedik epizód is brutál jól festett, köszönhetően a vízfesték szerű, elmosódott ütéseknek, a stílusosan kidolgozott szereplőknek. Itt szerintem még erre is rá tudtak tenni kettő, de inkább három lapáttal. Atom jól néznek ki embereink ezzel az egyszerre rajzfilmes, de mégis élethű megjelenítéssel.

Persze el vannak túlozva a mértékek (elég megnéznünk Mika idomait), de még ez sem teszi nevetségessé őket. A küzdelmeknek teret adó hátterek pedig tényleg élnek, tőlünk függetlenül is. Mondjuk, azt sajnálom, hogy nem túlzottan interaktívak a pályák, de még így is azon kaptam magam sokszor, hogy szájtátva bámulok egy vízesést, esetleg nevetek a kotkodácsoló tyúkokon India egyik forgalmas piacterén.

Optimális bunyós viselet a mini ruha

Ha ehhez még hozzácsapjuk a teljesen folyékony animációkat, akkor egy döbbenetesen látványos végterméket kapunk. Nem túlzás kijelenteni, hogy az SF V-nek ilyen téren a legjobbak között van a helye. A harcrendszert is csak dicsérni tudom, mert egyszerre fog instant sikerélményt okozni a kezdőknek és látványos, de nehéz küzdelmeket a profiknak.

Pont annyi újítást kapott, hogy ne legyen átláthatatlan, de időbe telik, amíg mesteri szintre tudjuk emelni. Kapunk egy EX mérőt, ami három rublikából áll. Ezek akkor töltődnek, ha sikeresen megütjük az ellenfelet. Ez arra szolgál, hogy az alap speckó támadásainkat fel tudjuk erősíteni, így Ryu tüzes hadouken-t csinál, Ken lángba borít minket a felütésnél, estébé.

Lesz még egy kis csíkunk, ami egy teljesen új, V-Gauge nevű dolgot szimbolizál. Itt három különböző támadási, illetve védekezési formát különböztetünk meg. A V-Triggert akkor tudjuk előhívni a nagy rúgás és nagy ütés együttes kombinációjával, ha a V mérőnk maxon van. Ezek a leglátványosabb támadási formák, amolyan aduászok, mert ilyenkor vagy nem sérülünk egy ideig, vagy erősebbek lesznek a támadásaink, esetleg jön valami instant halált okozó dolog. A másik két V opció nem ilyen látványos, de legalább ennyire hasznos lesz, mert a védekezésünket segíti.

Birdie nem használja az Update diétát

Szóval van mélysége a harcnak, ráadásul nagyon élvezetes is. A szereplők közül szerintem mindenki meg fogja találni a kedvencét, mert már így elsőre is nagyon jó egyensúlyban vannak, nincsenek hipertápok és extra gyengék. Mondjuk Sagat, E Honda, Blanka és még néhány klasszikus hiányzik, de remélhetőleg ők is érkeznek majd idővel. Szintén user friendly beállítás, hogyha szeretnénk, folyamatosan keresi nekünk a gép az online ellenfeleket.

Általánosságban is kijelenthető, hogy sok dolgot tudunk skálázni, variálhatjuk a netes profilunkat, megadhatunk kedvenc szereplőket, beállíthatjuk, hogy milyen típusú humánokkal szeretnénk küzdeni, milyen ruhája legyen választott héroszuknak meg egy csillió más dolgot. Minden egyes lejátszott meccs után amúgy szintet lépnek embereink, valamint kapunk egy ingame pénzfajtát, amit majd később a Capcom szerint be tudunk váltani ingyenes cuccokra.

Ha gerjedünk a japán dolgokra, akkor örvendezzünk, mert az eredeti hangsávot is meghagyták a készítők, viszont ettől függetlenül felemás lett ez a szekció. A küzdelmek alatt felcsendülő muzsikák nagyon jók lettek, rendkívül jól passzolnak az adott szereplők stílusához.

Zörög, csörög, cseng, bong minden szépen, viszont az angol szinkron az valami borzalom. Totál jellegtelen emberek mondtak fel benne totál jellegtelen mondatokat, még talán a nullánál is kevesebb átéléssel, így azt tanácsolom, hogy ezt változtassuk is meg jó gyorsan.

Na, vajon ki ez a dögös rendőrnéni?

Bevallom, először olyan szinten ki voltam akadva a nulla tartalomra, hogy simán 6 pont körül adtam volna a játékra, mert szép és jó, hogy márciustól jön majd az új kontent, de addig mit csináljunk az átlagosnál jóval magasabb áron kínált játékkal? Megcsináljuk a sztori missziókat, másfél óra. Kicsit játszunk a neten az egyetlen vs móddal. Rányomunk a Survival-re, elverjük mellé a haverunkat. De hogyan tovább? Ha mellé rakom az új Mortal Kombatot, meg a tonnányi kreatív lehetőséget, akkor csúfosan elbukik az SF V.

Pedig a többi eleme tényleg rendben van. A grafika elképesztően stílusos, a harc kellően változatos, a zenék bombajók, a szereplők jól vannak balanszolva és mindenki meg fogja találni a kedvencét. A terméktámogatás folyamatos lesz elvben, szóval másfél hónap múlva akár 9 pontot is érhetne a stuff, de most csak ennyire volt jó. Picit tolni kellett volna még a megjelenést, és akkor egy sokkal pozitívabb kritikát írhattam volna, mert hiába a PC és PS4 exkluzivitás, a nagyok mellett csak időlegesen állja meg a helyét.