Fist of the North Star: Lost Paradise teszt

2018. október 03.
69.7941
adriano profilja, adatai
adriano
A Yakuza-t fejlesztő srácok egészen biztosan tudnak egyet s mást az over-the-top macsó főhősöket felvonultató történetekről, tehát a tény, hogy a mai tesztalanyt is ők hegesztették, rögtön bizakodásra ad okot. Nézzük csak, adott egy posztapokaliptikus világ, és benne Kenshiro, egy már-már abszurd módon veszélyes harcművészet, a Hokuto Shinken nagymestere. Ja, és mellesleg bárkinek a fejét egy érintéssel felrobbantja, akivel nézeteltérése van, szó szerint.


A talán kevésbé ismert, de sok helyen kultklasszikus anime játékadaptációja rögtön egy cold open-szerű bosszúsztorival indít: Kenshiro épp konfrontálódik régi ellenségével, Shin-nel, akitől a sokszor mutogatott sebhelyeit is szerezte. Más egyéb dolgok is vannak a bűnlajstromát, például, hogy nem épp csábítás útján elrabolta hősünk asszonyát, ráadásul még a vesztét is okozta.

Azaz könnyen lehet, hogy mégsem, mert Shin utolsó erejével elmondja, hogy Yuria még életben van. Kenshirónak több sem kell, felkerekedik, hogy a teljesen elpusztult világ egyik nagyvárosában, Eden-ben megkeresse a szerelmét Persze túl kemény gyerek ahhoz, hogy útközben ne hagyjon maga után némi pusztítást, de szigorúan csak azok között, akik megérdemlik. Mert ő egy hős, egy Vin Dieselbe oltott Stallone.

Holnap mehetsz is a fogorvoshoz, tesó!

Holnap mehetsz is a fogorvoshoz, tesó!


Meg is érkezik Eden-be, ahol tudomására jut, hogy hamarosan egy harcművészeti verseny kerül megrendezésre, a győztes pedig kérhet egyvalamit a város uralkodójától. Hősünknek persze egyből eszébe jut, hogy mit (vagy inkább kit) kívánna, úgyhogy be is nevez a tornára... Ennél többet nem akarok spoilerezni, legyen elég annyi, hogy lesz itt a zsarnokság elleni küzdelemtől kezdve minden, ami a macsós mesék sajátja. A történet semmi extrát nem nyújt, viszont az ilyeneknél nem is ez a lényeg.

Azok, akiknek az alapanyagként szolgáló animében is otthon vannak, sok helyen el fognak mosolyodni, mert ismerős karakter bizony akad bőven. Némelyik jól működik, mások meg csak azért vannak itt, hogy ők is feltűnjenek, talán kicsit alá is ássák a a játék saját karaktereit, de összességében azért korrekt a fan-service.

Nézz a sarokba, ott egy kamera.

Nézz a sarokba, ott egy kamera.


Visszautalok kicsit a Yakuza-címekre. Azt hiszem, elmondható, hogy ott a legjobb rész általában az akcióknál, a harcnál keresendő. Ha egy Kenshiróhoz hasonló karakterrel és Fist of the North Star-os tematikával spékeljük meg az ott látottakat, akkor egészen agyament dolgokra számítunk, és a várakozásaink nem is hiábavalóak, mert a készítők itt is nagyon odatették magukat.

Az irányítás problémamentes, a támadás és védekezés egyszerű, de nagyszerű, sok helyen látványos is, igazán nincs okunk panaszra. A kamera néha hajlamos ugyan a megőrülésre, amikor többen jönnek ellenünk, de még bőven belül van a tolerálható szinten, az élvezhetőségből nem von le egyáltalán.

Persze, valami azért nagyban megkülönbözteti az Kenshirót Kazumától, legfőbbképp az, hogy előbbi nagy előszeretettel robbantja apró cafatokra az ellent, ha arra kerül a sor. A Fist of the North Star épp emiatt nagyon-nagyon véres játék lett, de mielőtt néhányan az utcára vonulnának tüntetni, elmondom, hogy a vér ugyanakkor ki is kapcsolható. Érdekes ez a dolog egyébként, mert az Ázsiában megjelent verzióban tudtommal egyáltalán nem folyt a szósz, a miénkben meg csak úgy fröcsög. Érdekes véleménnyel lehetnek rólunk az ottaniak.

Hátulról is éri támadni?!

Hátulról is éri támadni?!


A mozdulatokban, képességekben szintén működik a fan-service, nagyon sok visszaköszön a sorozatból, igazából csak azok hiányoznak, amelyek egy videojátékban kevésbé megvalósíthatóak. Az elején persze még kevesebb skillünk van, a többit később lockoljuk ki, így egész jól fennmarad az érdeklődés, nehezebben ununk rá a programra

Természetesen sokszor elhangzik Kenshiro már mémmé vált szlogenje is, a "You're already dead". A "sokszor"-t értsétek szó szerint, tényleg rengetegszer mondja, elsőre nagyon menő, tizedjére is talán, tizenötödjére már kevésbe. Kicsit kevesebb több lett volna az efféle dolgok arcunkba tolásából, viszont legalább van angol szinkron, amit szerintem határozottan kellemesebb hallgatni, mint az eredeti nyelvet. Főleg úgy, hogy nemrég Black Clover-t teszteltem, de azt felejtsük is el jó gyorsan.

Jó kis kecó, csak nem szép a színe.

Jó kis kecó, csak nem szép a színe.


Ha már Yakuza-fejlesztőcsapat, akkor elmaradhatatlanok a szórakoztató minijátékok is, amelyek néha jó kis kikapcsolódást nyújtanak a fő sztorivonal mellett. Egyértelmű kedvenc például az, amikor Kenshiro felcsap pultosnak, és igyekszik szórakoztatni a vendégeket. A karakter nyilvánvaló teljes alkalmatlansága erre a szerepkörre nagyon vicces hangulatot teremt, aki nem próbálja ki, az nem is játszott igazán, komolyan mondom.

Mindemellett kimehetünk autózni a sivatagba is, ahol szintén találhatunk érdekességet (mondjuk tolhatjuk a SEGA régi arcade-programjait egy játékteremben), de mindent összevetve nem sok értelme van. Nyílt és nagy világgal igyekszik büszkélkedni a stuff, de az igazság az, hogy ez a nagyság olyan Szibéria-szerű, tehát a jó része teljesen érdektelen.

Heló bébi, szia vagyok.

Heló bébi, szia vagyok.


Vizualitás terén kissé vegyesek az érzéseim. Az eredeti sorozat kinézete elég nyolcvanas évekbeli, és ezt sikerült is visszaadni, a karakterek legtöbbje szépen megrajzolt, jó a cell shading-technológia, stb. Egyrészt pozitívum, hogy kissé ilyen avultas a dolog, másrészt meg mennyire király lenne már, ha mondjuk a Yakuza alatt ketyegő Dragon Engine futna?

Elméletileg a grafikai motor nem használata egy olyan egyszerű indokra vezethető vissza, hogy a Fist of the North Star-ral a csapaton belül újnak számító szakemberek dolgoztak, akik nem értettek túlzottan a Dragonhoz. Valamelyest ez érthető magyarázat, de azért igazán kár, mert Kenshiro barátunk képességeinek nagyon jól állt volna az a látvány. Talán majd legközelebb.

Te vagy az, Vasálarcos?

Te vagy az, Vasálarcos?


Mindent összevetve szerintem egy meglepően szórakoztató stuffot sikerült összetákolni. Egy pillanatig sem veszi magát komolyan, nagyon is tudja magáról, hogy az, ami, egy elszállt, ámde hangulatos verekedős akciójáték. Messze van a tökéletestől, de aki szereti az ilyesmit, netán konkrétan a sorozatot, az valószínűleg jól fog szórakozni.

A Fist of the North Star: Lost Paradise teszt legfőbb erénye az, hogy élvezhető mind az elborultabb anime-stuffok, mind a Yakuza- játékok kedvelői számára. Erős közepesnél nem jobb a darab, de unalmasnak semmiképp sem mondható, és szerintem nyugodtan megérhet egy próbát.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Fist of the North Star: Lost Paradise (PS4)15.790 Ft

Fist of the North Star: Lost Paradise teszt / Tesztplatform: PlayStation 4

jó lesz ez!
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2018. október 02.
  • Ár: 14.790 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Könnyed, jó irányítás
  • Szórakoztató minijátékok
  • Sok ismerős karakter
  • Gyengécske grafika
  • Üres világ
  • Nem túl csavaros történet
  • Hang
    7
  • Grafika
    6
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    7
7
5 hozzászólás

Hentes

2 hónapja, 2 hete és 2 napja

Megvárok egy árcsökkentést, de utána kell.

válasz erre

Gólem

2 hónapja, 2 hete és 2 napja

Ez egy érdekes játéknak tűnik, de szerintem nagyon túlárazták. Pedig kipróbálnám.

válasz erre

fighterlaci

2 hónapja, 2 hete és 3 napja

Jópofa lehet, de nekem egy ilyen móka ennyit nem ér sajnos.

válasz erre

Direktor

2 hónapja, 2 hete és 3 napja

Hamar be fog esni ennek az ára. Megvárom.

válasz erre

zender

2 hónapja, 2 hete és 3 napja

Hát nekem ez nagyon nem adja. Lehet hogy ki kéne próbálnom, és úgy tényleg szórakoztató, de így nem tűnik annak.

válasz erre
Fist of the North Star: Lost Paradise
14.790 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

rDAVE profiljaHellblade profiljaWickedSick profiljaMarduk profiljaM.O.R.P.H. profiljaProca69 profiljaGargameth profiljaImperator profilja