MLB The Show 18 teszt

2018. március 26.
73.1671
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
adriano profilja, adatai
adriano
Mintha csak tegnap lett volna, amikor az MLB The Show 17 nagyszerűségéről áradoztam nektek, és már itt is van a soron következő iteráció. Akkor az újdonságoknak is örülhettünk, most e téren kicsit más a helyzet, inkább csak hozták a kötelezőt a srácok. Igen ám, de ez korántsem negatívum, és hogy miért? Mert egy közel hibátlan baseball-stuffot sikerült még tovább tökéletesíteni. Ahogy egy megbízható sportoló: Nem húz minden meccsen váratlant, de hozza a szintet, amit a rajongók elvárnak.


Mivel is kezdjük? Talán azzal, hogy a játékmenet ugyanolyan folyékony és élvezetes, mint a tavalyi részben volt, sőt. Akkor nagyon dicsértem, hogy olyanok számára is élvezetes lesz, akik sosem baseballoztak, és filmjeleneteken kívül még csak a képernyőn sem látták ezt a számunkra kissé idegen sportot.

A sportág szerintem legkirályabb része, az ütés kicsit finomodott, immár még jobban be tudjuk gyakorolni a megfelelő módszert arra, hogy stadionon kívülre küldjük a kis labdát. Most is háromfajta kontroll közül választhatunk aszerint, hogy mi személyesen melyiket preferáljuk, és bár nagyon hasonlóak a már megszokott rendszerhez, mégis finomodtak egy kicsit. Egy éve nem gondoltam, hogy ebben is javulhat a program, de láss csodát, tévedtem.

A bézbózütő helyes használata.

A bézbózütő helyes használata.


Technikai fronton is sikerült előre lépni. A labda érezhetően természetesebben száll, esik homokba, pattan, stb. Köszönhető ez részben újfajta ütésformák megjelenésének, részben pedig a feljavított fizikai modellnek, ami itt úgy tűnik nem csak marketing-duma volt (Khmm, kedves EA Sports és FIFA).

A fejlesztők állítása szerint idén a játékosok mozgása, viselkedése is közeledett egy picit a valóságoshoz. Nos, ehhez érdemben keveset tudok hozzászólni, hisz jómagam sem nézem rendszeresen a közvetítéseket, de annyit elmondhatok, hogy a nagyobb darab spílerek mozgása jól láthatóan nehézkesebb, mint filigrán társaiké. Ugyanez igaz azokra a pillanatokra is, amikor valami miatt rájuk közelít a kamera: Elképesztően természetes mozdulatokat, gesztusokat láthatunk.

Nem egy Népstadion, de azért elmegy.

Nem egy Népstadion, de azért elmegy.


Miután a játékmenetről és a fizikáról kénytelen voltam néhány szueprlatívuszt elereszteni, foglalkozzunk egy kicsit a sportjátékok másik nagyon fontos elemével, a grafikával is. Egy szóval: gyönyörű. Nem csak az MLB-sorozatot, hanem a többi általam kedvelt sportjátékot is figyelembe véve szembeötlő, hogy a mezek milyen kidolgozottak lettek, mennyivel több textúrából állnak.

A nevek és számok a játékosok hátán például kicsit jobban fénylenek a felső többi részénél. Apróságnak tűnik, de jól szemlélteti, hogy milyen sok munkát tettek bele a SIE San Diego derék munkatársai a minél nagyobb realizmusba. A kameraállások, az inningek közötti jelenetek mind-mind erősítik azt az illúziót, hogy igazából egy valódi baseball-közvetítést nézünk, ahol mi irányítjuk a játékosokat.

Apropó közvetítés, a menüben beállíthatjuk, hogy mennyire hasonlítson a dolog a valóságra. Mi választhatjuk ki, hogy hány bejátszás, lassítás és hasonló legyen, így aki ezeket előszeretettel nyomkodja tovább, az is megtalálja a számítását.

Ezt kapd el, tesó!

Ezt kapd el, tesó!


Érdekes, hogy ebben az évben az egyik kommentátor, Harold Reynolds nem tért vissza, helyette egy új krapekot, Mark DeRosa-t köszönthetjük. Biztos komoly szakember lehet, és a hangjával sincs az égvilágon semmi gond, tehát végképp nem rajta múlik, de mégis a kommentár az, amin nem sikerült javítani a tavalyi részhez képest.

Általában jól beszélnek a riporterek, és megfelelő aláfestést nyújtanak, de kevésbé realisztikus, mint a játék többi része. Emlékszem, hogy velük már 17-ben is voltak bajaim, és ez most sem változott. Sokszor ugyanolyan rosszul reagálnak le bizonyos eseményeket, mint eddig, például lelkendeznek egy olyan ütésen, amiről a vak is láthatja, hogy rosszul találtam el. Pedig nem fizettem le őket, nem is a haverjaim, eskü.

Ez két külön pali, nem egy előtte-utána kép.

Ez két külön pali, nem egy előtte-utána kép.


Játékmódok terén sincs különösebb meglepetés, körülbelül ugyanazzal van dolgunk, amivel eddig. Van Road to the Show, ahol egy feltörekvő tehetséget istápolunk a sztárrá válás rögös útján, amolyan FIFA The Journey-szerűen, csak sztori nélkül. Legkomolyabban ez a mód változott meg, méghozza milyen jó irányba!

Eddig ugye az volt a formula, hogy a szupertehetségünk XP-t kapott a játszott meccsek után, amelyeket mindig elköltöttünk az általunk preferált tulajdonságokra. Tévedtünk, ha azt gondoltuk, hogy ez egy jó rendszer, az újnak ugyanis sokkal több köze van a valósághoz: Játékosunk aszerint fejlődik, amit produkálunk vele. Botrányosan sikerült meccs után ne várjunk fejlődést, hisz az ugyebár nem sokat tesz hozzá a karrierünkhöz, ha viszont jól nyomjuk, az annál inkább.

Igazán kriminális teljesítmény után egyenesen levonnak értékeket a képességeinkből, így hát ha nagyon rossz sorozatba kerülünk, abból már egyre nehezebb lesz kimászni. Akárcsak a valódi profi sportban.

Hiába könyörögsz térden állva, attól még ki fogtok kapni.

Hiába könyörögsz térden állva, attól még ki fogtok kapni.


Nézzük a Franchise-t, ahol a kiválasztott csapatunkat menedzselhetjük, igazolhatunk, fejleszthetünk ezt-azt, stb. Ez teljesen megmaradt annak, ami volt, kicsit fel lett újítva a menüje, de ez minden.
Vicces, hogy időnként megfigyelhető néhány fura eset a gép által irányított csapatok esetében, például amikor valamelyik kiöregedett sztárokért cserébe adja el a fiatal reménységeit. Hiába, ők nem olyan géniusz alatt kénytelenek boldogulni, mint a mi csapatunk.

Két eset foroghat fenn, az egyik, hogy az AI sportszakmai értelemben nem mindig tudja, hogy mit csinál, a másik pedig, hogy reprodukálni igyekszik a régi Real Madrid vagy a mostani Puskás Akadémia játékospolitikáját. Azt hiszem, inkább az előbbi lesz a megoldás. Azért is fura a dolog, mert csapatösszeállításban meg például jól segít a gép, úgyhogy azért ne szidjuk a tévedéseiért. Mégse arról van szó, mint amikor a FIFA-ban a Man United nyolc csatárt igazol, ugye.

Tehát akkor a taktika: Szétszedjük őket, mint bolond gyerek a biciklit!

Tehát akkor a taktika: Szétszedjük őket, mint bolond gyerek a biciklit!


Nem hiányzik a Retro mód sem, aminek akkor se látnám értelmét, ha tavaly ilyenkortól ezen elmélkednék. Egyszerűen arról van szó, hogy a menü, a zene és az interface átvált olyanra, mintha valami videojáték-korszak hajnaláról származó stuffot tolnánk, más nemigen változik. Zavarónak nem zavaró, hisz ha nem akarunk akkor egyáltalán nem kell ezzel foglalkoznunk. Értelme tényleg nincs, viszont már a Franchise-módot is játszatjuk teljes egészében retro kinézettel. Hurrá, ez hiányzott a 17-esből.

Mindenképpen meg szeretném említeni még a közönséget is, akiket szintén érint egy csöppnyi, de annál királyabb változtatás. Egyrészt még a korábbiaknál is jobban néznek ki, másrészt meg változó a számuk attól függően, hogy milyen az idő, esik-e az eső, akár a valóságban. Még az is előfordul, hogy ha épp idegenben vagyunk, és kegyetlenül lealázzuk a hazaiakat, akkor elkezdenek eltünedezni a lelátókról. Egyszerűen fantasztikus, szerintem hihetetlenül feldobná ez a fociprogramokat is.

Úgy megküldöm, a jövő évi játékig se esik le.

Úgy megküldöm, a jövő évi játékig se esik le.


Az online-rész és a Diamond Dynasty kivesézése most ki kell, hogy maradjon, mert a drága Sony a teszt idején még nem nyitotta meg a szervereket, de megkockáztatom, hogy ott sem lesznek különösebb gondok, tekintve hogy eddig sem voltak. Változásokat sem vetítettek előre sem a fejlesztők, sem a kiadók, úgyhogy szerintem számítsunk arra, ami tavaly is volt, aztán ha változás van, akkor majd átírom ezt a részt.

Ahogy a tesztből és a pontokból is láthatjátok, nagyon nehéz belekötni az MLB The Show 18-ba. Ismét csak azt tudom mondani, hogy aki szereti a sportjátékokat, annak mindenképp merem ajánlani akkor is, ha a baseballhoz eddig nem sok köze volt. Egyszerűen kívül-belül a helyén van a dolog, csak remélni tudom, hogy a közeljövőben a műfaj minden képviselőjénél ez lesz a mérce.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

MLB The Show 18 teszt / Tesztplatform: PlayStation 4

kihagyhatatlan!
  • Stílus: Sport
  • Megjelenés: 2018. március 23.
  • Ár: 16.990 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Szinte hibátlan grafika
  • Tovább tökéletesített karrier-mód
  • Egyszerű és nagyszerű irányítás
  • A kommentár még mindig bakizik
  • Hang
    9
  • Grafika
    9
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    9
9
5 hozzászólás

totyak

2 éve, 18 napja

Durva, hogy egy ilyen rétegjáték (persze gondolom amerikában nem az) ilyen jó pontokat kap.

válasz erre

bekecs

2 éve, 22 napja

De kár hogy csak PS4.

válasz erre

Patrik94

2 éve, 22 napja

Nem rossz, kár hogy hidegen hagy a sport. Pedig jól néz ki és ezek szerint a játékélmény is elég komoly.

válasz erre

Direktor

2 éve, 22 napja

Sportjátékok nekem nem annyira adják de ahogy ez kinéz az valami brutális!

válasz erre

muki

2 éve, 22 napja

Nem hittem volna hogy ilyen jól sikerül már megint!

válasz erre
MLB The Show 18
16.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Imperator profiljaMarduk profilja5t3v3nk3 profiljarDAVE profilja