Sakura Wars teszt

2020. április 27.
74.4071
iPet profilja, adatai
iPet
Többször is megpróbáltuk már definiálni a rétegjáték kifejezést. Olyan címeket sorolunk ide, amik egy adott műfaj rajongóinak készülnek (kicsit lesarkítva). Ez a tábor persze lehet több milliós nagyságrendű (főleg Japánban, ugye) így simán megéri fejleszteni nekik, mert még akkor is meg fogják venni a legfrissebb iterációt, ha csak egy köpennyel többet raktak kedvelt hőseikre. Tehát emiatt ez egy kicsit kockázatos üzleti modell, de amíg jönnek a számok, érkezni fognak a különféle folytatások.


Jelen tesztünk alanya, a Sakura Wars a rétegjátékok mintapéldánya. Olyannyira Japán, ahogy azt csak el tudjuk képzelni. Bevallom őszintén, hogy bírom én az anime-t és van egy csomó mangám is itthon, de erről a szériáról sosem hallottam még. Kicsit utána nézve, a hiba az én készülékemben volt (vagy csak sosem érte el az ingerküszöböm), ugyanis egy roppant nívós franchise-ról van szó.

A legelső videojáték még 1996-ban jelent meg Sega Saturn-ra, tehát nem mostanában. Összesen öt sorszámozott epizód látott napvilágot egy csomó vadhajtás mellett, plusz nyilván futott máshol is, tisztességes rajongótábort összehozva ezzel. Fun fact: az SW 2-ből több mint fél millió kópiát adtak el csak Saturn-ra, így az lett a gép egyik legkelendőbb húzócíme.

Nahát, itt minden márványból van

Nahát, itt minden márványból van


A fentieket csak és kizárólag azért mondtam el nektek, hogy egy kicsit képbe kerüljünk a stuff pedigréjét illetően. Ehhez képest jelen tesztünk alanya simán csak Sakura Wars névre hallgat, aminek az az oka, hogy egy amolyan soft reboottal van dolgunk. Tehát ne úgy képzeljük el, mint a pár napja tesztelt Final Fantasy VII-t, ahol (nagyjából) hűek maradtak az eredetihez, csak vizuálisan tolták feljebb a potmétereket.

Na, most, hogy már mindenkit halálra untattam, térjünk rá a lényegre és készítsétek az idegrendszereteket, mert ez a cucc annyira "más", hogy nagyon nem lehet mihez hasonlítani. A műfaját tekintve szerepjátékos alapokra épül, viszont legalább ugyanekkora részben vizuális novella, illetve a felkelő nap országában imádott randi szimulátor egyvelege. Furán hangzik, ugye? Megnyugtatok mindenkit: az, bizony, és a megszokással is komoly bajok lesznek.

Történetünk 1940-ben, a Taisho periódusban játszódik. A helyszín Japán, Tokió, pontosabban annak egy erősen steampunkosabb, fantasy környezetbe ágyazott, színesebb-szagosabb változata. Mi Seijuro Kamiyamát fogjuk irányítani. Ő eredetileg tengerésztiszt, viszont magas helyről érkezett felkérés miatt átirányították az úgynevezett Imperial Combat Revue-hoz, annak is a Virág Divíziójához. Ezt a legendás hős, Sumire Kanzaki kérvényezte, aki derék kapitányunkban látja csapatának jövőjét, mivel alaposan gatyába kell rázni annak öt mech-pilóta per színész, táncos lánykáit, hiszen egy komolyabb démon invázió bármikor kitörhet.

Mi a gond, Sakura?

Mi a gond, Sakura?


Mert igazából erről van szó: tíz évvel ezelőtt a legtöbb hasonló egység hatalmas árat fizetett a szörnyetegek elpusztításakor, így újjá kell építeni a mech egységeket. Amikor pedig épp nem ezzel foglalatoskodunk, akkor lánykáink mentális egészségét kell rendben tartani, valamint főhadiszállásunkat, egy színházat is profitábilissé kell valahogyan varázsolnunk, hiszen a csapatnak abból van bevétele.

Nyilván szereplőink a kezdetekor meglehetősen bénácskák, minden téren. Huhh, szóval ez a fura katyvasz lenne a sztori és igen, ebből is látszik, hogy nem hétköznapi alkotással van dolgunk. Őszintén szólva vannak erős pillanatai az anyagnak, amikor kifejezetten élvezetes játszani vele, de sajnos az esetek nagyobbik felében iszonyúan vontatott az egész. Elemzésünket kezdjük a külcsínnel, ami egészen döbbenetesen hullámzó minőségű. Kapitányunkat külső nézetből irányítjuk, így járhatjuk be a különféle lokációkat.

Egy jódarabig mindössze a főhadiszálláson tevékenykedhetünk, ami még az elmegy kategóriába tartozik. A középmezőny aljába sorolható, mert ugyan próbálták változatossá tenni különféle szobákkal, pincével meg padlással, de erősen átlagos a minősége. Azonban ahogy el tudjuk hagyni és bejárhatjuk a környező utcákat, úgy egyből egy kategóriát ugrik, mert élettel telik meg a környezet, egy csomó NPC lepi el a könyvesboltokat, kifőzdéket és egyszerűen jó lesz ránézni.

A rózsaszín az új fekete

A rózsaszín az új fekete


Aztán ahogy átváltunk a harcra, ott viszont időutazunk, egészen a PS2 éra legvégére. Azt nem mondom, hogy minősíthetetlenné válik, de olyan iszonyúan förmedvényesesen, gusztustalanul darabos meg pixeles lesz az egész, hogy alig hittem a szememnek. Szerencsére (?) küzdelemből annyira nem lesz sok, hogy ne legyen kibírható, de tényleg értetlenül állok a dolog előtt.

Igyekeztem a különböző szegmensekből válogatni a képeket, hogy ti is láthassátok a különbségeket. Szereplőink legalább ennyire kétarcúak. Alaphelyzetben tipikus manga lányokat és fiúkat kapunk. Azaz nagy szemek, önálló gravitációs mezővel rendelkező dudák, valamint Barbie babát meghazudtolóan plasztikus kinézet - úgy csillognak, mintha fröccsöntött műanyagból lennének. Ugyanakkor Kamiyama a két kardjával egészen jól fest, valamint a többi szereplő között is akadnak decensebb darabok.

A démonokat meg a többi szörnyet inkább hagyjuk, nevetségesen bénák, robotjainkról nem is szólva. Ha szummát kéne csinálni, akkor abszolút átlagos, de inkább az alatti a külcsín, amit egy kicsit megdob a technikai stabilitás, bár azért nevetséges, hogy milyen hosszúságú töltőképernyőket kell végig bámulni egy-egy ajtónyitáskor vagy liftezéskor. De legalább nem fagy le és nincsenek komolyabb bugok, ez is valami.

Nahát, egy üvöltő toronydaru

Nahát, egy üvöltő toronydaru


A játékmenet talán legfontosabb pontja a lányokkal való interakció lesz. A főbb szereplők természetesen különböző személyiséget és habitust kaptak, ezáltal mindannyiukkal máshogy kell viselkednünk. Itt lép be a randi szimulátor jelleg a LIPS nevű rendszer formájában. Nagyon sok esetben választanunk kell különféle reakciók közül. Ezek függvényében nő vagy csökken karaktereinknél szimpátiánk, amik természetesen alaposan befolyásolják a cselekményt.

Igen, kiszemeltünket/kiszemeltjeinket így tudjuk elcsábítani, randira hívni esetleg jó kis féltékenységi jeleneteket rendeztetni velük. Talán ez anyagunk legkidolgozottabb pontja, hiszen ehhez kapcsolódóan több fajta befejezést is elérhetünk, annak függvényében, hogy kire esett a választásunk. A probléma viszont az, hogy iszonyatosan hosszú és vontatott párbeszédeket kell végig hallgatnunk eközben. Ha ez nem lenne elég, akkor adjuk hozzá a tipikus japán anime hanglejtést és hadonászást meg a nevetségesen perverz opcióinkat és kész is az a turmix, amitől egy nem annyira befogadó ember sikítva tépi ki a lemezt gépéből.

Bár az is igaz, hogy ez a széria rajongóinak készült, ők meg élnek-halnak ezekért. Nade, gondoltam, majd a robotos hacacáré visszaadja a hitem az egészben. Sajnos tévedtem, mert elképesztően fapados valamit tolnak a szemünk elé.

Milyen szép a szemed!

Milyen szép a szemed!


De úgy is mondhatnám, hogy a külcsínhez idomuló belbecset kapunk. Szóval megyünk mikrobival, felváltva nyomogatjuk a négyzetet (kis ütés) meg a háromszöget (nagy ütés), amikből kombók esnek ki. Ha betelik a speckó támadás mérőnk, akkor a négyzettel elpusztítunk mindenkit.

Ezen kívül lehetőségünk van a kitérésre: ha ezt az utolsó másodpercben tesszük meg, akkor rövid ideig belassul környezetünk mi meg súlyos csapásokat osztogathatunk közben. Fejlesztőink is érezték, hogy ez kevés lesz, mert igyekeztek főellenfeleket pakolni utunkba, valamint egyszerűbb platform elemeket is gurítanak, de totál feleslegesen. A tartalom ezzel szemben példás. Egészen sok fejezetre bomlik a Sakura, ráadásul próbálták kicsit "sorozatosra" venni a figurát, ami azt jelenti, hogy minden epizódban nagyjából más-más téma körül összpontosul a figyelem, miközben egy központi szál azért szépen végig követi az eseményeket.

A sztorit a zöld felkiáltójeles emberkéknél gördíthetjük tovább, viszont előtte érdemes a kékkel rendelkezőket felkeresnünk, ők adják a másodlagos tevékenységeket, ami ebben az esetben újabb interakciót jelent az adott lánykával. De közben gyűjthetünk képeslapokat is, valamint bekúszik a második fejezettől az úgynevezett Koi-Koi Wars nevű kártyajáték is a képbe. Szóval több tíz órára biztosított a szórakozás.

Zsa kávézni, legalább virtuálisan

Zsa kávézni, legalább virtuálisan


Az összegzésnél, értékelésnél komolyan bajban vagyok. Adott egy tipikus rétegjáték, amiben semmi kiemelkedőt sem találunk. A külcsín durván hullámzik, a harc végtelenül leegyszerűsített és bénácska, a LIPS rendszer cuki, de ha nem éled ezt a visual novel meg randis műfajt, akkor simán eret harapsz magadon. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy be tud szippantani, ha megbocsájtod neki a különcségeit. Ajánlani jó szívvel csak a rajongóknak tudom, már csak a meglehetősen borsos ára miatt is, bár ők gondolom azonnal le fognak csapni rá, teszttől függetlenül.

Ha megnéznél valami újat, esetleg utána olvasva elkezdett érdekelni a téma, akkor egy óvatos próbát tehetsz vele, viszont semmiképp sem JRPG-ként gondolj rá, mert az egy rossz definíció ebben az esetben. Robotok, lehetetlenül nagy elsődleges nemi jegyekkel rendelkező lánykák, meg egy szerelmi sokszög - próbálj ilyen mentalitással belevágni. Ki tudja, lehet, hogy a karantén idejére le fog kötni.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

Sakura Wars teszt / Tesztplatform: PlayStation 4

ne várj sokat tőle...
  • Stílus: RPG
  • Megjelenés: 2020. április 28.
  • Ár: 17.990 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Egyszerre RPG, visual novell és randizós cucc
  • Érdekes a felépített univerzum
  • Ha kedveled a stílust, el tudsz veszni benne
  • Mérhetetlenül hullámzó külcsín
  • Unalmas, béna robotos harc
  • Sokszor iszonyúan vontatott és idegesítően unalmas
  • Hang
    6
  • Grafika
    5
  • Játszhatóság
    6
  • Hangulat
    6
5.8
12 hozzászólás

tyber16

1 hónapja, 2 napja

Tommy írta:
De az csak egy felújítás, ez meg egy 2020-as megjelenés...
Az FF7 is felújítás Remaka a Sakura meg az FF is. És mindkettő 2020-an jött ki szóval a megjelenés is egyezik.

válasz erre

Tommy

1 hónapja, 3 napja

tyber16 írta:
Mind a kettő jrpg szóval kb ugyanaz a műfaj. Az FFVII remake meg alapból nem egy teljes értékű játék csak egy 40 órás prológus. A játékmenet sincs semmivel a Sakura Wars fölött. A párbeszédek ugyanolyan animés klisések ott is. A küldetések egyik játékba se nagy valamik. Mindkettő egy hangulatos korrekt jrpg de szerintem az FFVII messze nem annyival jobb mint ez. Itt legalább a párbeszédekbe tettek olyan apróságot, hogy megtudod változtatni, hogy 1-1 dolgot milyen hanglejtéssel mondasz amit aztán másképp reagálnak le a többiek. Az FF7 is csak egy FFXV+ Kingdom Hearts egyveleg gyereke.
A cikk negatívai szerint: "Mérhetetlenül hullámzó külcsín" és "Sokszor iszonyúan vontatott és idegesítően unalmas" na ezek ugyanúgy igazak a Final Fantasyra csak ott a legtöbben valamiért nem elnéznek felette mert Unreal Engine 4 és final fantasy és karaktermodellek szépek ja meg a nosztalgia.
De az csak egy felújítás, ez meg egy 2020-as megjelenés...

válasz erre

tyber16

1 hónapja, 3 napja

iPet írta:
Ezt ugye Te sem gondolod komolyan? A Sakura Wars amellett, hogy teljesen más műfaj, mint az FFVII Remake, annak még a cipőfűzőjét sem tudja bekötni, nemhogy egy szinten legyen vele.
Mind a kettő jrpg szóval kb ugyanaz a műfaj. Az FFVII remake meg alapból nem egy teljes értékű játék csak egy 40 órás prológus. A játékmenet sincs semmivel a Sakura Wars fölött. A párbeszédek ugyanolyan animés klisések ott is. A küldetések egyik játékba se nagy valamik. Mindkettő egy hangulatos korrekt jrpg de szerintem az FFVII messze nem annyival jobb mint ez. Itt legalább a párbeszédekbe tettek olyan apróságot, hogy megtudod változtatni, hogy 1-1 dolgot milyen hanglejtéssel mondasz amit aztán másképp reagálnak le a többiek. Az FF7 is csak egy FFXV+ Kingdom Hearts egyveleg gyereke.
A cikk negatívai szerint: "Mérhetetlenül hullámzó külcsín" és "Sokszor iszonyúan vontatott és idegesítően unalmas" na ezek ugyanúgy igazak a Final Fantasyra csak ott a legtöbben valamiért nem elnéznek felette mert Unreal Engine 4 és final fantasy és karaktermodellek szépek ja meg a nosztalgia.

válasz erre

iPet

1 hónapja, 5 napja

tyber16 írta:
Na azért na, ha az FF7 remake 8-9 pontokat kap, ez se érdemel kevesebbet mert kb egy szinten van a kettő.
Ezt ugye Te sem gondolod komolyan? A Sakura Wars amellett, hogy teljesen más műfaj, mint az FFVII Remake, annak még a cipőfűzőjét sem tudja bekötni, nemhogy egy szinten legyen vele.

válasz erre

tyber16

1 hónapja, 6 napja

Direktor írta:
Mondjuk az rohadt gáz azért. Ott gondolom némi elfogultság van.
Na azért na, ha az FF7 remake 8-9 pontokat kap, ez se érdemel kevesebbet mert kb egy szinten van a kettő.

válasz erre

Direktor

1 hónapja, 6 napja

iPet írta:
Láttam olyan magyar oldalt, ahol kereken 8 pontot adtak rá. Na, az a durva
Mondjuk az rohadt gáz azért. Ott gondolom némi elfogultság van.

válasz erre

Gólem

1 hónapja, 6 napja

Látszik hogy minden bele van pakolva, aminek egy JRPG-ben lennie kell. Gondolom meg kellett felelni a hardcore gamer igényeknek, a stílust most kipróbálóknak viszont ez sok lesz.

válasz erre

Ronalddo

1 hónapja, 1 hete és 1 napja

Arra számítottam, hogy ez a játék kimaxolja majd a pontokat mindenhol. Igazán kíváncsi leszek most már rá. Majd féláron...

válasz erre

Tommy

1 hónapja, 1 hete és 1 napja

Lehet, hogy jól tettem, hogy nem rendeltem elő?

válasz erre

iPet

1 hónapja, 1 hete és 1 napja

Patrik94 írta:
5.8? Az elég durva.
Láttam olyan magyar oldalt, ahol kereken 8 pontot adtak rá. Na, az a durva

válasz erre

Patrik94

1 hónapja, 1 hete és 1 napja

5.8? Az elég durva.

válasz erre

Direktor

1 hónapja, 1 hete és 1 napja

Ennyi pénzért nem éri meg csak annak aki nagyon szereti ezt a műfajt.

válasz erre
Sakura Wars
17.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Maniac profiljaMarduk profiljagery1113 profiljamarco profiljaWickedSick profilja