Godfall teszt

2020. december 05.
80.5011
iPet profilja, adatai
iPet
Egy új konzolgeneráció nyitócímeit várni és tesztelni mindig örömteli feladat. Kíváncsi vagy, hogy éppen melyik aspektusra gyúrnak rá először: vajon bombasztikus grafikát kapunk, esetleg az új szoftveres dolgokra fekszenek rá? Vagy megpróbálnak egy amolyan all around dolgot létrehozni, ahol nagyjából ízelítőt kapunk abból, hogy mi várható pár év múlva? Mert azt azért már megszokhattuk, hogy ilyenkor a fejlesztők kiválasztanak valamit és azt helyezik előtérbe - igen, így történt jelen tesztünk alanya, a Godfall esetében is.
 


Teljesen őszinte leszek veletek: hiába a remek minőségű trailerek, valamint a masszív kampány, engem valamiért ez a játék már az elejétől fogva teljesen hidegen hagyott. Nem tudom, miért. Lehet, hogy a kicsit plasztikus világ és szereplők, lehet, hogy a hurka sztori, de lehet hogy a szerintem meglehetősen idétlen, looter-slasherként aposztrofált műfaji besorolás (ami ugye nem létezett, eddig).

Arról már nem is beszélve, hogy egy viszonylag friss stúdió kalapálta össze a Gearbox égisze alatt, akikkel engem a világból is ki lehet kergetni, főleg a Borderlands miatt. Ahogy bebootolt a játék, próbáltam félretenni minden előítéletemet, ami alapvetően sikerült is, köszönhetően a külcsínnek. Olyan egészen elképesztően durván jól fest a cucc, hogy az első pillanatokban csak tátogni tudtam - de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük inkább a részleteket.

Na, most merre induljak?

Na, most merre induljak?


A sztori, minden várakozásunkkal ellentétben, meglehetősen bénácska. Pontosabban nem ezen lesz a hangsúly, csak próbálja keretbe foglalni a gyakást. Aperion világában járunk ahol hosszú évekig egy testvérpár uralkodik békésen. Aztán valami megváltozik, összekapnak, seregeik egymásnak feszülnek, de végül kettejük között dől el a hirig: Macros (a gonosz) mélybe rúgja hősünket, Orint, pontot téve a viszály végére.

Persze nem eszik olyan forrón, mert generálisunk túléli a zuhanást és megesküszik, hogy minden létező eszközt hadrendbe állítva megtöri az istenné válás útjára lépő tesó uralmát. Nagyjából ennyi lenne az elbeszélés. Persze ahogy haladunk előre, úgy próbál mélységet kapni az egész, de ezek kimerülnek a pár mondatos átvezetőkben, meg a játék közbeni csacsogásban. Ennyit tud, nem szabad többet várni tőle, de ahogyan említettem, a hangsúly itt és most nem ezen, hanem sokkal inkább a játékmeneten, a harcon, valamint a grafikán van. Ha már ennyire áradoztam róla, kezdjük is a külcsínnel.

Szóval, ha azt állítom, hogy hogy a Godfall szép, az semmilyen szinten sem fedi a valóságot. Állsz a nyitó lokáción és gyönyörködsz az elképesztően részletgazdag tájban. Ilyen szintű kidolgozottságot - legyen szó pályákról vagy szereplőkről - garantálom, hogy konzolon még nem láttál. Orin nyilván a legutolsó szegecsig tökéletesen kidolgozott: ahogy a páncéllemezein megtörik a napfény vagy ahogy a köpenye lebeg a szélben az egészen mesteri.

Ehh, ti is kosaraztok?

Ehh, ti is kosaraztok?


Aztán mozgásba lendülünk, ahol meg az animációk folyékonyságán lepődünk meg (jó értelemben). És a színek! A start vörös-aranyba burkolózó helyszínét hamarosan felváltja egy, a föld mélyén meghúzódó templom, ahol meg a fény-árnyék hatások miatt szalad az égig szemöldökünk. Nyilván ahhoz, hogy teljes pompájában élvezni tudjuk a grafika csodálatosságát, oda már egy közepesen komoly TV is szükséges, de az biztos, hogy alapvetően a legtöbb megjelenítőn döbbenetesen jól néz ki a stuff.

És igen, bár lehet, hogy nem hiszitek el elsőre, de a Demon's Souls-ra is köröket ver, ami meg szintén nem volt penetránsan rossz. Technikailag nyilván tökéletesre csiszolt minden. Egyetlen bug sem keresztezi utunkat, ahogyan töltési idők sem - minden tökéletesen folyékony és pöccre induló, de őszintén szólva ez a minimum, amit elvárunk egy PS5-től. Ahogy egyre jobban elmerülsz az anyagban, úgy jön elő egy olyan dolog, ami teljesen szubjektív alapvetően, azaz vagy bejön valakinek vagy nem. Ez pedig a művészeti stílus.

A Godfall alapvetően ugye high-fantasy cucc meglehetősen érdekes, sajátos designnal. A kezdeti lelkesedés elmúltával sajnos meg kellett hogy állapítsam, tőlem nagyon messze van ilyen téren az anyag. Ez persze semmit sem von le az értékéből (nyilvánvalóan a pontszáma sem változott emiatt), egyszerűen nekem más a preferenciám ilyen téren. Ahogyan a bevezetőben említettem, anyagunk magát a meglehetősen furcsa, looter-slasher műfajba sorolja, ami nagyjából azt jelenti, hogy az állandó felszerelés javításon, tunningoláson van alapvetően a hangsúly (lásd még Borderlands). És igen, ahogy azt sejteni lehetett, tulajdonképpen mindent ennek rendel alá. Mondom ezt keserű szájízzel, mert nagyon úgy tűnik, hogy a grafikáért felelős brigád vitte el a fejlesztési pénz legnagyobbik részét.

Nahát, de kedves, egy egész trónterem nekem?

Nahát, de kedves, egy egész trónterem nekem?


Ahogy haladunk előre és verjük le az ellenfeleinket (erről kicsit később), úgy dobálják majd a különféle színű és besorolású eszközöket - nyilván minél nagyobb és erősebb valaki, jutalmunk annál komolyabb lesz. Felszerelésünk két eltérő szecskavágóból, gyűrűkből, zászlókból és nyakékekből áll, ezeket tudjuk szinte a végtelenségig cserélgetni és fejleszteni.

Ez értéstek szó szerint: a pályákon gyűjthetünk különféle nyersanyagokat, amiket aztán a kovácsnál felhasználhatunk arra, hogy egy kedvelt eszközünket felfejlesszük mondjuk epic szintűre, így ha valami a szívünkhöz nőtt, akkor ennek segítségével jóideig használhatjuk. Az egyetlen komolyabb érdekesség ezen a téren a megnyitható páncélok lesznek. Összesen tizenkettő, eltérő külsejű vértbe bújhatunk bele. Az alap értékeink nem változnak (életerő, sebzés, satöbbi), viszont mindegyik más és más különleges képességgel rendelkezik, érdemes tehát kísérletezni velük, hogy megtaláljuk a stílusunknak leginkább megfelelőt.

A fegyverek között találunk érdekes formájú kardokat, alabárdokat, dupla pengéket, harci kalapácsokat meg egy csomó minden mást. Természetesen pontosan ugyanúgy tudjuk erősíteni őket mint minden mást, bár lehet hogy annyira nem éri meg, hiszen lépten nyomon kapunk majd valami újat. A nem használt dolgokat persze villámgyorsan le tudjuk bontani, így nem foglalják a helyet az inventoryban, illetve bizonyos mennyiségű matéria is jár utánuk.

Kicsi páncél, nagy kard

Kicsi páncél, nagy kard


A legtöbb cselekvésért tapasztalati pontot kapunk, ami ugye magával hozza a szintlépést. Ekkor eloszthatunk egy-egy pontot a képességfán, ami alapvetően annyira generic, hogy nem szorul különösebb magyarázatra - egyedül talán a deathblow érdekes. Sajnos (vagy nem), a játékmenet sem tartogat különösebb meglepetést. Megyünk előre, likvidáljuk az életünkre törő, nem túl fantáziadús ellenfeleket, megbírkózunk egy adott főellenséggel aztán szevasz tavasz, jöhet a következő misszió.

A pályák nyitottak, tehát szabadon kolbászolhatunk rajtuk - a játék ezt különféle fejtörőkkel hálálja meg, amik nem túl nehezek, de legalább valamennyire szinesítik a kissé lapos feladatokat. A jutalom nyilván extrán jó loot. A Godfall amúgy roppant felhasználóbarát, szinte minden téren. Látszik, hogy nem az járt az alkotók fejében, hogy minél jobban megszivassák a kedves júzert, arra van bőven másik játék.

A harc emiatt abszolút kellemes: alapvetően a kombózásra, valamint a védekezésből való ellentámadásra épül és igen, meg lehet nyitni végtelen hosszúságú dolgokat, de nem lesz szükségünk rá ahhoz, hogy diadalmasan tudjunk távozni egy összecsapásból. Ugrani nem lehet, szóval marad a kitérés valamint a jö időben való blokkolás ha szeretnénk elkerülni a sebződést.

Jó lesz az nekem ha előre megyek?

Jó lesz az nekem ha előre megyek?


A nehézség úgyszintén nagoyn korrektül lett belőve. Én Normalon kezdtem neki a kalandnak és pont kellemes volt. Néha meg is haltam (alapvetően a nagyobb bossoknál), voltak izzasztó pillanatok, de sosem éreztem azt, hogy kilátástalan lenne a bunyó és meg kéne tanulnom mindenkinek a mozgását. Ezt erősíti amúgy a checkpoint rendszer is. Ha valami nem sikerül, akkor jó esetben pontosan ugyanonnan ugorhatsz neki megint a dolgoknak - és ez igaz a nagyobb monsztákra, akiknek még az életereje is pont annyi lesz, mint fűbe harapásunk előtt.

De amúgy a különféle páncélok között is egyetlen mozdulattal át tudjuk vinni az éppen használt motyókat, szóval nem kell különösen sokat molyolnunk ezzel. A pályák szerencsére kellően változatosak. A nyitó helyszín után a föld elem által uralt lokációra vezet utunk, majd következik a víz és a levegő. Ennek megfelelően a színek, a flóra meg fauna is ehhez igazodik. Tényleg nem tudok mást mondani, mint hogy egészen elképesztően gyönyörűek és kidolgozottak, noha azért alapvetően nem túl nagyok.

A kaland olyan húsz óra alatt vihető végig - persze ez a farmolással, elrejtett ládikák keresgélésével, vadászattal tovább nyújthatóak, de én nem igazán éreztem vágyat ezek teljesítésére. És akkor elérkeztünk a legnagyobb negatívumhoz is: minden pöpecség ellenére sajnos nagyon lélektelennek érződik a játék. Ha már valamennyire open world a jelleg, akkor elbírtam volna több és változatosabb opcionális küldetéseket.

Höhh, milyen kék minden

Höhh, milyen kék minden


Így az van, hogy a központi hubból odateleportálunk, ahol csinálnunk kell valamit, leverjük a tengernyi monsztát, aztán megnyomunk egy gombot és huss, mehetünk vissza. Ráadásul irdatlan mennyiségű backtrack is lesz, meg egy csomó más, olyan kötelező hülyeség, amin nagyon érződik, hogy a meetingeken a fejesek azt akarták, hogy övék legyen a leggyönyörűbb nyitó cím evör, de a többi teljesen mellékes.

Emiatt a zenék szinte alig felfedezhetőek, az összecsapások hangjai meh, de a szinkron sem több a korrektnél. A DualSense támogatás viszont ötletes. Egyrészt a nagyobb fegyverek használatakor úgy rezeg a kezedben, hogy komoly erőkifejtés megtartani, másrészt az adaptív triggerek benyomásához is kisebb-nagyobb erőkifejtés kell, típustól függően. A Godfall tehát jött, látott és simán bezsebelte a legszebb PS5-ös játéknak járó címet. Egészen parádés a kidolgozottsága minden téren, szinte lemászik a képernyőről az egész.

Te mondod nekem hogy szét vagyok esve?

Te mondod nekem hogy szét vagyok esve?


A fejlesztési rendszer átlagos, mint ahogy a harc sem tud felmutatni túl sok extra dolgot, ellenben a nehézség kiváló, a legtöbb player meg fogja találni a hozzá illő beállításokat. Sajnos a kevés, ráadásul önismétlő (de végtelen számban) feladatok, a viszonylag hurka játékidő (ha csak nem imádod a farmolást) valamint a szinte nem létező sztori mind azt bizonyítja, hogy lenne bőven hova fejlődni a második részben, mert ezektől függetlenül potenciál van az anyagban.

Főleg akkor, ha esetleg két barátunk is beszerezte, mert amúgy támogatja az offline multiplayert, az online ellenben valamiért kimaradt. Szóval bőven van pro és kontra, de ettől függetlenül egy próbát megér a dolog, akkor pláne ha szereted az ilyen kaszabolós cuccokat. Akkor valószínűleg csalódni sem fogsz benne. Amúgy azt mondtam már, hogy mennyire elképesztően gyönyörű a játék?
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Godfall (PS5)28.990 Ft

Godfall / Tesztplatform: PlayStation 5

jó lesz ez!
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2020. november 12.
  • Ár: 28.990 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Elképesztően gyönyörű
  • Felhasználóbarát nehézség
  • Csak szórakoztatni akar, de azt jól teszi
  • Zéró sztori
  • Teljesen generic, loot-ra épülő játék
  • Kissé kevés helyszín
  • Lélektelen
  • Hang
    7
  • Grafika
    9
  • Játszhatóság
    7
  • Hangulat
    7
7.5
5 hozzászólás

petrovicsz

10 hónapja, 5 napja

Na ilyenre sem nagyon emlékszem, mikor olvastam utoljára, hogy "bugmentes". Tíz éve nem, kb.

válasz erre

Mordorer

10 hónapja, 6 napja

Elég jó pontokkal nyit ez az új generáció, azt meg kell hagyni!

válasz erre

Ronalddo

10 hónapja, 6 napja

Ez az árazás standard lesz PS5-ön? Ez rohadt durva, azért erre nem számítottam. Még mindig akarom az új konzolt de a játékokra nem tudom hogy lesz pénzem. Pedig ez a a játék simán megvesz.

válasz erre

Tommy

10 hónapja, 6 napja

Teszt alapján ezt ilyen techdemo féleségnek szánták szeirntem. De ennyiért, gyerekek... Mi ez az ár?

válasz erre

muki

10 hónapja, 6 napja

Képekről is brutálisan néz ki, el tudom képzelni, milyen játszani vele.

válasz erre
Godfall
28.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt