Ebből az elgondolásból kerekedett ki jelen tesztünk alanya, a beszédes nevű Judgment. Miután én bevallottan hatalmas Yakuza rajongó vagyok, ezért várakozás szempontjából a tűkön ülve kifejezés még csak a valóság tizedét sem fedi le. Egyszerűen az utolsó hetekben majdhogynem naponta bombáztam szerencsétlen Marcot, hogy mikor ér ide a tesztpéldány, megérkezett-e már, átvehető-e. Most, hogy nagyjából hetven órát töltöttem el a játékkal, végre megnyugodtam, mert ugyan nem lett tökéletes az alkotás (sőt, némely aspektusban simán elmarad a stúdió másik címétől), viszont sok esetben annyira izgalmas és ötletes, hogy szinte letehetetlen.
Hősünk, Takayuki Yagami nem semmi fickó. A viszonylag hányatott gyermekkora ellenére nagyon simán elérte, hogy az egyik legfelkapottabb ügyvédi iroda sztárja legyen. Köszönhette ezt annak, hogy egy olyan ügyben vezette győzelemre a védelmet, amiről szinte mindenki azt gondolta, hogy egyszerű papírforma az egész. Egy ártatlan embert sikerült felmentenie súlyos vádak alól, köszönhetően a kitartásának, eszének és főnöke támogatásának. Sajnos azonban meglehetősen rövid távon (és eléggé véresen) kiderült, hogy hatalmasat hibázott, ugyanis az alak, akit védelmezett, szabadulását követően nem sokkal brutálisan meggyilkolta barátnőjét, pontot téve ezzel Yagami ügyvédi karrierjére.
Itt ugrunk három évet az időben, a helyszín pedig a jól ismert Kamurocho. Mint kiderült, hősünk nem adta fel a dolgokat, ugyanis saját detektív irodát nyitott. Egy akció közben vesszük át fölötte az irányítást, ahol a Tojo Klán egy családjának, a Matsugane-nak teljesít behajtásos megbízást. Miután sikerrel teljesítettük a feladatot, eléggé váratlanul segítségünket kérik egy sorozatgyilkosságos ügyben. Elsőre nem tűnik olyan izgalmasnak, hiszen egy másik városból érkező klán három emberét gyilkolták meg - mindenki azt hiszi, hogy egyszerű bandák közötti ellenségeskedésekről van szó. A dolog ott kezd érdekessé válni, amikor kiderül, hogy mindhárom halott yakuzát pontosan ugyanúgy tették el láb alól (kivájták a szemüket) és a Matsugane család kapitányát, Hamurát tartóztatják le miattuk.
Így indul tehát az egész kaland, aminek történetéről nem is szeretnék többet beszélni, pedig bőven lenne miről, ugyanis ahogy azt megszoktuk, egy végtelenül csavaros, mély és nagyon eredeti elbeszélést kapunk. Remekül felépített az egész szituáció, kidolgozottak a főbb szereplők. Én Yagami segítőjét, az ex-yakuza Kaito-t bírtam nagyon, de szerintem mindenki megtalálja azt a karaktert, akivel azonosulni tud. Mindenképpen pozitívum, hogy sokkal lendületesebben kezdődik az egész, mint a Yakuza széria bármelyik tagja, ahol azért az első pár órát meg kellett szenvedni sok esetben. Szintén az extrák közé sorolandó, hogy teljes angol szinkront is kapott a stuff (természetesen az eredeti japán hangsáv is megtalálható), ami ráadásul egészen jól sikerült, leszámítva a hangkeverést, mert az egy picit gyengébb, mint az ázsiaié.
Játszóterünk tehát újfent Kamurocho lesz, amit szinte egy az egyben emeltek át a Kiwami 2-ből, vagy a Yakuza 6-ból. Pontosan ugyanazok az üzletek, vendéglátóipari egységek, kioszkok és kifőzdék várnak minket, mint az említett két címben. Ez mondjuk lehet jó és rossz is, bár valószínűleg inkább a kontinuitás miatt döntöttek így a fejlesztők, hiszen többször is lenyilatkozták, hogy egy "univerzumban" játszódik a két franchise, csak más időben, más körülmények között. Pontosan ezért külcsín tekintetében olyan túl sok eltérést nem is találunk, hiszen a Judgment is azt a Dragon Engine-t használja, ami a stúdió többi címe alatt duruzsol. A karakterek kidolgozottsága egészen pazar (főleg az átvezetők alatt), de a bejárható terep is mutatós. Főleg este szerettem közlekedni, hiszen a neonfényektől és pachinko szalonoktól terhes levegőt megtörik a kifőzdékből felszálló zsíros felhők, illetve mindenki indul bulizni, piálni.
Ettől viszont még sajnos valamiért azt érzem, hogy a Yakuza címek esetében egy kicsit szebb az összkép. Lehet, hogy a teltebb színek miatt, esetleg azért, mert ott másik negyedet is felfedezhetünk. Ami érdekes, hogy jelen tesztünk alanya ugyanakkor sokkal kevesebb belső helyszínnel operál, mint társa, ami egyáltalán nem baj, mert azok botrányosan gyengén sikerültek már ott is. A technikai háttér egy picit problémásabb, mert átlógások és apróbb bugok sajnos előfordulnak, ugyanakkor a tesztpéldányt nagyon hamar megkaptuk, így a launch idejére szerintem ezeket bőven ki tudják javítani (meg tényleg nem Ubisoft jellegű bogarakról van szó). Nem ragoznám túl, bőven rendben van az összkép.
Ahogy Kiryu, úgy Yagami is meglehetősen jártas a harcművészetekben, így a sztori mellett természetesen a harc kapott kiemelt figyelmet. Semmilyen formában sincs túlgondolva, hiszen a négyzet és háromszög nyomkodásával tudunk kombózni, illetve a kör segítségével meg tudjuk még ragadni ellenfeleinket és slussz. A bal felső sarokban lesz egy úgynevezett Ex csíkunk, ami a különleges támadások végrehajtásához nyújt elengedhetetlen segítséget. Ilyenkor egy látványos (és sokszor eléggé fájdalmas) kombót viszünk be, ami rettenet nagyot sebez - megtehetjük mindezt a puszta öklünk segítségével, de természetesen a földről felvehetünk elejtett tárgyakat (biciklit, vascsövet, kólásdobozt, féltéglát, golfütőt, satöbbi), amikkel aztán igazán nagy maflásokat oszthatunk ki.
Ez eddig amúgy nem nagy truváj, hiszen pontosan ilyen mechanika vár minket a Yakuzák esetében is. Kettő nagyobb eltérés azért akad: az egyik, hogy Yagami fel tud futni a falra/át tudja ugrani az opponensét, hogy aztán megahalál támadást hajtson végre rajta. A másik pedig az Ex Boost lenne. Ilyenkor egy fénylő aura keletkezik hősünk körül, aminek pozitív hozadéka, hogy nem lassítják le a bekapott ütések, lényegesen kevesebbet sebződik, illetve elkerüli a maradandó életerő károsodást is a nagyobb gengsztereknél. Talán egy kicsit kevesebbet kell verekednünk, mint a másik címben (főleg a játék elején), ami egyáltalán nem baj, mivel a harcrendszer az, ami miatt több pontot kellett levonnom a végső értékelés miatt.
Kezdjük ott, hogy az animációk néha egészen csapnivalóak. Iszonyúan bosszantó az is, hogy sokszor a levegőt csépeljük, mert a kombózást egyszerűen nem lehet abbahagyni, akkor is végrehajtja a kiadott parancsot emberünk, ha a falat kell rugdosnia. Ráadásul néha még lagot is észre lehet venni gombnyomkodás közben, mintha nem azonnal reagálna hősünk, hiába védekeznénk, vagy éppen kitérnénk egy bejövő nagyobb csapás elől. Remek, hogy két stílus között tudunk váltogatni (daru és tigris), amiből az egyik kifejezetten nagyobb tömegek ritkítására van, míg a másik inkább az 1vs1 dolgokban lenne erős. Ehhez képest egy kezemen meg tudom számolni, hányszor váltottam. Mindezt úgy, hogy Normal fokozaton kezdtem a kalandot és egyszersem haltam meg közben.
Szóval ezen mindenképp dolgozni kellett volna még, mert sajnos nyomába sem érhet a Yakuza fluiditásának, cserébe kevesebbszer is kell bunyóznunk. Minden egyes végrehajtott tevékenységért kapunk SP-t, amivel Yagamit tudjuk fejleszteni, több lépcsőben. Három nagyobb kategóriára vannak bontva képességei és teljesen ránk van bízva, hogy a szociális skillekre megyünk rá, esetleg először a fizikai paramétereket buffoljuk, vagy meg akarunk szerezni minden harci dolgot. A sztori, valamint a küzdelem mellett a harmadik pillér az természetesen maga Kamurocho lesz, ahol újfent egészen elképesztő mennyiségű mellékes tevékenységet kapunk, ha esetleg a fő sztori mellett mással is foglalkoznánk.
Kapunk másodlagosan megoldható ügyeket, ahol sokszor teljesen eszement ügyfelek keresnek fel minket a megoldandó problámáikkal. Összehaverkodhatunk sok boltossal, újságíróval, kereskedővel, így megemelvén a reputációs szintünket - ez azért fontos, mert sok mellékes esemény egy bizonyos szinthez van kötve. Ezek mellett természetesen minijátékok garmadája vár minket. Játszhatunk eredeti Sega játékokkal a különféle bűnbarlangokban, de ha olyanunk van, akkor dartsozhatunk, illetve kipróbálhatjuk a House of the Dead egy helyi változatát is. Természetesen a drónozás sem maradhatott ki, olyannyira nem, hogy egy egész szegmenst áldoztak ennek a tevékenységnek. Itt különféle ligákban indulhatunk, illetve fejleszteni is tudjuk repülő masinánkat a városban található elszórt alkatrészekből.
Itt még mindig nincs vége, ugyanis helyet kapott egy virtuális társasjáték, ami egészen durván szórakoztatóra sikeredett. Nyilván a csajozós rész is maradt, viszont ez komolyabban össze lett rakva, mint mondjuk a Yakuzában, ami jó. Cserébe búcsút inthetünk a videóknak, illetve a különféle erotikus tevékenységeknek, ami meg rossz. Valamit biztosan kihagytam a felsorolásból, de üresjáratra ne nagyon számítsunk, mindig szórakoztathatjuk magunkat valamivel. Igen, kicsit ezekbe is bele lehet fásulni, hiszen sokszor előkerül a futószalag effektus, de ettől még a legtöbb tevékenység szórakoztató.
Mivel Yagami detektív, ezért sokszor kell használnunk megfigyelő kézségét. Ilyenkor átkapcsolunk belső nézetre, és egy adott területen ki kell szúrnunk az anomáliákat (meg persze a macskákat). Lesznek üldözéses szekvenciák, amikor egy rablót/szemtanút/menekülő rosszarcút kell utolérnünk, ahol figyelnünk kell, mert a megfelelő időben QTE szekvenciákat dob elénk a gép. A legérdekesebb opció mégis valakinek a követése lesz. Ilyenkor megfelelő távolságot hagyva sunnyogunk a delikvens után, aki teljesen random módon megfordul - na, ekkor villámgyorsan bele kell olvadnunk a környezetünkbe, különben kiszúrnak minket és kezdhetjük előröl a dolgot.
Sokat lehetne még beszélni a Judgmentről, de lassan ideje konklúziót vonni. A pénzünkért cserébe kapunk egy zseniális történettel megtámogatott játékot, ami próbál alanyi jogon identitást szerezni magának a Yakuza univerzumában. Ez hellyel-közzel sikerül neki, mert a másodlagos ügyek, a nyomozós szekvenciák illetve a jó értelemben vett fura minijátékok elősegítik, hogy ne egy egyszerű koppintásként gondoljunk rá. Ugyanakkor a bitre pontosan megegyező térkép, az apróbb bugok, valamint a meglehetősen vérszegény bunyó pedig sokat el is tudnak venni ebből az illúzióból. Ettől függetlenül nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki kedveli az ilyesfajta nyomozós-alvilági programokat!
Judgment / Tesztplatform: PlayStation 4
a polcon a helye- Stílus: Akció
- Megjelenés: 2019. június 25.
- Ár: 17.990 Ft-tól
- Multiplayer: nincs
- Nagyszerű, felnőtt történet
- Elképesztő mennyiségű tartalom
- Angol szinkron
- A harcon még kellett volna dolgozni
- Apróbb bugok
- Néha kicsit monotonná válik