Hotline Miami teszt

2012. november 12.
73.0271
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Lac profilja, adatai
Lac
"Ma kivételes módon kipihenten keltem. Miután a nap sugarai finoman simogatni kezdték az arcomat, lassan magamhoz tértem, de ébredésem után még hosszú percekig feküdtem csukott szemmel az ágyon, hagyva, hogy a hamisítatlan floridai napsütés kényeztessen. Ezután elugrottam reggelizni a kedvenc büfémbe, ahol a pincérnő már törzsvendégként köszöntött, s fejből tudta, hogy mivel szeretem kezdeni a napot.


Ezután a várost jártam, be kellett szereznem néhány dolgot az esti bulira. Kora délután elugrottam a tékába, kivettem azt a filmet, amit már évek óta ajánlgattak nekem. Délután leugrottam a konditerembe, de semmi megerőltetőt nem csináltam, inkább csak a lelkiismeretem tisztasága miatt néztem be. Tíz óra tájban elugrottam a hotelbe, ahol végeztem mind a hét célpontommal. Rohadt komcsik, hát nem tudják, hogy hol a helyük? Diszkréten szoktam dolgozni, de azért most is rajtam volt a maszk, sohasem tudhatja az ember ugyebár. Éjfél körül értem haza. Bár, fáradt voltam, de nem annyira, hogy ne nézzem meg azt a filmet. Időutazó autó? Mekkora királyság!"

Nem is tudom, hogy mikor játszottam utoljára olyan játékkal, ahol a vérengzés volt a fő cél. Persze, időről időre a kezembe akad egy-egy durvább alkotás, azonban, hogyha nem a Grand Theft Auto széria valamely tagjáról, vagy más, hasonló kaliberű sandbox játékról van szó, nem szoktam erőltetni a dolgot. Ne értsétek félre, nem a vérrel van bajom, csak szimplán az agyatlan öldöklés engem nem szórakoztat. Ebből kifolyólag soha sem tudtam értékelni sem a Painkillert, sem a Serious Samet, sem más "menjé' oszt' öljé'" típusú játékot. Jelen teszt alanya azonban valahogyan mégis kivételt képez, mivel a nyers brutalitás zászlaját lobogtatva rohan be a harctérre, s elvetemültségének köszönhetően könnyűszerrel szúrja át mindenkinek a szívét a zászlótartó rúddal, aki csak szembekerül vele.

A Hotline Miami, mint ahogyan a címből sejteni lehet, Floridába kalauzolja el a játékost, egészen pontosan 1989-be. A játék főszereplője egy bérgyilkos, akitől messze még a nyugdíj, ezért aztán aktívan végzi is a dolgát. Amerre csak jár, hullahegyeket és vértengert hagy maga után, folyamatosan beintve ezzel az alvilágnak. Persze ő csak megbízásból dolgozik, hiszen...

Na, ennek a szeme se áll jól...

Na, ennek a szeme se áll jól...


A játék erőssége egyértelműen nem a története. Adott Miami bűnös oldala, egy antihős, néhány gazfickó, illetve a játék kezdetekor látható animáció szerint egy összeesküvés-szerű cselekmény, azonban ez utóbbiról inkább nem nyilatkoznék, azon okból kifolyólag, amiért néhány sorral feljebb nem jutottam túl a "hiszen..."-en. A játékot ugyanis nem tudtam befejezni, így a sztoriba is csak kis betekintést kaptam, annak megítélése tehát csupán néhány pálya alapján történt.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen tesztelő az, aki nem csak, hogy idő előtt abbahagy egy játékot, de még be is vallja ezt a nagyközönség előtt? Nos, először is őszinte. Másodsorban élő. A játék ugyanis olyannyira nehéz, hogy egy-egy pálya harminckilnecdik újrakezdése után már azt fontolgattam, hogy dühömet kiadva egy hangos ordítással ugrok ki az ablakon. Mivel a szobám a földszinten van, így a próbálkozásom bukása előre borítékolható volt, ezért inkább a gyógyszeres szekrényhez vonultam, majd egy doboznyi Valiumot rágcsálva kezdtem el az adott pályát a negyvenedik alkalommal is.

Ha időben eltalálom, talán nem vérezi össze a szőnyeget

Ha időben eltalálom, talán nem vérezi össze a szőnyeget


A játék egyértelműen a régi korokat idézi, s tippre azt mondanám, hogy elsődlegesen az igazi vén rókáknak készült, mivel ehhez hasonló kaliberű játékok több, mint húsz évvel ezelőtt voltak jelen a piacon - pontosabban az árkád termekben. A készítők tehát erősen nosztalgikus programot írtak, ami nem feltétlenül probléma, csak szűk réteget céloz meg.

Hogy a tényleges játékmenetről is legyen szó, a Hotline Miami egy kétdimenziós, felülnézetes akció játék, amiben a célunk az, hogy pályáról pályára haladva hamarabb megöljük az ellenségeket, mint azok minket. Ha kitakarítottunk minden helyiséget, véget ér az adott feladat, mehetünk a következő szintre. Az alapkoncepció elsőre nem tűnik túlságosan bonyolultnak, a játék mégis könnyen dührohamot okozhat a legjámborabb lelkű személynél is, ugyanis pokolian nehéz.

A távirányítót kereső gazdi és hű vérebe

A távirányítót kereső gazdi és hű vérebe


A legnagyobb probléma egyértelműen az, hogy míg a főszereplő, azaz az általunk irányított antihős egy golyótól/ütéstől örök álomra szenderül, addig az ellenségeket kicsit több munícióval és/vagy ökölcsapással kell megismertetnünk ahhoz, hogy ők is így tegyenek. Mivel a rossz(abb) fiúk sokan vannak, elég hamar el tudnak minket tenni láb alól, és bár a játékban opció a csendes gyilkolás - agyonütés, vagy dobókés használata -, sokszor egyszerűen lehetetlen kivitelezni az ilyen műveleteket.

A fentieken felül probléma még az, hogy az egyértelmű stílusjegyek sem segítenek nekünk a játék során. Célozni nehéz, mivel felülnézetből nem mindig tiszta, hogy akkor most merre is néz a karakter, a célkereszt pedig nagyon nem az igazi. A belátható tér sem olyan bődületesen nagy, így többször is megesett, hogy "kívülről" soroztak meg, így mire felfogtam, hogy mi is történik, már a saját véremben fürödtem.

A biztonsági szolgálat nagyon a helyzet magaslatán

A biztonsági szolgálat nagyon a helyzet magaslatán


Hiába bődületesen nehéz a játék, s előhozza bárkiből a vadállatot, mégis azt kell, hogy mondjam, hogy kifejezetten jól sikerült a Hotline Miami. Egyrészt a már fentebb említett csendes gyilkolás sokat dob az összképen, mivel nagyon oda kell figyelnünk, ha a sunnyogást választjuk. A felülnézetnek köszönhetően megtervezhetjük az elkövetkezendő mozdulatokat, így simán megjátszhatunk olyan vagány műveleteket, minthogy például a berúgott ajtóval kiütünk egy őrt, egy dobókést állítunk a szobában tartózkodó másik illetőbe, majd mielőtt a fejbekólintott ellenség magához térne, rávetjük magunkat, és szimplán agyonverjük. A probléma az, hogy az ilyet viszonylag ritkán lehet jól kivitelezni, a pályák vége felé pedig már nem is merünk kísérletezni, ezért inkább Rambo-üzemnódban ölünk mindenkit - mivel azonban a lőfegyverek hangosak, elég hamar a nyakunkba szakad félpályányi ellenség, ami pont félpályányival több, mint amennyire szükségünk lenne az adott pillanatban.

Ahogy látom, a család profilja a vendéglátás

Ahogy látom, a család profilja a vendéglátás


Szintén pozitív, hogy némi szerepjátékos elem is került a pixelhalmazba. Teljesítményünktől függően a pályák végén különböző állatmaszkokat kapunk, amik egyedi képességekkel ruháznak fel minket. A játék húsz pályáján összesen huszonöt maszkot lehet megszerezni, panaszra tehát nincs okunk. Ezeken felül harmincöt fegyver áll a rendelkezésünkre, tehát az arzenálunk változatossága sem hagy kivetnivalót.

Meglepetés!

Meglepetés!


Kinézetét tekintve a játék, mint ahogyan már említettem, abszolút az ősidőket idézi, ebből kifolyólag a gépigénnyel senkinek sem lehet komolyabb problémája. Régebben, egészpontosan a Super Meat Boy tesztjénél már kijátszottam ugyan ezt a kártyát, de most ismét ellövöm: a pontozásnál látható szám nem ténylegesen a grafikát minősíti, hanem szinkronban áll a játék összképével.

Hangok tekintetében szintén hasonló módon nyilatkozhatok. Korhűk, ha mondhatjuk ezt, magyarul nyolcbites zenék és effektek kísérnek végig minket, de semmi kiemelkedőt nem tud a játék nyújtani. Ha a küldetések között hallható zenéhez hasonló lenne a játék többi szólama is, nem lenne okunk a panaszra, viszont sajnos a többi hang korántsem maradandó.

Kopp-kopp, szobaszerviz!

Kopp-kopp, szobaszerviz!


Mindent összevetve tetszett a Hotline Miami, azonban nagyon nem az én világomat képviseli a játék, s emiatt számomra nem is lesz maradandó cím. A legnagyobb probléma a játékkal az, hogy nem ingyenes, vagy legalábbis nagyon olcsó. Jelenleg nyolc és fél euróért juthatunk hozzá a vérbő pixelhalmazhoz, amit szerintem kicsit magas ár azért, amit összességében kapunk. Részemről tehát nem kihagyhatatlan vétel, aki azonban az ősidőkben részese volt annak, amint a játékok elkezdték térhódításukat, kellemesen nosztalgiázhat.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

Hotline Miami teszt / Tesztplatform: PC

jó lesz ez!
  • Stílus: fuck-em-up
  • Megjelenés: 2012. október 23.
  • Ár: 2.400 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Taktikai lehetőségek
  • Játéktermi hangulat
  • Elképesztően nehéz
  • Elképesztően nehéz
  • A zeneválasztásra jobban is odafigyelhettek volna
  • Hang
    6
  • Grafika
    7
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    8
7.3
19 hozzászólás

Tibee984

6 éve, 4 hónapja és 23 napja

Ezt nagyon jól össze hozták a srácok

válasz erre

Bartaz89

6 éve, 4 hónapja és 26 napja

Vendég írta:
na végre egy olyan játék ami nehéz ne mint a mostaniak hogy még egy fogyatékoss is végig viszi 1 óra alatt
Neked is megy 1 óra alatt?

válasz erre

Vendég

6 éve, 9 hónapja és 10 napja

na végre egy olyan játék ami nehéz ne mint a mostaniak hogy még egy fogyatékoss is végig viszi 1 óra alatt

válasz erre

Vendég

6 éve, 10 hónapja és 6 napja

pozitív/negatív értékelés azért oda tesz "elképesztően nehéz"

válasz erre

Vendég

6 éve, 11 hónapja és 12 napja

Manapság nagy divat a retro grafika, először jött a Half Minute Hero, aztán a Cladux X2, most meg ez...

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 23 napja

Lac írta:
A 8 bites zenéket onnan vettem, hogy a játék alatt csupán pár eltérő hangszínű pittyegés adja az ütemet. Amennyiben ez nem 8 bitet jelent, hanem 16-ot, vagy valami teljesen más, úgy én kérek elnézést, saját ezekben a dolgokban kevésbé vagyok otthon, de mindig tanul újat az ember.

A grafikával kapcsolatos megjegyzésedet nem igazán értem. Az egyértelmű, hogy szándékosan lett így stilizálva, elég ritka az olyan eset, hogy a készítők más grafikát kapnak egy játékban, mint ahogyan azt ők eltervezték eredetileg, és még úgy is hagyják a dolgot. Viszont szerintem igenis azért, hogy a retro feelinget erőltessék. Ha ez nem így van, abban az esetben a játék kinézete mai szemmel szimplán minősíthetetlen, és az egy pontot sem érné el.

A mechanika szerintem igenis a régi időket idézi, legutoljára a NES-en játszottam hasonló kaliberű játékokkal. Ha teljesen modern játék lenne, akkor megfelelne a modern trendeknek. Lenne benne tehát többszöri mentés, fedezékharc, vagy csak szimplán HP.

Az, hogy kombókat nem tudok csinálni, könnyen meglehet. Az én feladatom azonban nem is az volt, hogy maxoljam ki a játékot, szerezzek meg minden maszkot, majd csukott szemmel hátrakötött kézzel is vigyem végig az egészet, hanem hogy kipróbáljam, majd pedig értékeljen. Véleményem szerint átlagos képességekkel megáldott játékos vagyok, ha tehát ennyire nem megy nekem egy játék, akkor feltételezem, hogy más sem fogja röhögve megcsinálni a szinteket. De minden csak a saját véleményem.
Ezt hívom korrekt reakciónak! Riszpekt!

válasz erre

Lac

7 éve, 1 hónapja és 23 napja

Vendég írta:
Először is honnan vetted, hogy 8 bites zenék és hangok vannak a játékban? Nem azok.

A grafika nem azért retrós, hoyg a régi időkre emlékeztessen, ez szándékosan így lett stilizálva. A mechanika sem régimódi egyáltalán, teljesen modern játék.

Az, hogy nem tudsz kombókat csinálni megint csak a te bajod.
A 8 bites zenéket onnan vettem, hogy a játék alatt csupán pár eltérő hangszínű pittyegés adja az ütemet. Amennyiben ez nem 8 bitet jelent, hanem 16-ot, vagy valami teljesen más, úgy én kérek elnézést, saját ezekben a dolgokban kevésbé vagyok otthon, de mindig tanul újat az ember.

A grafikával kapcsolatos megjegyzésedet nem igazán értem. Az egyértelmű, hogy szándékosan lett így stilizálva, elég ritka az olyan eset, hogy a készítők más grafikát kapnak egy játékban, mint ahogyan azt ők eltervezték eredetileg, és még úgy is hagyják a dolgot. Viszont szerintem igenis azért, hogy a retro feelinget erőltessék. Ha ez nem így van, abban az esetben a játék kinézete mai szemmel szimplán minősíthetetlen, és az egy pontot sem érné el.

A mechanika szerintem igenis a régi időket idézi, legutoljára a NES-en játszottam hasonló kaliberű játékokkal. Ha teljesen modern játék lenne, akkor megfelelne a modern trendeknek. Lenne benne tehát többszöri mentés, fedezékharc, vagy csak szimplán HP.

Az, hogy kombókat nem tudok csinálni, könnyen meglehet. Az én feladatom azonban nem is az volt, hogy maxoljam ki a játékot, szerezzek meg minden maszkot, majd csukott szemmel hátrakötött kézzel is vigyem végig az egészet, hanem hogy kipróbáljam, majd pedig értékeljen. Véleményem szerint átlagos képességekkel megáldott játékos vagyok, ha tehát ennyire nem megy nekem egy játék, akkor feltételezem, hogy más sem fogja röhögve megcsinálni a szinteket. De minden csak a saját véleményem.

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 23 napja

Először is honnan vetted, hogy 8 bites zenék és hangok vannak a játékban? Nem azok.

A grafika nem azért retrós, hoyg a régi időkre emlékeztessen, ez szándékosan így lett stilizálva. A mechanika sem régimódi egyáltalán, teljesen modern játék.

Az, hogy nem tudsz kombókat csinálni megint csak a te bajod.

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 25 napja

Iszonyat király ez a retro fíling!

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 25 napja

Hááááát nekem ez a látvány nagyon nem tetszik

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 25 napja

Bejön nekem is

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 25 napja

Frankón cool!

válasz erre
12a(z) 2 -ből
Hotline Miami
2.400 Ft-tól
kövesd a játékot!

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Dav2377 profiljaHellblade profiljaMarduk profiljagery1113 profiljaBvektor profiljaWickedSick profilja