Körülbelül másfél évvel ezelőtt jelent meg a legelső PC-s és nagykonzolos "adaptáció" a szóban forgó animéről, a My Hero One's Justice. Idézőjeles adaptáció, hisz a sztori mód csupán egy részét dolgozta fel a történetnek, az is agyon volt tűzdelve kiegészítő csatározással, ám ettől függetlenül egy kompetens alkotás lett, mely hozta mindazt, amit egy pörgős, színes verekedős játéknak hoznia kell.
Azonban messze állt a tökéletestől, és a bajokat nem igazán orvosolta a rendkívül mókás nevű fejlesztőcsapat, a Byking (biztos tudnak biciklizni). Inkább kiadták a következő részt, a My Hero One's Justice 2-t, mely ijesztően hasonlít az elődjére, legyen szó akár a pozitív, vagy a negatív aspektusokról.
Az alap változatlanul erős lábakon áll: egy verekedős játékkal van ismét dolgunk, ahol "Best of 3" meneteket vívunk meg (kivéve a Sztori módban) egy az egy ellen, kettő-kettő kisegítő karakter által támogatva. A sima támadás mellett az animéből ismerős "Quirk" technikákkal csökkenthetjük az ellenfél életcsíkját, illetve "Plus Ultra" képességekkel tehetünk pontot egy mérkőzésre.
Az irányítás kicsit bonyolult, ellenben bármikor átállítható, így a részletekbe nem mennék bele, csupán a lehetőségekbe. A billentyű alapbeállítás mennyiségre a legszerencsésebb számmal dolgozik, a 13-al, ráadásul néhány mozdulat több gomb egyszerre történő lenyomását követeli, így nem lesz egyszerű beleszokni a rendszerbe, de szerencsére nem ez lesz a legnagyobb problémánk.
Van egyféle alaptámadás, négyféle "Quirk" mozdulat, melyeket egymás után fűzve mókás kombókat hozhatunk létre, emellett lehet ugrálni, "Dash"-elni, védekezni, ellen támadni, védhetetlen csapást kiosztani, háromféle "Plus Ultra" képességet ellőni, a szárnysegédeinket behívni egy támadás erejére, vagy akár az ő "Plus Ultra"-jukat is ellőhetjük. Lesz miből válogatni az biztos.
A legegyszerűbb kombó a "Dash" utáni sima támadás, esetleges "Quirk"-el kiegészítve. Ha az ellenfél védekezik, akkor egy védhetetlen ütéssel kell megtörni azt, és folytatni bármivel a folyamatot. Némely "Quirk" technika sárga sziluettbe borítja a támadót; ez azt jelenti, hogy a mozdulat megtörhetetlen.
Ilyenkor hiába ütlegeljük az ellent, az ő technikája nem akasztható meg. Ha két ilyen "sárga" mozdulat megy egymásnak, akkor általában azé megy át, aki hamarabb indította a sajátját; egyedül ilyenkor lehet megtörni ezeket a "Quirk"-öket.
A védhetetlen támadás a védekező pózt nullázza; ezt piros sziluettel jelzi a használó, ám általában bármilyen másik támadással meg lehet akasztani egy ilyen offenzívát feltéve, ha jól időzítünk. A "Plus Ultra" képesség megakasztása sem lehetetlen, csupán nehézkes, ugyanis van egy pillanat az effektíve támadás és az azt megelőző animáció között, mikor a használó sebezhető. Viszont ezek a végső csapások védhetőek, így ez a biztosabb túlélési mód.
A "Plus Ultra" egy mércéhez van kötve, mely a karakterünk életcsíkja alatt található. Ez a mérce töltődik, ha sima támadásokat hajtunk végre, vagy sérülünk. Első és második szintnél a karakter egy-egy szóló technikát használ, viszont a harmadik szinthez szükségünk van a két támogató karakterre is egy epikus tripla csapás végrehajtásához.
Segítségünkre lesz egy állandóan megtekinthető mozdulat táblázat, úgyhogy rengeteg lehetőségünk lesz kreatívnak lenni, már ha túl tudjuk magunkat tenni a harc negatív részletein, melyek közül a legátkozottabb az alkalomadtán ide-oda ugráló kamera, melyet még rosszabbá varázsol az effektek túlzott zápora.
Főként az arénák széléhez kerülvén bolondult meg előszeretettel a látvány, ha pedig leszakad a fél pálya, hisz ez előfordul, mivel az arénák nagy része tele van rombolható elemekkel, akkor beteríti a képet a törmelék, a por, majdhogynem nullázva reakciólehetőségünket az abból előugró ellenfél támadására.
Továbbá az előző játékban nem létező egyensúly rendszer itt is hiányzik; néhány harcos egyszerűen erősebb, mint a másik. Megértem, ezt nagyon nehéz eltalálni, főleg, ha karakter hű reprezentációkat szeretnének csinálni az anime szereplőiből, ettől függetlenül rendkívül idegesítő volt konkrétan csapnivaló szereplővel leküzdeni egy-egy missziót. A nehézségi szint pedig egyik pillanatról a másikra ugrik több szintet, leggyakrabban, felháborító módon, a "noname" ellenfeleknél.
És mielőtt jönnének a "de" kezdetű ellenvélemények hozzátenném, hogy a fent részletezett frusztráció a Sztori mód 100%-os teljesítése alatt jelentkezett, mivel ott speciális követelmények mellett kell harcot nyerni, ha hozzá akarunk jutni az így megszerezhető testre szabási opciókhoz. A "Mission" és az "Arcade" módok kiegyensúlyozottak úgy ahogy, de persze azoknál ugyancsak érvényes, hogy a jobb karakterrel könnyebb dolgunk lesz.
A történet egyébként ott folytatódik, ahol az előző játék véget ért: All Might és One For All csatája után vagyunk, és némi tömörítéssel a Shie Hassaikai történetlánc végéig megy a narratíva. Mindkét oldalt, a hősök és a gonoszok szemszögét is megismerhetjük, ami, amellett hogy megpróbálja megszerettetni a sztorit és karaktereket is az újonnan érkezettekkel, nagyszerű módja a játszható szereplők legtöbbjének bemutatására, és kipróbálására, mivel őket irányítjuk a "Story Mode" során.
A "Mission" menü egy igencsak hosszú szóló kalandot rejt magában. Saját magunk építjük fel csapatunkat, és küldjük küldetésekre. Teljesített csaták után a tagok szinteket léphetnek, illetve megszerezhető kártyákkal is erősíthetjük őket szükség esetén. A karakterek között lehet harmónia, vagy feszültség, így nem érdemes csak úgy akárkit, akárkivel összerakni. A küldetések körökre vannak osztva, és az életünk nem regenerálódik összecsapások között, úgyhogy többet ésszel, mint agresszióval.
Az "Acade" játékban összeállíthatunk bármilyen alakulatot, hogy nekimehessünk egy kihíváscsokornak. Lehet választani az alfa, a béta és a gamma sorozatból. Itt rejtett ellenfeleket kell megríkatni, és ismételten egy garmadányi kozmetikai tuningot kapunk egy-egy ilyen kihívás teljesítése után, szereplőnként másmilyent. Mindegyik karakterrel végigmehetünk a három kihíváson, így lesz tennivaló bőven, no meg "Loot" is.
Szóló játéklehetőségként még ott van a "Training" is, illetve a "Free Battle", bár ezen utóbbinál multis rész is van; akár három másik haverral verhetjük péppé egymást (szigorúan ingame), bár ennél a felállásnál két játékos a társkaraktereket irányítja. Az online multit sajnos utolsóként vagyok kénytelen felhozni leginkább azért, mert egy igencsak ronda hibája van, mellyel tönkre lett vágva minden ambícióm, hogy nekiugorjak a ranglétrának.
Ez pedig a kontroller-kötelesség; ha csak billentyűs és egeres vagy, akkor egy érthetetlen programozási baki vár ránk. Ha mi vagyunk a második játékos egy online haddelhaddnál, akkor az irányítás önkényesen is átvált kontroller-irányításra, ezzel azonnali vereségre ítélve minket (hisz mi billentyűznénk). Nem egészen értem azt se, hogy miért kell első (1st) és második (2nd) játékosnak lennie egy ilyen megmérettetésben, de ezzel az online móka egy mozdulattal meg van ölve a hiányos hardverűeknek.
Jó, értem én, vegyek kontrollert; majd veszek, ha konzolon akarok játszani, PC-n viszont működjön már az egér-klaviatúra kombó rendesen. A többi játékmódban tökéletesen megy, de önhibámon kívül költsek még többet, ha online szeretnék zúzni? Vagy ha mutogatni szeretném csinosan felöltöztetett emberkéimet, illetve a profilkártyámat?
Mondjuk annyira nem meggyőzőek a különféle kosztümök, melyeket harcosainkra aggathatunk, de legalább van egy garmadányi lehetőségünk. A prezentációra nem lehet panasz; a grafika hozza a tipikus animés stílust, kellemes, de kissé puritán helyenként, a zene, illetve a szinkronhangok pedig mind a helyükön vannak. Japán, angol felirattal; a készítők tudják, mitől döglik a légy, ha más téren nem is.
Rétegjáték sajnálatos módon, de ettől függetlenül, összességében egy kellemes alkotásra sikeredett. Rengeteg karakter, és még annál is több tartalom várja a kedves hőspalántákat itten. Extra kredit, ha kontrollert is hoz magával a jelentkező, és a napokig tartó szórakozás garantált; a mostani időben meg még időnk is lesz rá.
My Hero One's Justice 2 / Tesztplatform: PC
egynek jó...- Stílus: Verekedős
- Megjelenés: 2019. március 13.
- Ár: 17.490 Ft-tól
- Multiplayer: van
- Tartalmas szóló játékélmény
- A prezentáció a helyén van
- Animéhez hű harcrendszer és karakterek
- Kontroller nélkül a multi felejtős
- Kiegyensúlyozatlan erejű harcosok
- A kamerakezelés alkalomadtán csapnivaló