Őszintén szólva nem nagyon tudom hibáztatni a gémereket ezekért a gondolatokért. Az ok kiderítéséért nem kell túlzottan visszarepülni az időben, elég bő egy évet, mert úgy hívják, hogy Marvel?s Avengers. Szerintem még mindenki emlékszik arra, hogy a fél világ úgy várta a cuccot, mint valami messiást, hiszen a mozikban taroltak a szuperhősös filmek, de otthonról hiányzott az igazán tripla-A minőségű alkotás.
Nos, meg is érkezett, de akkorát hasalt, hogy azt még egy másik bolygóról is lehetett hallani. A részletekbe ne menjünk bele, legyen elég annyi, hogy az emberek kedvét teljesen elvette a hasonszőrű daraboktól. Na, ezek után jelentették be a GotG-ot - talán így már jobban érthető az ellenszél. Gondolom már megnéztétek az értékelőt, de azért engedjétek meg hogy leírjam: olyan bődületesen jó lett a játék, amit egyetlen pillanatig sem képzeltem volna róla!
Egyrészt imádom, hogy a képregényeket vették alapul, nem pedig a filmeket. Másrészt, kedves Square, ilyen lesz a végeredmény, ha olyan kompániának adjátok ki a melót, akikről ordít, hogy bitang nagy rajongói ennek az egésznek. Természetesen messze nem hibátlan (főleg technikai gubancok vannak), cserébe már az első pillanattól kezdve rád rúgja a hangulat-ajtót és egyetlen pillanatig sem ereszt.
Már a nyitó pillanat visszaemlékezése is ilyen: Peter Quill tinédzserkorába enged bepillantást és hoz mindent, amitől libabőrös leszel: nyolcvanas évek, rakkendroll, alagsori szoba, kazettás magnó, batikolt farmerdzseki, nagy felvarrók, korbeli zene, flying - V gitár, Rolling Stones magazin. Ez persze csak egy bepillantás hősünk múltjába - a jelenben ő bizony Star-Lord, a Guardians of the Galaxy, ennek a szedett-vedett kompániának a vezetője. A sztori több évvel a nagy galaktikus háború után játszódik - Thanos feldúlta az ismert galaxis szinte minden szegletét, de nagy nehezen sikerült megállítani őt.
Hőseink éppen a Nova Corps ellenőrzése alatt álló Quarantine Zone-ba igyekeznek, meglehetősen profán okok miatt. Teljesen legatyásodtak, így tulajdonképpen mindenféle megbízást elvállalnak. Így került a képbe Lady Hellbender, aki azt a feladatot adta nekik, hogy ebből a meglehetősen jól őrzött területről lopjanak el egy nagyon ritka vadállatot. Az akció nyilván balul sül el, Quill valami fura, sárga színű kőből egy érdekes entitást enged szabadjára, nem is sejtvén mekkora veszedelmet szabadított rá az univerzumra.
A sztoriról legyen elég ennyi, már csak azért is, mert tulajdonképpen ez lesz a központi pilon, amire minden épül. Ami biztos, hogy rettenetesen szórakoztató lett: kellően változatos helyszínekre visz utunk, jól felépülő íve van és megfér benne igazából minden a szórakozástól kezdve a vadregényes kalandokig bezárólag.
Persze, nem kevés csavarral szintén nyakon lesz öntve, ráadásul ezek egy részét abszolút nem látjuk jönni. A teljes végigjátszás olyan húsz órába telik (tempó függvényében lehet kicsit bővebb), ami több, mint korrekt. Ugyanakkor az szintén igaz, hogy a játék, mivel kizárólag szingli kampány van benne, egyszer végigjátszható és slussz. Oké, a zseniális párbeszédekért meg eseményekért, esetleg a kimaradt trófeákért újra el lehet indítani, de nincs semmilyen endgame kontent ami a visszatérésre sarkallna.
A trailerekből és videókból nehezen jött át, hogy mi lesz vajon a műfaja, hiszen mutattak lövöldözést meg mindenféle skill használatát. Nos, ez bizony egy szimpla külső nézetes akciójáték, megtámogatva egy nagyon minimális craft rendszerrel, valamint fejlődéssel. Ami elsőre kicsit furcsa volt, hogy kizárólag Star-Lordot fogjuk irányítani, ő lesz tehát a főszereplő. Harc közben a dupla element gunokra támaszkodik, amivel, mint gondolom kitaláltátok, lőni lehet.
A legendás vízor szintén nagy szerepet kapott: verekedésen kívül ezzel tudjuk pásztázni a terepet, bescannelni az objektumokat valamint megtalálni a továbbjutáshoz szükséges dolgokat. Társainkat kizárólag instruálni tudjuk az L1 nyomva tartásával. Ilyenkor felugrik egy menü, ahol először ki kell választanunk, kinek szeretnénk parancsot adni, majd előjön egy újabb rész, ahol megadhatjuk, hogy a három (plusz egy) attakk közül melyket süsse el.
Ez szereplőnként teljesen eltérő. Groot főleg abban jeleskedik, hogy rövid időre megbénítsa az ellenfeleket. Rocket mindenféle gránátot hajigál, meg lőfegyverrel belez. Gamora felszecskázza az útjába kerülőket pengéjével különféle módokon, míg Drax leginkább ötvözete a másik háromnak. Természetesen ha használunk egy extra támadást, akkor meg kell várnunk a cooldown-t, mielőtt újra bevethetjük. Igen, PQ-nek szintén vannak ilyenjei és itt kanyarodnék rá a kezelhetőségi gondokra.
Azt nem mondom, hogy született polipnak kel lenned, hogy normálisan tudj használni mindent, de talán ezt a részt egy kicsit jobban át kellett volna gondolni, mert főleg a játék elején, nagyon könnyű elveszni a gombok között. Amúgy tényleg nincs túlgondolva a rendszer. Barangolásaink közepette felvehetünk komponenseket, amikből aztán Star-Lord fegyvereit, felszerelését pimpelhetjük (a többiekét nem). A harcért XP-t kapunk, ebből meg új skilleket vehetünk (a már emlegetett három plusz egyet). És tulajdonképpen ennyi ez a rész.
Oké, nem teljesen, mert egy rahedli kosztüm várja hogy megtaláljuk, illetve felvehetünk még személyes jellegű tárgyakat, amik meg új párbeszédeket nyitnak meg hajónkon. Ezekből a beszélgetésekből lehet jobban megismerni az adott karakter hátterét, de erről egy kicsit később részletesebben beszélünk. A cucc szinte mindenre megjelent, nálunk a PS5 változat járt.
Azt nem mondom, hogy új etalon született, de ennek ellenére kifejezetten jól néz ki a cucc, ez már tényleg nextgen szint. Gyönyörűek a fény-árnyék hatások, a szereplők természetesen lemásznak a képernyőről és mindenkinek jól felismerhető stílusa van. A grandiózusság is jellemző, simán elveszve érezzük magunkat egy-egy planétán vagy hajón, néha ötletünk sem lesz, merre van a tovább. Sajnos erre az egészre egy kicsit árnéykot vet a rengeteg bug amibe bele lehet futni.
Az átlógások szinte mindennaposak, de ennél vannak bosszantóbbak. A legkomolyabb az volt, amikor valami miatt Quill-nek eltűnt a feje az átvezetőkben és aztán játék közben is úgy maradt - nyilván az újraindítás oldotta meg egyedül a gondot. Ezen kívül néha eltűnik a hang, lemaradnak a feliratok meg még néhány extra nyalánkság. Oké, egyik sem gamebreaking bug, de tudnak idegesítőek lenni, nagyon remélem hogy minél gyorsabban javítják őket (a teszt időszaka alatt nem érkezett patch, ami fura).
És akkor most érkezett el az idő, hogy beszéljünk a két legerősebb összetevőről, a zenékről/hangokról, valamint a nagybetűs hangulatról. Kezdjük az előbbivel: a karakterek nem a jól ismert szinkront kapták meg, de ettől még kivétel nélkül mindenki pazar munkát végzett. Legfőképp azok, akik castingoltak.
Imádtam Draxet hallgatni, ahogy állandóan szó szerint ért mindent, vagy amikor Rocket olyan monológba kezd, amikor a végén már ordibál. És hát a zenék: természetesen itt lesz mindenki, aki számított a 80-as évekből, de a legkirályabb, hogy a készítők létrehozták a Star-Lord nevű bandát, akik a valóságba ugye nem létezték és készítettek nekik egy komplett albumot. Oppá, bocsánat, kazettát. De borítóval, szöveggel, körítéssel, mindennel. Zseniális.
Ami viszont az egész címet simán elviszi a hátán, az a nagybetűs hangulat. Egyrészt olyan poénokat, szövegeket készítettek az írók, hogy szinte másodpercenként kellett megállítanom a cuccot, annyira röhögtem rajta. Mindent, de tényleg mindent megbeszélnek egymással a fiúk-lányok: megállás nélkül megy a kóstolgatás, odamarás, vérben oldódó sértés - ami csak máshol lenne az, itt simán visszavág a másik. Nyilván ez rányomja a bélyegét a feladatokra is, mert sokszor rossz nézni, mennyire szerencsétlenek. Viszont ahogy a történetnek, úgy a szereplők jellemfejlődésének is nagyon markáns íve van és ezt, ilyen formában és minőségben nagyon kevés játéknál lehet látni.
Nagyon-nagyon sokat lehetne még írni erről a játékról, de ideje konklúziót vonni, ahol meg kell erősítenem azokat az ítészeket, akik nem hitték el egy pillanatra sem, hogy a Guardians of the Galaxy ilyen minőséget fog képviselni. Tényleg kisebbfajta csoda, hogy ekkora ellenszélben szépen meg tudták változtatni a közvéleményt. Ehhez nyilván kell a helyenként gyönyörű külcsín, a remek sztori, a képregényből merített ötletek (ismétlem, nem a filmből) és az a lélek, ami szinte körülzsongja az alkotást.
A hibák között főképp technikai dolgok vannak, rengeteg a bug, de a kezelés, vagy a meglehetősen fapados játékmechanika (gondolok itt a craftra vagy képességekre) sem fogja mindenkinek elnyerni a tetszését. Ezzel együtt köszönöm ezt az élményt a fejlesztőknek, imádom, ha rajongók készítenek valami cuccot. Szerintem adjatok neki egy esélyt, megbánni biztosan nem fogjátok az Őrzőkkel töltött időt. I am Groot.
Marvel's Guardians of the Galaxy / Tesztplatform: PlayStation 5
a polcon a helye- Stílus: Akció RPG
- Megjelenés: 2021. október 26.
- Ár: 21.099 Ft-tól
- Multiplayer: nincs
- Remek sztori
- Zseniális soundtrack és szinkron
- Elképesztő párbeszédek
- Lelke van az egésznek
- Sok a bug
- Fapados fejlődési rendszer
- Kissé túlkomplikált kezelés a harcok alatt
- Nincs endgame tartalom