One Punch Man: A Hero Nobody Knows teszt

2020. március 21.
74.6011
iPet profilja, adatai
iPet
Van egy olyan műfaj, ami mostanában átvette a klasszikus "filmbűjáték" kategóriától a koronát. Persze itt nem arra gondolok, hogy új királyt avathatunk a minőségi szórakozás oltárán - épp ellenkezőleg. Ha pár évvel ezelőtt megláttál egy olyan címet, ami valamilyen ezüstvásznas produkció kapcsolt tartalma volt, akkor megnyugodhattál, mert arra biztosan nem kellett költened. No, ez most sajnos teljesen igaz a japán rajzfilmekből, azaz animékból átültetett darabokra.


Pedig amúgy döbbenetes merítési lehetőség van, hiszen rendkívüli módon él és virágzik ez mind a felkelő nap országában, mind pedig nálunk. A paletta minden elemét lefedik: van érzelgős, verekedős, cukiskodó, mechás, kawaii meg ezernyi másik, tehát egy kis odafigyeléssel tulajdonképpen bankot lehetne robbantani.

Erre miket kapunk? A közepes régiónál valamicskével túlmutató izék derékhadát. Elég, ha visszakeresitek, miket teszteltünk az utóbbi időben. És igen, eltaláltátok - a One Punch Man: A Hero Nobody Knows is ide sorolandó. Sőt, inkább lefelé lóg ki, mintsem fölfelé és akkor politikailag korrekten fogalmaztam.

Hős in eksün

Hős in eksün


Bár elég nagyot megy, engem valamiért a frász kerülget Saitamától meg ettől az egész hősös-szörnyes háttérsztoriról. Képzeljetek el egy Föld-szerű univerzumot, ahol monszták és szupergonoszok szabadon garázdálkodnak. Egészen addig, amíg a helyi Tony Stark, Agoni létrehozza a Hero Associationt ahol jószándékú szuperhősöket alkalmaznak, nyilván azért, hogy rendet és békét teremtsenek.

Aztán megérkezik a címben szereplő legény (Saitama), aki addig gyakorolt, amíg tulajdonképpen mindenkit képes egyetlen ütéssel legyőzni. Nyilván azért ennél mélyebb a dolog, de ahogy mondtam, engem teljesen hidegen hagyott. Ez a véleményem egyáltalán nem változott meg a játék intróját látva. Sőt, az első fekete pontot tulajdonképpen már itt elkezdhetem kiosztani, hiszen sztori, mint olyan, nem nagyon fedezhető fel tesztalanyunkban.

Mi egy kezdő héroszt alakítunk, akinek egyetlen vágya az elesettek megsegítése. Programunk kis túlzással nagyobb összefüggés nélkül dobálja elénk a fő küldetéseket, mi meg megyünk előre és daráljuk őket.

Merre van a szabó?

Merre van a szabó?


Játékunk amúgy egy aréna fighter lenne, erőteljes open world elemeket lobogtatva. Ez azt jelenti, hogy a fő motívum a bunyó, ahol mindenféle egyéniséget nélkülöző rosszarcút verünk bucira. Ha ezzel végeztünk, akkor kapunk egy több részből álló "várost", amit kedvünk szerint körbe mászkálhatunk, másodlagos tevékenységekre vadászva, de a helyiekkel is kommunikálhatunk.

Nem is tudom, mivel kezdjem meg eltántorításotokat ettől a címtől. Elemezzük talán a külcsínt és a technikai dolgokat. Az összkép egészen siralmas, mivel ez még egy PS3 nyitócímnek is kevés lett volna. A szereplők azért felismerhetőek, de egészen ocsmányul festenek. Próbáltak természetesen egy rajzfilmes köntöst felhúzni tesztalanyunkra, de ez semmilyen formában sem sikerült.

Összecsapott, átgondolatlan, sivár területeken rohangálunk egy olyan karakterrel, akinek animációi visszahozza a drága kétezres éveket. Nyilván olyan úri effekteket, mint a lip sync ne is keressünk, bár legalább megszólalnak eredeti angol hangjukon az NPC-k.

Menő a trikód haver, anyud varrta?

Menő a trikód haver, anyud varrta?


Semmi baj, nyilván nem ezen volt a lényeg, hanem a verekedésen - gondolja az egyszeri, még reménykedő OPM fan. Nos, el kell, hogy keserítselek titeket: unalmas, repetitív, sótlan valamit kapunk csillogó-villogó hent helyett. A harcosok mozgása teljesen egy kaptafára épül, ráadásul olyan, látványosnak szánt effektek kísérik egy-egy komolyabb kombónkat, amitől a félszeg kilencvenes évek játékautómatái ránk kacsintanak, nosztalgiával töltve meg szívünket.

Ha már elmerültünk az excrementum tengerében, mártózzunk meg nyakig, vizsgáljuk meg a technikai hátteret! Mivel finoman szólva sem kéne, hogy erőlködjön a célhardver, ezért teljesen érthetetlenek az olyan dolgok, mint az FPS drop (ami alapból sem éri el a harmincat), a szaggató kamera vagy a rettenetes hosszúságú töltési idők. A kedvencem azonban amikor késve töltődnek be a várost benépesítő járókelők.

A térkép mutatja, hogy fel tudunk venni egy új küldetést, viszont előttünk nincs senki, akit megszólíthatnánk. Eltelik pár másodper és voilá, már meg is jelenik előttünk valaki. Sajnos az instabil háttér verekedés közben is érződik.

Az én felütésem szebb!

Az én felütésem szebb!


Előfordul, hogy egy kicsit későn reagálnak szereplőink a gombnyomásra - mivel ez a rész (sem) áll túlzottan erős lábakon, a lag már-már élvezhetetlenné degradálja a küzdelmeket. Sokat beszéltem már a különféle szegmensekről, lássuk, hogy ezek hogyan épülnek egymásra. Kalandunkat egy új hős kreálásával kezdjük, majd némi közjáték után megérkezünk a központi lokációra.

Itt némi tutorial segítségével megismerkedünk a játékmenet alapjaival, valamint szereplőnk fejlesztésével - ó igen, van benne ilyen is. A feladatok elvégzése után három eltérő mércénk növekszik. Kapunk tapasztalati pontot, amit saját magunk erősítésére költhetünk, így növelhetjük életerőnket, támadásaink erősségét, védekezésünket, satöbbi. A második az úgynevezett hős szintünket növeli.

Ez azért fontos, mert így tudunk egyre több extra, megahalál támadás-slotot megnyitni, valamint újabb küldetések is megnyílnak előttünk. A harmadik pillér, ami fejlődik az pedig a Hero Association "hozzájárulásunk". Igen, jól látjátok, totálisan feleslegesen van ennyire összekuszálva a rendszer, ráadásul kellően ostobán magyarázzák el nekünk a működést, kell némi idő, amíg rájövünk, hogy mivan.

Anutám mondta hogy babakék legyen

Anutám mondta hogy babakék legyen


Elsődleges, másodlagos, valamint opcionális direktívák között tudunk szelektálni. Értelemszerűen az első csoportba tartozók gördítik tovább a nem létező történetet. Mindenféle fantáziát nélkülözve laposra kell vernünk az elénk rakott valakit, esetleg ki kell bírnunk valamennyi ideig, de néha érkezik erősítésünk és együttes erővel kell elbánnunk a monsztákkal.

A második csoportba színtiszta grind dolgok tartoznak: felvesszük a feladatot, végrehajtjuk, XP, jöhet a következő. A térképen buborék formájában találjuk a harmadik csoportot. Ezekben helyiek kérik segítségünket bizonyos dolgokban, de sokszor így nyithatjuk meg a nevesebb, az anime-ból ismerős héroszokat, akiket aztán az online csatatéren használhatunk.

Ezeken kívül pimpelhetjük szobánkat, vásárolhatunk egy csomó új hacukát, könyveket olvashatunk. A kampány ezzel együtt nem tart sokáig, ami utána marad az pedig csak a felesleges és teljesen túltolt grind, ezért a szavatossága közepesnél nem érdemel jobbat.

Hárman egy ellen, fair küzdelem

Hárman egy ellen, fair küzdelem


A felcsendülő dallamok egyébként nem lennének rosszak, de összesen kettő darab van belőlük, valamint a szinkronszínészek sem fogják a portfóliójukba beemelni, hogy bizony ők az OPM-ben közreműködtek. Teljesen őszintén mondom, hogy kár ezért amúgy, mert lenne a címben fantázia, csak nem ilyen kivitelezéssel. Nem hittem volna, hogy visszasírom a One Piece: World Seekert, de ha legalább annyi figyelmet fordítottak volna tesztünk alanyára, mint Luffy kalandjára, akkor most nem egy ennyire lehúzós cikket olvasnátok.

Szóval a One Punch Man: A Hero Nobody Knows egyáltalán nem lett jó, sőt, még csak középszerű sem. A külcsín csúszott egy generációt, a technikai háttér rettenet, cserébe a küzdelem iszonyúan vontatott és lapos, de legalább tudunk benne éjt nappallá téve farmolni, mintha nem lenne holnap.

A nagyon elvakult rajongók tehetnek vele egy óvatos próbát, de sokra ők se számítsanak. Mindenki más értelemszerűen kerülje el, nagyon messziről, még így az otthon maradások közepette is. Tényleg, remélem mindenki vette az adást, hiszen most abszolút legálisan és pofátlanul lehet pótolni minden eddig kimaradt játékot. Csak ezt hagyjátok békén.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

One Punch Man: A Hero Nobody Knows (PS4)12.999 Ft

One Punch Man: A Hero Nobody Knows (XBOX ONE)12.999 Ft

One Punch Man: A Hero Nobody Knows teszt / Tesztplatform: PlayStation 4

csak ha nincs más
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2020. február 28.
  • Ár: 18.799 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • A rajongók még kedvelhetik is
  • Előző generációs külcsín
  • Technikai bakik
  • Borzalmasan unalmas mechanika
  • Zéró sztori
  • Hang
    5
  • Grafika
    4
  • Játszhatóság
    6
  • Hangulat
    4
4.8
5 hozzászólás

Direktor

7 hónapja, 2 hete és 2 napja

Lehet hogy jobban teljesítene, ha nem lenne ezer ilyen játék, amik mellett ez egy vicc. De "sajnos" vannak.

válasz erre

Patrik94

7 hónapja, 2 hete és 2 napja

De hamar fog ez filléres játék lenni...

válasz erre

petrovicsz

7 hónapja, 2 hete és 2 napja

Pozitív lista igen masszív.

válasz erre

Ronalddo

7 hónapja, 2 hete és 2 napja

Hát ez nem lett túlértékelve.

válasz erre

[Tiltott felhasználó!]

7 hónapja, 2 hete és 2 napja

[Tiltott felhasználó!]

One Punch Man: A Hero Nobody Knows
18.799 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

rDAVE profiljapityuska profiljaiPet profiljaSándorkolbász profilja