Jelen tesztünk alanya, az NBA 2K20 bizonyos szempontból pont fordított utat járt be. Itt azért elég sokáig hozták az új ötleteket, finomítottak a kezelésen, hogy a külcsín minőségét már ne is említsem. Amikor valaki beugrott egy boltba, hogy leemelje a polcról az aktuális epizódot, akkor biztos lehetett benne, hogy igazi minőséget fog kapni a pénzéért cserébe.
Ez egészen odáig vezetett, hogy a piacon abszolút egyeduralkodóvá vált, mivel az EA még csak meg sem erőlteti magát a saját NBA Live dolgaival, más meg egyszerűen nem csinál ilyen játékot, mert minek, a piac kvázi telített. A ligában szereplő játékosok körében abszolút presztízskérdéssé vált, hogy kinek milyen értéke lett, hogyan vannak lemodellezve, ki szerepel a borítón, satöbbi.
Összegezve, egy elég jó renomét építettek fel a programozók. Egészen mostanáig. Most jutott el arra a szintre a legtöbb médium, hogy bizony az orrára kell koppintani a fejlesztőknek, mert csúnyán elindult bizonyos téren a lejtőn ez a franchise (is). Ne értsétek félre, még mindig ez a legjobb kosaras játék, ráadásul egynémely szegmensben tovább fejlődött, de előkerültek olyan problémák, amiket eddig félvállról vettünk, hiszen úgyis kijavítják őket. Nem így történt. Az értékelés talán egy kicsit szigorúnak tűnik így elsőre, de nézzünk be a függöny mögé a tovább rizsa helyett.
A rendkívül logikusan felépített főmenü tulajdonképpen a szokásos opciókat kínálja. Igen, megmaradt a 2KTV, ami a program saját sorozata, ahol minden egyes epizódban egy csomó érdekességet mutatnak be, valamint olyan tippeket-trükköket is elleshetünk, amire hirtelen nem is gondolnánk. Megmaradtak a szavazások, amik meg extra VC-t hoznak a konyhára - erre majd egy külön bekezdésben visszatérek. Legnagyobb bánatomra a roppant bájos Rachel-t lecserélték két iszonyúan antipatikus szpíkerre. Ezen annyira felháborodtam, hogy meg sem jegyeztem a nevüket. Második utunk a vérfrissítésen átesett 2KU lehetőséghez vezessen.
Ez kvázi a tutorial, ahol mindent be tudunk gyakorolni. A korábbi részeknél elég satnyán sikerült, de itt tényleg mindenre gondoltak a fejlesztők: orrvérzésig próbálgathatjuk a dobást, passzolást, felugrást, tehát a teljesen alapokat, de fejleszthetjük a labdavezetést, belenézhetünk az összetett cselekbe, valamint különféle szcenáriókat, játékhívásokat úgyszintén modellezhetünk. Szóval, ha esetleg ezzel az epizóddal csöppennél bele a virtuális kosárlabdázásba, akkor ne sajnáld az itt töltött időt. Természetesen a türelmetlenek azonnal fejest ugorhatnak a meccsekbe, ahol már frissített roster vár mindenkire a legendás csapatok mellett. Sőt, itt érhető tetten az első nagyobb újdonság, lévén a WNBA, azaz a hölgyek hivatalos pattogtatása is megérkezett!
A Visual Concept-nél nem vették félvállról a kérdést, ugyanis nem csak sima meccseket, hanem egész szezonokat is letolhatunk a kedvenc női csapatunkkal. A legnagyobb sztárokat pontosan ugyanúgy lemodellezték, mint a férfiaknál, sőt, még a hivatalos kommentátor-triót is leigazolták nekik. Egészen más amúgy a meccsek dinamikája, a játékosok mozgása, mint az NBA esetében, de abszolút megszokható. Persze nem fektettek annyi időt azért ebbe, de kezdő lépésnek egyáltalán nem rossz a dolog. Anyagunk gerincét a MyCareer alkotja, ahol a jól megszokott módon a semmiből kell felhúznunk az általunk kreált alakot 99-es szintre.
Itt debütál az új sztori mód is, aminek címe "When the lights are brightest". Itt Che-t alakítjuk, egy végzős egyetemistát, aki egészen komoly reményekkel indulna a drafton. Az egyik meccsükön azonban nagyon jó barátja brutálisan megsérül, majd a campus közli, hogy akkor ennyi volt az ösztöndíj. Che kiáll mellette és nem hajlandó pályára lépni, ami miatt meg elküldik az intézményből. Mindent nem lőnék le, viszont az biztos, hogy a franchise történetében ez az egyik legjobban összerakott kvázi intro. Nem túl hosszú, nagyjából hat óra alatt a végére lehet érni, de a történetvezetés végig feszes, inkább moziszerű élményt kínálva. Persze akadnak azért ötletes "minijátékok", mint mondjuk a Combine-ra való felkészülés. Ráadásként olyan színészek szerepelnek benne, mint Idris Elba, Rosario Dawson, vagy Thomas Middleditch.
Karakterünk alkotásán úgyszintén csavartak egyet. Elég alaposan tudjuk paraméterezni szinte az összes fizikai tulajdonságát, így most tudjuk talán leginkább saját kedvünkre formálni virtuális másunkat. Ha ezzel megvagyunk, akkor ugyanúgy feljebb kell verekedni magunkat a ranglétrán, mint eddig, azaz pár perces cseréből meghatározó játékossá kell válnunk. A metodika nem változott túl sokat, a meccsek előtt edzhetünk társainkkal, így egyre jobban ki tudjuk tolni a felső küszöbünket. Megmaradtak a badge-ek is: ezek amolyan másodlagos képességként funkcionálnak, extra előnyhöz juttatnak minket bizonyos szituációkban.
Az összesített értékünket továbbra is VC segítségével tuningolhatjuk. Minden mérkőzés után kapunk egy alapbért, erre jönnek rá a bónuszok. Az első néhány lépcsőfok nem túl drága, viszont minél magasabbra akarunk valamit fejleszteni, úgy kell egyre komolyabban a zsebünkbe nyúlni. Ahogy látjátok, szinte semmi sem változott, ami elég sok problémát vet fel, de erre visszakanyarodok később. Ha nem a parkettán vagyunk, akkor a fő játszótér továbbra is a The Neighborhood lesz. Innen érjük el a MyCourt-ot,a Pro/Am csarnokot, a fodrászatot, különféle boltokat ahol a világ összes ruháját megvásárolhatjuk. Ami furcsa, hogy szinte hajszál pontosan ugyanúgy fest az egész, mint a tavalyi részben.
Külcsín tekintetében továbbra is pompás az alkotás. Egészen döbbenetesen élethű szinte mindenki benne - nyilván a legnagyobb sztárok egy másik szinten állnak, de az biztos, hogy ilyen komoly grafikával nem rendelkezik túl sok játék. Ebben persze semmi meglepő sincs, már a 2K19 is éllovas volt, most még egy leheletnyit sikerült azon is túllépni. Főleg a pályára vetülő árnyékokban lépett előre a cucc. A mozgások animációját sem hagyták békén. Ha nem tudnám, hogy éppen játszom, sok esetben simán elhinném azt, hogy valami élő meccset nézek. Valószínűleg kimaxolták ezt a konzol generációt, szóval nem tudom, hova lehetne még fejlődni ezen a téren.
Ne kerülgessük tovább a forró kását, lássuk, miért lett a kerek tízesből ennyi pont levonva. Kezdjük az egyszerűbbekkel. Rendkívül szemét módon képes csalni a gép, főleg kiélezett szituációkban. Valamiért visszatértek azok a mozgások, amik ellen képtelenség védekezni. Ilyenkor elindít egy mozgási fázist ellenfelünk és teljesen mindegy, hogyan védekezünk, mindenképpen pontot dob (nem összekeverendő a zölden felvillanó tökéletes elengedéssel). A töltési idők még mindig szépen megkeserítik életünket. Volt, amikor bő egy percig csak azt néztem, hogy tölt be az éppen aktuális meccs, ami azért így a PS4 életciklusának vége felé nevetséges.
A legnagyobb probléma azonban továbbra is a nyomorult mikrotranzakciókkal lesz/van. Már az előző iterációban is a 2K-re húzták a vizes lepedőt emiatt, erre most ha lehet, még hangsúlyosabb az egész. Vállalhatatlanul sok helyi kredit kell már ahhoz is, hogy valamennyi hatásunk legyen egy-egy mérkőzésre, így jó sokáig kénytelenek vagyunk egyszerűen grindolni. Amennyiben a Legendary Edition-t vásároltad meg, úgy indulásnak kapsz százezer VC-t, amivel a 82 overall ratinget ugyan el lehet érni, de onnantól kezdve meg vért fogunk izzadni mindenért.
A MyLeague és MyTeam lehetőségek ugyan ott vannak és szintén elérhetőek, viszont szinte zéró fejlesztést kaptak, majdnem bitre pontosan megegyeznek a tavalyi modellel. Ráadásul itt ugyanúgy központi szerep jut a fizetőeszköznek, hiszen ha nem akarod a nevetségesen sok időt elrabló dolgokat kifarmolni, akkor nem marad más választásod, mint kőkemény Forintért bevásárolni. Szóval iszonyúan nagy kár, hogy megint ennyire kapzsik voltak a kiadónál.
A 19 megkapta a kiemelkedően magas pontszámát, egy kis jóindulattal. Mivel nem történt semmi komolyabb előrelépés, így most nem tudok ennyire elnéző lenni. A külcsín, a mozgás, valamint a pályán lévő kosaras élmény továbbra is csillagos ötös, viszont idén jóval több a negatívum, mint ahogy azt megszokhattuk. Szégyen, hogy ennyire befolyásol tulajdonképpen mindent a mikrotranzakció, de azért ezen kívül is akad elbaltázott szelet.
Így nincs nem marad más eszköz a kezemben, csupán az, hogy egy gyenge jó osztályzatot adok rá. Ahogy a bevezetőben említettem, még így, minden negatívumával együtt is azt mondom, hogy a jelenlegi legjobb kosárlabdás játék, de őszintén remélem, hogy a még tovább dagadó népharag lassan eljut a 2K füléig és végre kezd ezzel valamit. Ha nem, akkor itt és most megfogadom előttetek: a következő NBA 2K cím maximum öt pontra lesz jó. Addig pedig tessék szorgalmasan gyakorolni!
NBA 2K20 / Tesztplatform: PlayStation 4
a polcon a helye- Stílus: Sport
- Megjelenés: 2019. szeptember 06.
- Ár: 20.990 Ft-tól
- Multiplayer: van
- Gyönyörű külcsín
- Remek sztori mód
- WNBA liga
- Elképesztően realisztikus animációk
- Mikrotranzakció a köbön
- Majdhogynem zéró fejlődés az elődhöz képest
- Bosszantó töltési idők