Mario Party: The Top 100 teszt

2018. január 21.
70.2631
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
Bárki, akinek ismerős a Mario Party cím, bátran fogja állítani, hogy legyen szó bármelyik részről, barátokkal összeülve egyszerre tud irgalmatlan nagy móka lenni és barátságölő is (mint a Monopoly, bár olyankor családtagok borítják egymásra a bútorokat). Ezt a Nintendo a jól bejáratott táblás társasjáték formulájával éri el, ahol "némi" szerencse, ügyesség és gondolkodás fogja meghatározni a nyertest. Mindegyik Mario Party játék a végéig szoros tud lenni, néha annak ellenére is, hogy valamelyik játékos elhúz, hisz a finálénál kiadott bónuszcsillagok alaposan meg tudják forgatni a ranglétrát.
Advertisement


Teljesen mindegy, melyik tagját a sorozatnak vesszük kézbe, színes, ötletes és szórakoztató (legtöbb esetben) minijátékok várnak ránk, mint meghatározó élményforrás. Mivel lassan húsz éve már, hogy Mario és barátai együtt partiznak velünk a készítők úgy vélték, hogy itt az ideje egy hatalmas leltárt készíteni az összes eddigi minijátékból, és egy teljes Mario Party-t építeni köré, melynek beszélő címe: Mario Party: The Top 100.

Mario nem tudta, hogy az R nem az ő jobb oldali zászlóját jelenti.

Mario nem tudta, hogy az R nem az ő jobb oldali zászlóját jelenti.


Talán nem lesz meglepő, ha azt mondom, hogy valóban száz egyedi minijáték vár ránk. Amint belépünk rengeteg választási lehetőség néz vissza ránk, és bár csak később fog kiderülni, hogy mindez csak látszat, lássuk a választékot, illetve a játékmódokat.

Először is ott a "100 Minigames" opció, ahol bármelyik, már megnyílt minijátékkal játszhatunk, miután kiválasztottuk karakterünket, az ellenfeleket és a nehézségi szintet. Lehetőségeket itt a "Minigame Island" végigjátszása által tudunk megnyitni, mely a "Single Player" kampány mód.

Itt négy világon keresztül kell minijátékról minijátékra haladva csillagokat szerezni (melyek az individuális játékokban tanúsított teljesítményünk alapján jönnek... legtöbbször). Összesen háromszáz csillag vár megszerzésre, és százanként nyílnak meg játékcsomagok a "100 Minigames"-hez, illetve a háromszázadiknál elérhetővé válik a "Master" nehézségi fokozat is (a mazochista beállítottságúak részére).

A játék segítőkészen mutatja fent, hogy honnan származik a prezentált minijáték.

A játék segítőkészen mutatja fent, hogy honnan származik a prezentált minijáték.


A kampány egész szórakoztató, a szerencsejátékokat és az életrendszert leszámítva. Talán nem is kell mondanom, hogy mennyire röhejesek azok a kisjátékok, ahol csak és kizárólag a mázli fog eljuttatni az első helyre. Legyen szó véletlenszerű kártyák húzogatásáról, vagy bomba detonátorok nyomogatásáról (melyek közül az egyik felrobbantja a bombát), mindegyik inkább csak irritációt eredményez, semmint mókát.

Elvileg van életünk is, melyből kapunk plusz egyet, ha összeszedtünk száz pénzt (tízesével jönnek minden egyes teljesített pálya után, ahol nem végzünk utolsó helyen, vagy pályák közötti bónusz kérdőjelekből is lehet öttől ötven érméig szerezni). Ha elfogy az összes életünk, akkor "game over" van... ami csak annyit jelent, hogy a legközelebbi "checkpoint"-tól indulunk tovább öt élettel. Ez igazából semmire sem jó, mivel minden világban van legalább három, ha nem több ilyen állomás, így, ha véletlenül meg is kapnánk ezt a játék végi üzenetet, nem fogunk sokat veszíteni.

Ez a kép a "multiplayer" pálya egy negyedét mutatja. Vagyis jó kicsi az egész.

Ez a kép a "multiplayer" pálya egy negyedét mutatja. Vagyis jó kicsi az egész.


A nehézségi szint pályánként változik normáltól "very hard"-ig, de ennek ellenére ijesztően könnyen végig lehet rohanni ezen a kis kalandon, anélkül, hogy vészesen sokszor kellene újrajátszanunk pályákat (a szerencsejátékokon kívül), és újrajátszási érték sincs, miután megvan az összes csillag.

A következő lehetőségünk a "Minigame Match" mely a klasszikus táblás Mario Party lenne, felpörgetve és kissé megnyomorítva. A négy játékos egy kastélypályán mozog majdnem teljesen szabadon, pénzt, tárgyakat gyűjt, minijátékokban mérkőzik meg, és csillagokat szed össze. Mindemellett próbálják túlélni az érdekes, de hosszútávon inkább bosszantó színesítő elemeket.

Hatoldalú kockával dobnak a játékosok, és egyszerre mozognak. Ebből fakadóan megeshet, hogy a csillag, vagy csillagok (mert egyszerre több is megjelenhet egy helyen) mezőjére egyszerre lép rá több karakter; ilyenkor párbajozni kell egy gyors leforgású törpejáték keretében, majd a győztes kifizeti a csillagonkénti tíz érmét, hogy megkaphassa azokat.

Ritka alkalmak egyike: a szerencse nem vágott agyon Looney Tunes stílusban.

Ritka alkalmak egyike: a szerencse nem vágott agyon Looney Tunes stílusban.


Pénzt a minijátékoknál, pénzes lufik összeszedésével, felkiáltójelekre való lépéssel, illetve egy pecsét trio összegyűjtésével kaphatunk. A játék elején mindenki kiválaszt egy minijáték gyűjteményt, azokat fogja képviselni, és mikor választásra kerül a sor, ezek a pénzes lufik, amellett, hogy érmékkel látnak el, megnövelik az esélyét annak, hogy az általunk választott kategóriából kerüljön ki az épp lejátszandó játék. Ez leginkább azért fontos, mert érjen el bármilyen helyezést a képviselő, megduplázódik a játék végén kapott pénze.

Tárgyak terén ne várjunk nagy meglepetéseket; tiszteletüket teszik a gombák (pluszkocka a dobásunkhoz), a dzsinn lámpás (azonnal a csillaghoz dob), a párbajkesztyű (párbaj egy játékossal egymás érméiért) és a Boo-csengő is (csillaglopó eszköz) többek között, habár a lámpás vagy egy "bug" vagy egy igazán szemét tervezési trükk miatt nem mindig működik úgy, ahogyan mi azt szeretnénk.

Mivel az események túl gyorsan történnek, vagy egyszerre, így elképzelhető olyan eset, hogy a lámpással már belőttük a csillagot, de mivel nem azonnal történik a teleportálás, hanem a többi játékos tárgyainak aktiválása után, ezért megeshet, hogy, ha valaki egy csillag helyváltoztató eseményt, vagy tárgyat használ, akkor mi már az üres mezőre érkezünk, ahol eredetileg a csillag volt.

Na felrobbansz még ma, vagy nézzünk egy kicsit tovább kedves Bowser?

Na felrobbansz még ma, vagy nézzünk egy kicsit tovább kedves Bowser?


A fent említett gyorsaságnak hála hamar el lehet veszíteni a fonalat, és csak kapkodni fogjuk fejünk, hogy mi a manó is történik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy csak egyetlen pályán játszhatunk, ami ráadásul elég kicsi is, illetve azt, hogy a minijáték opcióink eléggé limitáltak lesznek rá fogunk jönni, hogy túl sok újrajátszási értéke nincs még ennek a multi-orientált játékmódnak sem.

Csak akkor érdemes "repeat"-re állítani, ha ott figyelnek mellettünk barátaink, készen állva, hogy üvöltve nevessenek ki, mikor elnyel minket egy partizán szakadék. A többedmagunkkal való játékot a Nintendo elősegítette egy különleges letöltési rendszerrel, melynek hála elég, ha csak egyvalakinek van meg a játék, a többi játékos rá tud csatlakozni saját konzollal, hogy együtt tegyék tönkre éveken át tartó barátságukat.

A további két játékmód szóló, a "Championship" és a "Decathlon". Az előbbinél három vagy öt minijáték alatt kell a legtöbbet megnyerni, míg az utóbbinál öt vagy tíz játék alatt kell a legtöbb pontot összehozni. Mindkettő gyorsnak és szórakoztatónak tűnik, de egy próba után látni fogjuk, hogy igazából céltalanok, és hamar repetitívvé válnak.

A csinos minta a lufin magáért beszél. Bumm...

A csinos minta a lufin magáért beszél. Bumm...


Prezentáció terén viszont nem érheti panasz A Mario Party ezen példányát. A grafika és a klasszikus melódiák felújítva egy nagyszerű egyveleget adnak, annak meg kifejezetten örültem, hogy Daisy és Waluigi is tiszteletüket tették a választható karakterek listájában. A bolondos hercegnő, és a mókásan vinnyogó rosszfiú ritkán jelenik meg Mario játékokban, jó látni, hogy bekerültek.

De sajnos egy jó prezentáció kevés, ha nincs mögötte megfelelő tartalom. Van pár barát, akiknek tévedésből van 3DS-e? Akkor szórakoztató élmény lesz a Mario Party: The Top 100. Ha csak egyedül vagyunk, akkor sajnos nincs értelme beszerezni a játékot, főleg nem a jelenlegi áron.

Mario Party: The Top 100 / Tesztplatform: Nintendo 3DS

ne várj sokat tőle...
  • Stílus: Ügyességi
  • Megjelenés: 2017. november 10.
  • Ár: 10.000 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Csinos grafika, kellemes zene és hangok
  • Száz egyedi minijáték
  • Egyszeri végigjátszásra (majdnem) mindegyik játékmód megfelelő
  • Többszörire már nem
  • A "Minigame Island" nagyon gyorsan végigvihető
  • A "Championship" és "Decathlon" módok céltalanok
  • Idegesítő szerencse"mini"játékok
  • Hang
    6
  • Grafika
    6
  • Játszhatóság
    5
  • Hangulat
    6
5.8
4 hozzászólás

Hentes

6 éve, 8 hónapja és 8 napja

Na ez például tök jó lenne mobilra.

válasz erre

totyak

6 éve, 8 hónapja és 8 napja

Elolvastam a tesztet, de őszintén mondom nem értem mit kell itt csinálni. Csillagok, lufik, bombák, pénzek, meg még fene tudja mi. Szerintem ezt látnom kellene, hogy értsem.

válasz erre

Ronalddo

6 éve, 8 hónapja és 8 napja

Szerintem ez nagyon király kis game! mosolygó smiley Csak baromi drága.

válasz erre

Tommy

6 éve, 8 hónapja és 8 napja

Nem rossz ez csak kár hogy nincs benne újítás. mosolygó smiley

válasz erre
Mario Party: The Top 100
10.000 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
M.O.R.P.H. profiljamarco profiljaManiac profilja