Mégis hogyan tudna egyetlen alkotás megdönteni egy harminc éves sorozatot? Sehogy, ezt jól látjátok, de azért megpróbálkozott ezzel a Humankind, és azt kell, hogy mondjam, nem sikeredett rosszra, még ha szó szerint is, a Civilization árnyékában maradt. Azért szó szerint, ugyanis a sorozat rajongói rengeteg hasonlóságot fognak találni mai tesztünk alanya és kedvenc szériájuk játékmechanikái között.
Az alap premissza senkit sem fog meglepni: az emberi civilizációk egy képviselőjével (gyakrabban alkalmazott szót használva, egy néppel) kell végigküzdenünk magunkat a történelem kemény útján, hogy a végén eljussunk a Marsra. Vagy lejár az idő, senki sem jut el semerre, és a legtöbb győzelmi ponttal rendelkező játékos viszi el a trófeát. Azonban a Humankind rengeteg érdekes újdonságot visz a ismerős játékmenetbe, mely miatt sok helyen gyökeresen eltér a Civ-től. Már az elején találkozni fogunk ilyenekkel.
Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a mókába, egy avatárt kell választanunk, egy karaktert, ki a népünket fogja reprezentálni a parti során. Ezt minden egyes új játék kezdeténél döntenünk kell, ugyanis nincsenek szigorú értelemben vett civilizációk, hanem minden játékos egy nevenincs törzs nomádjával indít. Ez a nomád egyszerre felderítő, telepes és harcos is, akivel táborokat tudunk létrehozni, gyűjtögethetünk, fosztogathatunk, és nekimehetünk vadállatoknak, illetve más nomádoknak is.
Az újkőkorszakban indulunk, és feladatunk, amellett, hogy táborokat tegyünk le, majd várossá alakítsuk azokat, csillagok gyűjtögetése, illetve "érdekességek" összeszedése. Egy ilyen "érdekesség" igazából bármi lehet: elveszett civilizációk maradványai, állati csontok, vagy különös kőformációk. Ezek felszedéséért tudományt, befolyást, pénzt, illetve élelmet kaphatunk, bár ezen utóbbi redundánssá válik, és eltűnik az ókor megjelenésével.
És ezzel már láthatjátok is, miféle nyersanyagokkal kell dolgoznunk a játék során. Hozzájuk jön még, természetesen, a termelés is, de ez városokhoz van kötve (a többit lehet a nagyvilágban is szerezni). Minél nagyobb a tudomány, annál gyorsabban történik a technológiák kikutatása, a pénzből épületeket és egységeket tudunk azonnal megvenni, no meg ebből fizetjük a fenntartási díjakat is. Azonban az igazán érdekes nyersanyag a befolyás, illetve a hírnév, mely a már említett csillagokhoz köthető (ezen utóbbiról csak a végén lesz szó).
Befolyással sok mindent lehet csinálni, ám a korai játékban leginkább táboraink várossá alakítására fogjuk költeni. Egy tábor alapvetően határkitolásra jó, de egységet nem lehet gyártani benne, és épületből maximum nyersanyagkinyerőket lehet építeni benne. Az idegen frakciók táborait pedig hadüzenet nélkül is meg lehet támadni és el lehet pusztítani. Sőt, a nagyvilágban és a nyílt vizeken kalandozó egységeinket is, bármiféle provokáció nélkül meg tudják és fogják is támadni az ellenséges játékosok (a háborúzásról lejjebb).
Visszatérve a befolyásra, ezen sokoldalú nyersanyag nemcsak városalapításhoz kell, hanem a polgári törvényhozásnál, a felépíthető csodák kiválasztásánál és a városok szétszedésénél, illetve összeolvasztásánál is szükségünk lesz rá. Továbbá van egy adott limitünk, amit nem léphetünk át településmennyiséget illetően, különben csúnya exponenciális levonásokat fog a befolyásbevételünk szenvedni, minél több várossal léptük át a maximumot.
Ez a limit igencsak megfogja a túlterjeszkedést, így nem lesz lehetőségünk jobbra-balra háborúzni, és másodpercek alatt felduzzasztani birodalmunkat. Ehhez hozzájön, hogy a fegyveres konfliktus ugyancsak rendkívül egyedi módon van megoldva, legfőképp a békeszerződések kezelését illetően. Kapunk egy érdekes mércét, a haditámogatást, mely azt mutatja, hogy a népünk mennyire lelkes egy bizonyos frakció iránti ellenségeskedést illetően.
Ez a csík százig mehet el, és győzelmek, illetve diplomáciai fenyegetőzésekkel lehet feljebb tolni. Persze, ha elveszítünk csatákat, vagy visszavonulunk (ez is vereségként van elkönyvelve) akkor ez az érték csökkenni fog, és ha elér egy bizonyos pontra, akkor az ellenfél kapitulációt erőszakolhat ki belőlünk. Vagy mi belőlük, ha mi vagyunk az érme fényesebb oldalán. Ilyenkor a károk megfizetésére, illetve városok feladására is kényszerítheti a győztes fél a vesztest.
Persze ez nem mindig fog bejönni, ugyanis a győztesnek is kell, hogy legyen megfelelő mennyiségű haditámogatása, mivel annak a költésével tud különféle követeléseket aktiválni. Ez egy kétélű implementáció, ugyanis velem megesett, hogy egy semleges népet átcsalogatott a saját oldalára az egyik ellenfél, ami az én kontinensemen volt. Természetesen ezt nem hagyhattam, ment is a hadüzenet, azonban a háború végén nem tudtam elérni azt, amiért elkezdtem az egészet, ugyanis nem maradt elég támogatásom a célpont város átadásának kikényszerítésére.
Maga a csatázás sokkal kevésbé macerás. Egységeink alakulatokká állhatnak össze, melyben akár nyolc egység is tartózkodhat. Ettől sokkal tömörebbé válik a katonák szállítása, nem töltik ki az egész térképet (mint a Civ 6-ban). Egy összecsapásnál a környező mezőket lefoglalja a rendszer, csatatérré kinyilvánítva azokat. A haddelhadd ezeken a hexagonális területeken történik, és itt individuálisan irányítjuk egységeinket, miután egyesével lehelyeztük őket.
Az egységtípusok ismerősek lesznek (közelharci, távolsági, lovasság, az ellen lándzsások stb.), és ahogyan haladunk a puskaporos katonák felé, el fognak mosódni a határok közöttük (ugyanis az íjászok és a kardforgatók is muskétásokká alakulnak idővel). A végjáték ütközeteit pedig tankok, csatahajók, rakéták és légi egységek fogják tarkítani. Csak jussunk el odáig; ez sajnos nem lesz könnyű dolog, lévén, hogy még a normál sebességen játszva is alig fogjuk túllépni az ipari forradalom korát, mielőtt lejárna az idő. Ráadásul nem is használtam ki mindent, hanem azonnal ugrottam az új korba, amint csak lehetett.
Apropó korok, lássuk is őket. Hét van ezekből összesen, és ha összegyűjtünk hét csillagot, akkor átléphetünk a következőre(nem kötelező azonnal). De mik is ezek a csillagok? Nos, ezek mérföldkövek, tulajdonképpen, melyeket akkor kapunk, ha a hét birodalmi kategóriának az egyikében elértünk egy bizonyos teljesítményt. Ez a hét kategória a kereskedelem (legyen minél több pénz), az építészet (legyen minél több kerület a városokban), a terjeszkedés (sok terület legyen városokhoz csatolva), a hadászat (hulljanak az ellenséges katonák), a tudomány (legyen minél több kikutatott technológia), a mezőgazdaság (sok egység és népesség után jön a csillag), illetve az esztétika (sok befolyáspontért jár a jutifalat).
Minden egyes kategóriában maximum három csillagot érhetünk el. Az újkőkorszakban három kategóriánk van csupán, azonban itt elég egy csillag összeszedése is. Mikor átlépünk az ókorba, kiválaszthatjuk a legelső népcsoportot, mellyé válni szeretnénk. Ezután minden korváltásnál átváltoztathatjuk birodalmunkat egy, az akkori kornak megfelelő, nemzetté, azonban ezzel nem csak a külseje változik meg a civilizációnknak, de a belseje is. Új különleges egységet, épületet és képességeket kaphatunk, melyekkel a játékstílusunkat is meg tudjuk változtatni (például egy kereskedelmi népet háborúskodóvá is alakíthatunk).
Az építkezés városainkban a Civ 6-ból már ismerős módon történik. Itt is vannak kerületek, azzal a különbséggel, hogy itt rengeteg kerületet csinálhatunk, ugyanis azok adják a termelés, az élelem, a pénz, a befolyás és a tudomány oroszlánrészét. A kiegészítő építmények csupán ezeket veszik alapul, és nem is tudjuk felhúzni őket, ha nincs meg egy bizonyos kerülettípus (például, ha nincs tudományos kerület, nem is lehet iskolát csinálni). Világcsodát is készíthetünk, melybe bele tudnak segíteni a többi városaink is, lecsökkentve annak elkészülési idejét.
A vallás és a diplomácia azonban eléggé saláta módon lett implementálva. Nincs túl sok beszélgetési lehetőségünk a többi játékossal. Vehetünk tőlük nyersanyagokat, fenyegetőzhetünk, mikor valami kihágást követnek el ellenünk, azonban ezeket sosem teljesítik (mi sem az övékét, mondjuk), és gond nélkül megtámadják egységeinket, ha a határokon túl kalandoznánk. Szövetséget is lehet velük kötni, de mivel nagyon kiismerhetetlen hangulatúak, ezért túl sokra nem fogunk ezzel menni, mert bármikor megszakíthatják az egyezményeinket.
Vallásból minimális mennyiségű lehet egyszerre jelen a játékban, és az kap lehetőséget egynek a megalapítására, aki a leghamarabb ér el egy bizonyos lakosságmennyiséget. Ezek után vallási pontokat gyűjthetünk a megfelelő épületek megépítése után, melyekből, ha egy adott mennyiség összegyűlik, akkor létrehozhatunk egy új tant. Ez igazából egy bónusz, mely annál nagyobb, minél több követője van a vallásuknak. És igazából ennyi, nem igazán tolták túl ennek a kidolgozását.
Azonban próbáljuk bármely utat is, hadászatot, tudományt, vagy vallást, a játék előbb utóbb véget fog érni. Ha a normál sebességgel játszunk (sose tegyük), akkor háromszáz kör után, akinek a legtöbb hírneve van, az fog nyerni. Hírnevet csillagszerzéssel, csodák felépítésével, illetve különleges feladatok teljesítésével tudunk (például legyél az első, aki körbejárja a Földet, vagy fedezzed fel az elektromosságot).
Ezen kívül véget ér a játék, ha: valaki mindegyik csillagot összeszedi az utolsó érában, ha csupán egy játékos marad a térképen, ha lakhatatlanná válik a bolygó (van környezetszennyezési mérce is), ha valaki kikutatta az összes lehetséges technológiát, illetve, ha valaki befejezte az utolsó űrprojektet is (tehát leszállt a Marson, hogy élieneket csapkodjon). És túlélte a bugokat, melyek a lesből csaptak le rá.
Igen, sajnos vannak technikai hibák. Gyakran futottam grafikai problémákba, illetve néha eltűntek az egységeim a nagy büdös semmiben, ráadásul olyan "Achievement"-eket is kaptam, melyeket egyáltalán nem érdemeltem ki (de azért köszönöm). Azokat meg nem, amiket pedig kiérdemeltem... wat? A prezentáció szerencsére nem rossz, de nem is nagyon jó. A grafika kellemes, de csak ha távolról nézzük a térképet. Viszont a zene fantasztikusra sikeredett, úgyhogy ezért jár is a keksz. A szinkronhangokért már nem annyira.
Huhh, hát hosszú kalandon vagyunk túl, úgyhogy lássuk a végítéletet. Aki szereti a 4X-típusú alkotásokat, mindenképp adjon egy esélyt a Humankind-nak, ugyanis nem fog csalódni. A játékbeállítások eléggé minimálisak, egyelőre, de bízom benne, hogy amint megindulnak ide is a kiegészítők (remélhetőleg), egy sokkal kerekebb, kivesézőbb élménnyé fog a játék válni. Még egy kört? Hát... jó, mindjárt... legalább egy teát hadd töltsek... persze, hát nem most reped el a kedvenc bögrém? Akkor megyek vissza játszani.
Humankind / Tesztplatform: PC
jó lesz ez!- Stílus: TBS
- Megjelenés: 2021. augusztus 17.
- Ár: 19.000 Ft-tól
- Multiplayer: van
- Ismerős, Civ-féle játékmenet, új köntösbe bújtatva
- Népünket a helyzetnek megfelelően meg tudjuk változtatni
- Rengeteg nagyszerű ötlettel találkozhatunk
- Azonban kissé kiforratlannak tűnik az egész
- Bug-ok
- A gépi ellenfelek nem igazán érződnek mérvadóaknak