Mi is történt pontosan? A helyszínt áthelyezték az első részben található Spencer birtokról a közeli kisvárosba, Raccoon City-be, tehát más léptékű a pusztítás. Az ominózus T vírus szinte mindenkit megfertőzött, a maroknyi túlélő pedig a helyi rendőrségre húzódik be, hogy ott vészelje át a zombik pusztító áradatát. Újfent két főszereplője van a játéknak: Leon S. Kennedy, a rendőr, aki az első munkanapját kezdené a városban, illetve Claire Redfield, aki Chris-nek, az első epizód egyik főszereplőjének húga és pont a bátyját keresné. Persze akadtak szép számmal új szörnyek, feladványok, illetve a sztori is egészen messzire vitte protagonistáinkat a kezdeti ponttól. Leon-t Ada Wong, a gyönyörű ügynök támogatja, míg Claire egy ártatlan kislány, Sherry életét igyekszik megóvni.
Persze elképesztően sok RE cím jelent még meg ezek után, de valamiért a második epizód sikerét egyszerűen képtelenek voltak megismételni, mindig valami hiba csúszott a számításba. Aztán egészen váratlanul, 2002-ben, azaz hat évvel az eredeti első rész után befutott egy amolyan remaster GameCube-ra, aminek láttán mindenki az állát keresgélte a padlón. Ugyanaz volt a játék, de mégis más, köszönhetően a brutális grafikai tunningnak, valamint a tartalombeli frissítésnek. Még az intrót is teljesen újraforgatták! Innentől kezdve gyakorlatilag napi szinten bombázták a Capcomot a játékosok, hogy pontosan ezt akarják a második epizóddal is látni. A könyörgések azonban süket fülekre találtak és csak jöttek a gyengébbnél gyengébb epizódok (oké, a négy az a mai napig rendben van). Egészen eddig, ugyanis 2019 Január 25-én, majdnem napra pontosan 21 évvel az eredeti után befutott a boltok polcaira a Resident Evil 2 Remake.
Ahogy szállingóztak a bemutatók, képek, ingame jelenetek, úgy kezdett megnyugodni a gamer tömeg. Ez annyira jól néz ki, hogy nem ronthatják el. Ez annyira félelmetes, hogy egyszerűen nem ronthatják el. És tudjátok mit? Tényleg nem rontották el! Sikerült megismételnie a kiadónak azt, amit anno a GameCube epizóddal: úgy nyúltak hozzá egy klasszikus, már-már alapműnek számító játékukhoz, hogy kis túlzással jobb lett, mint az eredeti. A sztorin természetesen nem variáltak, így az alapfelállás maradt ugyanaz. Már most szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy igen, a klasszikus A-B történetvezetés is a helyén van! Új játék kezdetekor eldönthetjük, hogy Leonnal vagy Clair-rel futnánk neki az egésznek. Amikor befejezzük, megkapjuk a B sztorit (itt mondjuk 2nd run-nak hívja hibásan a rendszer, de erről majd kicsit később), amin úgyszintén végig kell verekedni magunkat, ha szeretnénk a rendes, jó befejezést megnézni.
A legnagyobb reform nyilván a külcsínt (és ezzel együtt a hangulatot), valamint a gameplay-t érte, amiket ugye teljesen újra kellett tervezni, hiszen ami működött 98-ban, az most nyilván még az elégtelenhez is kevés lenne. Anyagunk megkapta a hetedik számozott rész motorját (RE Engine), alaposan felturbózva, aminek köszönhetően a végeredmény egyenesen döbbenetes, az abszolút élmezőnybe repíti tesztünk alanyát. És itt most nem csak a technikai részre gondolok, bár az is eléggé impresszív. Teljesen mindegy, hogy mi zajlik a képernyőn, abszolút folyamatos a képfrissítés, betonstabil a rendszer. Egyedül akkor találkoztam apróbb bugokkal, amikor mondjuk egy ajtót akartam rárúgni egy zombira, mert ahelyett, hogy hátra lökte volna, simán átment a kicsi testén, érdekes szituációt eredményezve.
Ami azonban ennél sokkal fontosabb, az maga a stílus. Egyrészről ott volt az a nem kis feladat, hogy az ikonikus helyszíneket, eseményeket megfelelően rekonstruálják. Gondolok itt mondjuk az első pillanatra, amikor az örs központi termébe lépünk, vagy a nyugati, embertelenül szűk folyosó, ahol pontosan tudod, hogy a nyomorult élőhalottak a legrosszabb pillanatban fognak ráverni az ablakra és a gatyád telerakod. De említhetném a lickerek megjelenését meg számtalan egyéb klasszikus momentumot. Örömmel jelentem, hogy ugyan a helyszínek alaprajzához hozzányúltak, viszont a fentiek mind megmaradtak. Amikkel viszont megtoldották az egészet, azokat nagyon természetesnek érezzük, egyáltalán nem lógnak ki az összképből. Például a kapitányság kapott egy harmadik emeletet, a csatornát szinte teljesen újraalkották, alaposan kibővítették az ottani kalandozást, de jó érzékkel hozzányúltak az Umbrella laborhoz is.
Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a gyomrunkat összeszorító, színtiszta rettegés garantáltan végig bennünk lesz. Vannak szobák, folyosók amik teljesen rendben vannak, működik a világítás, akár ehetnénk is a padlóról. Aztán befordulunk egy sarkon, ahol bokáig gázolunk a vérben, a levágott testrészekben. A falak karmolás nyomokkal vannak tele, üres töltényhüvelyek mindenhol, valamint hullák, amikről nem lehet eldönteni, hogy feltámadnak, vagy békésen oszlanak. Mindezt kiegészíti a szakadó eső, meg persze a távolban halk hörgést is hallunk. Aztán a legrosszabb pillanatban nyilván a bokánknak ugrik valami a zseblámpánk fénykörén kívül, mi pedig küzdhetünk az életünkért.
Külön ki kell emelnem a zombikat még ebből is, mert őszintén megmondva, többször a frász kerülgetett miattuk és alig mertem egy-egy szakaszra visszamerészkedni. Féltem, na. Az egy dolog, hogy teljesen kiszámíthatatlan, mikor akarnak az életünkre törni. Ami ennél rosszabb, hogy ugye régen onnan lehetett tudni, hogy végleg likvidáltuk őket, ha a padlóra esve kifolyt a vérük. Na, itt erről szó sincs - simán lehet, hogy végleg halottnak hiszünk egyet, aztán fél órával később a nyakunkba ugrik, így állandóan készültségben kell mozognunk. Imádnivaló amúgy, hogy mennyire szét tudjuk darabolni őket: az összes testrészüket el tudjuk távolítani, plusz a különféle kaliberű fegyverekből leadott lövések más-más nyomot tépnek rajtuk.
Mr X is visszatér teljes valójában, sőt, ő egy külön veszélyforrásként szolgál. Arról a nagy, ballonkabátos, elpusztíthatatlan szörnyről van szó, aki állandóan a nyomunkban koslat. Régen ugye meg lehetett állítani, most viszont csak pár perc nyugalmat nyerünk a legyőzésével, aztán újra üldözőbe veszi hősünket. Eleve horror mennyiségű lőszer kell a megállításához, szóval érdemes kétszer is meggondolni, mikor szállunk harcba vele. Maga a játékmenet is meglehetősen nagy vérfrissítésen esett át. Főszereplőink kezelhetősége teljesen fluid lett, az összes opció szinte magától értetődik, és ami fontos, hogy tudunk mozgás közben is lőni. Ne nevessetek, egészen a hatodik részig ez nem volt magától értetődő, de itt szerencsére nem szórakoztak ezzel.
Térképünk sokkal nagyobb szerepet kapott, mint eddig. Piros alapszínnel jelzi azokat a szobákat, ahol nem vettünk fel valamit, esetleg a továbbjutást illetően kell még valamit megtennünk. A lezárt ajtóknál kiemeli, hogy valamilyen kulcs kell hozzá, esetleg csak simán nem lehet kinyitni őket. Teljesen átlátható, szóval támaszkodjatok rá bátran. Visszatértek a másodlagos fegyverek kések, klasszikus gránátok illetve flashbang személyében. Tudjuk "a la natur" is használni őket, de igazi szerephez akkor jutnak, ha valamilyen szörny megragad minket. A tőrt belevágjuk ellenlábasunk mellkasába, míg a robbanószereket ledugjuk a torkukon, majd egy jól irányzott lövéssel be is robbanthatjuk azokat, látványos eredményt produkálva ezzel.
A túlélő részt kéretik nagyon komolyan venni, mivel túl sok lőszert nem fogunk találni (kivéve könnyű fokozaton), így kénytelenek leszünk mindent alaposan átfésülni. Talán a harmadik epizódban debütáltak a különféle lőporok, amik itt is kiemelt szerephez jutnak. Több variációt találhatunk belőlük, amiket kombinálva juthatunk a szánk ízének legjobban megfelelő skulóhoz, gránáthoz. Gyógyítani a különböző növények kombinációjával tudjuk magunkat, vagy pedig EÜ spray segítségével, ami gyári állapotba hoz minket. Ha már a lőfegyverek szóba kerültek: mindkét főszereplő más arzenállal rendelkezik, amiből egyszerre négyet tudunk a d-padhez hozzárendelni. Leon az alap pisztolya mellé találhat egy shotgunt, lángszórót valamint a klasszikus Lightning Hawk kéziágyút. Claire ezzel szemben revolverrel indít, de kukázhatunk egy géppisztolyt, gránátvetőt illetve sokkolót.
Halálosztó eszközeinket lehet tuningolni is. Nyilván mindent külön meg kell keresnünk, de így javíthatunk mondjuk a shotgun tárazási sebességén, a pisztolyoknak nagyobb tárat biztosíthatunk, de a magnumokat is tovább tudjuk erősíteni. Visszatértek a klasszikus ládák, amik össze vannak kötve, itt tudjuk tárolni a felesleges vagy éppen nem használt dolgainkat. Veterán playerek nyilván örülni fognak az írógépeknek, ahol menteni tudunk, de csak a legnehezebb fokozaton kell hozzájuk szalag. Rendszerünk használ bizonyos helyeken autosave-et, ilyenkor viszont egészen biztosak lehetünk benne, hogy a következő sarkon valami történni fog.
Ejtsünk pár szót a tartalomról, valamint az endgame lehetőségekről. Első nekifutásra Leon sztoriját vittem végig, után jött ugye Claire B - a kettő együtt nagyjából 18 órámba került, viszont elég alaposan átkutattam mindent. Természetesen a másik útvonalat (Claire A- Leon B) is be kell járnunk, ha mindent látni szeretnénk, így alapból a négy végigjátszás garantált, ami olyan 30 plusz órára köt le minket. A különféle trailerekben látott 4th Survivor mód is elérhetővé válik az első két végigjátszás után. Itt Hunk, az Umbrella elit kommandósa fölött vesszük át az uralmat, akinek egyetlen feladata van: kijutni élve ebből az egész rémálomból. Szóval, ahogy látjátok, a kontent rendben van és ugye két hét múlva érkezik az első ingyenes DLC, ahol további single opciókkal gazdagodunk.
Elérkezett az idő, hogy a hibákról is szót ejtsek, amik igazából csak azoknak fog feltűnni, akik ismerték az eredeti kiadást. Ugye a B sztorikban az volt a jó, hogy teljesen konzisztens módon mutatta be a második szereplővel az eseményeket. Például ha Leon valahonnan felhívta Claire-t, akkor az a második nekifutásban is úgy volt. Na, itt sajna ez nem így lesz, sőt, egy csomó tartalmat, párbeszédet még pluszban ki is szedtek. A párbeszédek továbbra is lehetetlenül bárgyúak, illetve az átdizájnolt szereplők sem mindenkinek nyerte el a tetszését. Nyilván a történetbe úgy en bloc szintén bele lehetne rúgni, de hát ez régen is megmosolyogtató volt. Az apróbb bugokról már beszéltem, más kirívó dologgal pedig nem találkoztam.
Örvendezzünk, mert végre egy olyan remake-et (reboot inkább) kaptunk a Resident Evil 2 személyében, ami egyszerre méltó a patinás elődhöz, valamint teljesíti mindazt a követelményt, ami miatt akár az év végén díjak formájában is megmutatkozhat. Persze nem hibátlan, de most őszintén, amikor rettegve osonunk egy hullák borította folyosón, miközben pontosan tudjuk, hogy valamikor egy dög a nyakunkba fog ugrani, akkor minden másról el fogunk feledkezni, hiszen itt a túlélésünk a tét. Zseniális stuff lett, egyedül a gyenge idegzetű embereknek nem ajánlom, mindenki másnak kötelező vétel!
Resident Evil 2 Remake / Tesztplatform: PlayStation 4
a polcon a helye- Stílus: Túlélő horror
- Megjelenés: 2019. január 25.
- Ár: 15.500 Ft-tól
- Multiplayer: nincs
- Igazi AAA külcsín
- Megtartották az összesen négy sztori vonalat
- Zsigerig hatoló, félelmetes hangulat
- Apróbb bugokok néha bekavarnak
- Blőd párbeszédek
- A B vonal sokszor inkonzisztens az A-val