Mafia III: Definitive Edition teszt

2020. június 05.
82.6751
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
A Mafia III egy rendkívül érdekes "állat", ugyanis amellett, hogy 2016-ban jelent meg, ráadásul nem a legoptimálisabb formában, ő is kapott most egy Definitive Edition-t, mely Steam-en hasonló hírnévnek örvend, mint az elődje. Szerencsére ez nem feltétlenül mutat tökéletes, elfogulatlan igazságot, ugyanis számomra sokkal nagyobb szórakozást hozott a Mafia III: Definitive Edition, mint az elődje.
Advertisement


Ettől függetlenül nem lehet figyelmen kívül hagyni az egész helyzet furcsa mivoltát. A szóban forgó mű mostani iterációja tartalmilag csupán a mellé kiadott DLC-kel gazdagodott, grafikai megújulásban nem igazán részesült. Egyértelműen azért kapott ez is definitív kiadást, hogy újra el tudják adni majdhogynem ugyanazt, de ezúttal kis extrákkal kiegészülve, ha megvesszük az első és a második részt is.

Mindegy, tegyük túl magunkat ezen, és ugorjunk bele a játékba, mely az előző cím struktúráját szépen átalakította, az irritáló dolgok nagyrészét kiszórta, és jobbá tette az egyébként is megfelelően működő mechanikákat. A történet érdekes, a játékmenet addiktív, a játéktér hangulatosra van megalkotva, rengeteg a tennivaló (még ha a legtöbb ilyen eléggé repetitív) és még a "bug"-ok mennyisége is csökkent.

A mókás férfimagazin alól csak az asztalt felejtették ki.

A mókás férfimagazin alól csak az asztalt felejtették ki.


Lincoln Clay, egy színes bőrű vietnámi veterán, a történet központi szereplője (mégiscsak őt irányítjuk). Azonban a háború utáni megérdemelt nyugalom elmarad, ugyanis családja nincs a legjobb helyzetben, és Lincoln nem az a legény, aki legyint, mikor lehetne segíteni is. Ám a maffiózóélet nem játék és móka; előbb-utóbb az egész alvilág Lincoln ellen fordul. Főhősünk egyértelmű és roppant logikus válasza erre, hogy saját bandát épít, és eltarolja a város rosszfiúit.

Mindezt immáron "szebb" és tartalmasabb környezetben teszi, az alapjátékhoz képest, azonban egy ilyen munka nem két perces, úgyhogy számítsunk rengeteg játékkal eltöltött órára, melynek mondjuk oroszlán részét az egyik pontból a másikba történő vezetés fogja kitenni. A zenei repertoár és a szinkronok változatlanok, de ami jó és működik, azon nem kell változtatni. Amin viszont kellett, azoknál meg is történtek az újítások.

A közelharc szabaddá vált; a "Q" nyomogatásával és a bal "Alt"-al tudunk ütlegelni, visszatámadni, kivégezni és hárítani. A lövöldözés, hiába a "fejlettebb" mesterséges intelligencia, változatlan, és ugyan az ellenfelek most már kevesebbszer rohangásznak fejetlenül a harcmezőn, a járókelők továbbra is inkább a kocsi alá ugranak, semmint felfognák a kanyarodásom szögét és inkább a másik oldalt választanák.

Trabanton szállni élvezet... még, ha telemegy J. J. Abrams-szel is a szemünk.

Trabanton szállni élvezet... még, ha telemegy J. J. Abrams-szel is a szemünk.


A rendőrök igazán mókásra sikeredtek; most már nem fognak minden apró kihágásért nekünk esni, hanem az esetek 90%-ban ott sem lesznek (mert mégis mit keresnének a gettó negyedekben, rendet tenni?). Ám előfordulhat, hogy mikor mondjuk leszámolunk egy rivális maffiabanda tagjaival, akkor a rosszcsontok oldalán nekünk jönnek (mert elvileg korruptak). A civilek bejelentéseit pedig igencsak félvállról veszik; konkrétan hallhatjuk, ahogyan a diszpécser kislány, minden bizonnyal körömfestegetés közben, szól a kollégáinak, hogy egy fekete úriember rendetlenkedik itt és itt, ha van valakinek ideje, kedve, türelme, az nézzen már rá a dologra.

Engem mondjuk ez a legkevésbé sem zavart, hisz az előző játékban hülyére idegeskedtem magam a fakabátokon, legalább nem kell minden másodpercben rohannom. Ellenben, mikor az egyik nyomorult Playboy magazint valamelyik nagyeszű készítő egy rendőrőrsre tette, akkor már ment az anyázás rendesen. Nem baj, tíz halál után rájöttem, hogy elég odarohanni, felkapni az újságot, majd meghalni; a majdnem meztelen lányos lap benne marad a gyűjteményben, és csupán pénzt veszítünk, ha lelőnek.

Ez jár, ha nem fizeted be időben az ebédet. Elvisz a feketeember.

Ez jár, ha nem fizeted be időben az ebédet. Elvisz a feketeember.


Ez a legnagyobb erénye a játéknak: előhozza az emberből a teljesítési ösztönt. Ahogy haladunk a játékban, és teszünk adóvevőket bizonyos gócpontokra, úgy jelennek meg a térképen a fent említett férfiaknak kitalált szórakoztató újságlapok mellett Alberto Vargas nagyszerű, ugyancsak meztelen lányokról készült képei, Hot Rod autós magazinok, bakelit lemezei híres alkotóknak, illetve kommunista propaganda poszterek.

Ezeket pedig nem lehet nem ignorálni... na jó, lehet, csak retek nehéz. A Playboy-okat és a Vargas képeket egyértelmű, miért gyűjtögeti az ember, azonban Hugh Heffner üdvöskéje nem csak mókás képeket tartalmaz ezúttal, hanem érdekes cikkeket, interjúkat is akkori hírességekkel (Stanley Kubrik, F. Lee Bailey, The Beatles). Továbbá a Hot Rod lapokban is sok érdekesség látható és olvasható az akkori autóversenyzés kultúrájáról, a bakelit borítók kollekciója pedig mindenkiben felvillantja a "De jó lenne, ha ez mind igazából is meglenne" érzést.

A játék hangulatához hozzátartozik a kegyetlen őszinteség is, ami annyit jelent, hogy az akkoriban rendkívül látványos rasszizmus semennyire nincs elkendőzve. Már csak azért ráhívhatják egy feketére a rendőröket, mert egy fehér exkluzív kocsmába mert belépni. Ha véletlenül rossz részére tévedünk a városnak, akkor gond nélkül fegyvert rántanak ránk, és a lazán használt rassz megnevezések is úgy repkednek, mint az erjedt gyümölcsöt fogyasztott denevér: meggondolatlanul.

A vérre menő paintball.

A vérre menő paintball.


A történet a "prológus" erejéig lineáris, ami egyébként meglepő módon nem két perc, de utána a játék elengedi a kezünket és azt csinálunk, amit akarunk. A cél mindvégig ismert lesz, dolgozhatunk annak eléréséért, de ha nagyon ráérünk, és szeretjük a "szedd össze - vidd el" mellékküldetéseket, akkor lesz rengeteg tennivalónk. A fű- és alkoholszállítás mellett autóversenyzés, egy titokzatos szekta felkutatása vár ránk többek között, és Vietnám is visszaköszön színesebbé téve az élményt; ez az előnye annak, ha az összes DLC adott.

Egyik se kötelező, de a teljes élményhez elengedhetetlenek lesznek. Csakúgy, mint a hibák, melyek továbbra is jelen vannak, hiába volt négy évük a készítőknek kijavítani mindet. Azonban jóval kevesebb technikai problémával találkoztam itt, mint az elődnél. Tény, hogy továbbra is van jónéhány grafikai hiba, ám ezek inkább viccesek voltak, és egyik "bug" sem volt sem játéktörő, sem pedig irritáló.

Igazi maffiózó csakis olasz lehet. Az FBI-os kéziszótárban is az van, az pedig nem hazudik.

Igazi maffiózó csakis olasz lehet. Az FBI-os kéziszótárban is az van, az pedig nem hazudik.


A játékmenet továbbra is "Checkpoint" rendszerrel van átitatva a főküldetéseknél, ám kisebb feladatoknál kezdhetjük az egészet elölről, ha túl sok golyót kapnánk be. Elég sok fegyver áll ismét rendelkezésünkre, de csupán kettő lehet nálunk, a kiegészítő gránátokat, molotovokat és zajongó voodoo babákat leszámítva: egy nagy és egy kicsi puffogtató. Természetesen egy töltényfajta több fegyvert is képes ellátni, így nem lesz könnyű kifogyni a lőszerből (kivéve, ha szerencsétlenek vagyunk, mint én), és a regeneráló élet mellett vannak adrenalin szurik, ha tényleg túl nagy lenne a kihívás.

Amit viszont rendkívül furcsának véltem az a konzolos irányítás implementálása az autóból való durrogtatásnál (most már nem előfeltétel a bableves). Ha elég közel kerülünk "áldozatunkhoz", akkor a bal egérgomb nyomkodásával lehet lőni, de nincs célkereszt, hanem a rendszer automatikusan a rosszalkodó kocsijának kerekeire lő, melynek hatására előbb-utóbb kiszáll célpontunk... és átszáll egy másik kocsiba, ha nincs jó napunk. Közben a zsaruk és a többi nyakunkon lévő maffiózó a mi autónkat darabokra szedi, így könnyes szemmel nézhetjük, rossz esetben vérbe fagyva, hogy küldetésünk tárgya énekelve kocsikázik el a naplementébe.

Vietnámi ütőeres masszázs. Garantáltan elalélsz tőle.

Vietnámi ütőeres masszázs. Garantáltan elalélsz tőle.


Emlékszünk, hogy a cikk elején idézőjelbe raktam a szebb szócskát? Nos, ezt azért tettem, mert nem néz ki igazán szebben a játék a 2016-os verziónál... mondhatni ugyanúgy néznek ki, némi színjavítással és fény-árnyék korrekcióval. Ettől függetlenül elfogadható a prezentáció, részletesek a karakterek, még ha a helyszínek gyakorta ismétlődőek, és némileg mosottan néz ki az egész. A konzolos verzióknál pedig megint áll a bál.

Nos, az állításom, hogy megéri a pénzét a csomag, továbbra is valid. Akinek eddig is megvolt a Mafia III, az most ismét ingyen szerezheti be a Definitive Edition-t, de nem csak nekik érdemes ránézniük a játékra. Bárki bármit állítson, ez az alkotás jobb az elődjénél, annak ellenére, hogy lesz itt is fejfájás alkalomadtán. Tökéletes? Nem. Visszaköszönnek GTA V-ös mechanikák? Igen. Van sok repetitív küldetés? Nem lenne Mafia, ha ez hiányozna. Érdekel ez engem? Nem.

A többi Definitive Edition tesztet itt éred el:
Mafia: Definitive Edition teszt
Mafia II: Definitive Edition teszt

Az eredeti Mafia teszteket pedig itt találod:
Mafia teszt
Mafia II teszt
Mafia III teszt

Mafia III: Definitive Edition / Tesztplatform: PC

jó lesz ez!
  • Stílus: Sandbox
  • Megjelenés: 2020. május 19.
  • Ár: 11.000 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Tartalmas, hangulatos, addiktív
  • Az előd játéktechnikai hibái orvosolódtak (nagyrészt)
  • A Mafia III tulajdonosai ingyen kapják ezt
  • A játékmenet hamar repetitívvé válhat
  • "Bug"-ok nélkül nincs Mafia
  • Az AI továbbra sincs a helyzet magaslatán
  • Hang
    8
  • Grafika
    6
  • Játszhatóság
    7
  • Hangulat
    8
7.3
Mafia III: Definitive Edition, mint az elődje. '>
Mafia III: Definitive Edition, mint az elődje. '>
9 hozzászólás

VaPe

4 éve, 1 hónapja és 8 napja

Ez miért kapott ilyen sok pontot? meglepett smiley Ez már eredetinek is **** volt (GC teszten 6 pontos)!!

válasz erre

Gargameth

4 éve, 1 hónapja és 9 napja

Direktor írta:
Ennek a résznek a létjogosultságát egyáltalán nem érzem. Az eredeti sem rég, látszik is, hiszen nem híztak semmit a grafon. Csoda hogy ekkora tesztet tudtál belőle írni Gargameth. mosolygó smiley
Igazából belinkelhettem volna iPet cikkét négy évvel ezelőttről, de azért jogdíjakat kellett volna fizetnem. Aint't nobody got money for dat.

válasz erre

Direktor

4 éve, 1 hónapja és 9 napja

Ennek a résznek a létjogosultságát egyáltalán nem érzem. Az eredeti sem rég, látszik is, hiszen nem híztak semmit a grafon. Csoda hogy ekkora tesztet tudtál belőle írni Gargameth. mosolygó smiley

válasz erre

muki

4 éve, 1 hónapja és 9 napja

Hát PS4-en rettenetes lett ez is. Rohadt idegesítő, hogy milyen amatőr munkát végeztek ezzel is, ha ott lett volna tesztelve, szerintem 3 pont max.

válasz erre

Tommy

4 éve, 1 hónapja és 9 napja

Korrekt teszt, engem is beszippantott. mosolygó smiley Nagyon várom az első részt!

válasz erre

petrovicsz

4 éve, 1 hónapja és 10 napja

Ez elég komoly pont lett neki! meglepett smiley

válasz erre

Gólem

4 éve, 1 hónapja és 10 napja

Nekem a kedvenc részem volt amúgy. mosolygó smiley Minden baromsága ellenére. Jó, az elsőt is imádom (azt ki nem), és valószínűleg a Definitive Edition majd felülírja a mostani kommentemet, de jelenleg ez a helyzet.

válasz erre

Patrik94

4 éve, 1 hónapja és 10 napja

Az első után ez volt az amire azt mondtam újra, nem rossz. De az elsőt várom igazán!

válasz erre

zender

4 éve, 1 hónapja és 10 napja

Megint meglepődtem. ****t vártam erre jön egy 73%-os game. meglepett smiley Az ingyen frissítés miatt nagyon nagy pirospont egyébként!

válasz erre
Mafia III: Definitive Edition
11.000 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profiljaKorpácsi pierre  profilja