Final Fantasy XIV: A Realm Reborn teszt

2013. szeptember 03.
74.9471
Advertisement
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Scal profilja, adatai
Scal
AZ MMORPG-k piaca vészesen telített. A wikipédia, csak 54 oldalt tartalmaz, ami fantasy MMORPG, és tartok tőle, hogy a listájuk nem teljes. Ezek közül egy a World of WarCraft, amely 8 éve trónol e stílus tetején, anélkül, hogy kiegészítőkön kívül bármit fejlesztett volna a játékon - teszem azt egy motorcsere, vagy csak pár ház átpofozása, hogy ne legyen minden kocsma egyforma. Hatalmas pénz rejlik ezekben a végtelen játékokban, és igazából nem lehet tudni miért játszanak vele az emberek - nem csak gyerekek - ahelyett, hogy IRL (In Real Life) lépnének szintet, és fejlesztenék képességeiket. Ebbe a közegbe próbált a Square-Enix betörni három éve a Final Fantasy XIV-el, amely a 2002 óta döcögő Final Fantasy XI-et akarta felváltani. Az akkori kísérlet azonban csúfos kudarcnak bizonyult, annyi felháborodott játékos ragadott klaviatúrát, hogy példátlan dolog történt a játéktörténelemben. Egy kiadó elhatározta, hogy újraírja az alapoktól az egész játékot.


Ezért e beszélő név: A Realm Reborn. Az újjászületés valóban megtörtént, már csak az a kérdés mire lesz mindez elég, mert kétségtelen, hogy rengeteg átalakítás történt, de a fejlesztők beleestek a tipikus biztonsági játék hibába, vagyis aki látott már egy MMORPG-t, az látta a Final Fantasy XIV-et is, amely gyönyörű, nagyon szép, de óvatosan halad a már kitaposott ösvényen. Szinte semmi újdonsággal nem szolgál, leszámítva azt, hogy itt a Finaly Fantasy elevenedik meg, vagy a rajongóknak készült.

Csak elkezdeni nehéz

Miu mi újság?

Miu mi újság?


Az aki úgy dönt, belevág ebbe a nem mindennapi kalandba az készüljön fel arra, hogy a Square annyira komolyan veszi a biztonságot, hogy akár fél órába is telhet, míg az ember regisztrálni tud egy Square-Enix accountot, azután egy Final Fantasy XIV accountot, és miután minden levelet visszaigazoltunk, elkezdhetjük leszedni a nagyjából húsz gigát. Szóval az első napunk ezzel fog elmenni. Miután végre bejutunk a játékba, és megcsodáltuk a nyitóvideót - ha nem értesz belőle semmit, az két dolgot jelenthet: nem ismered a Final Fantasy világát, vagy nem Japánban élsz - elvégezhetjük a csúcskategóriás beállításokat: HDR, 1080-as felbontás, részletes árnyékok, mozgás, és környezeti hatások, úgy mint fények, fű, blur, glare, és ki tudja még minden. De azért arra is figyeljünk, hogy eközben 24 fps alá ne essünk be.

Minden RPG, és egyben MMORPG első lépése a karaktergenerálás. Öt faj közül választhatunk, Hyur, Elezen, Lalfell, Miqo'te, és Roegadyn. Nem ismerős, na várjál: Ember, Elf, Gnóm, InuYasha, és Óriás. Igazából nem értem miért kell valamit tök máshogy hívni, ha valójában csak a nevében különbözik. A legkeresettebb amúgy is a Miqo'te lesz, mert cicafüles, macskafarkas csajokkal mindenki szeret szaladgálni ugye? Lalafellel pedig nem játszunk, mert ez egy rém beteg gondolatot ültetett el a fejemben. Lehet ők a gnómok ebben a világban, de nagyon durván nyolc éves kisgyereknek néznek ki, és ugyanakkor le lehet őket vetkőztetni bugyira, meg állítani lehet a lányok két milliméteres mellét. Tényleg nem akarok jobban belemenni, aki ezt kitalálta az nem teljesen ép elméjű.

Egy dögös bögyös.

Egy dögös bögyös.


Minden fajnak van két választható alternatívája, klánja. Először arra gondoltam, hogy az egyik a jó, a másik a rossz, de szerencsére ebben a Final Fantasy legalább újított, nincs jó, vagy gonosz, itt mindenki célokért küzd, vagyis nem egy fekete-fehér világot kapunk, de a JRPG-k ebben mindig is elől jártak. A két választásnál inkább a nem állítható aspektusokat nézzük melyik kezdőérték a magasabb. Akinek több az intelligenciája, abból lesz a varázsló, a másik ág marad gyakni. Magát a karaktert egyébként úgy formáljuk ahogy csak akarjuk, beállíthatjuk az izmokat, az arcot, magasságot - csajoknál mellbőséget, ez különösen fontos - szemszín, hajszín, testfestés, anyajegyek, tetoválás, fülbevaló, szakáll, vagyis el lehet szöszölni vele akár egy órát is ha igazán egyedit szeretnénk. A hangok nekem túl egysíkúnak tűntek, és az érzelmi megnyilvánulások a Simset juttatták eszembe.

Az igazán fontos választás mindezek után jön, nyolc kaszt közül kell a számunkra megfelelőt kiválasztani, amiből öt harcos, három pedig mágiahasználó lesz. Harcosként lehetünk Gladiátorok, Lándzsások, Íjászok, Harcművészek melyek leginkább puszta kézzel küzdenek - de ez a kaszt a rabló/zsiványra -, és Marauderek, akik a legnagyobb kardokat, baltákat használják. Mágiahasználóként Conjurer, Thaumaturge, és Arcanist közül válogathatunk, ezek közül az első a gyógyító, a másik a varázsló, harmadik a fekete mágus. Ugyanakkor itt alaposan válasszuk meg mit is akarunk, mert a játék kaszt szerint helyez el minket a három kezdőváros valamelyikére. Gridania erdős, elf településre hajaz, Ul'dah sivatagi kereskedőváros, míg Limsa Lominsa egy igazi kalózkikötő. Miután karakterünknek választottunk patronáló istent és beállítottuk a szülinapunkat, adjunk neki nevet, és készüljünk el egy rettentő hosszú mozizásra.

Jól van, jól van, fogd már be!

Nem megmondtam, hogy  a designer álljon le a szipuval!

Nem megmondtam, hogy a designer álljon le a szipuval!


Azt hiszem rájöttem a WoW sikerének titkára. Nem azért vezet az a játék mert annyira jó lenne, egész egyszerűen nincs alternatíva. Én tudom, hogy a JRPG-k komplex történetei csodálatosak, és épp ez a Final Fantasy legnagyobb vonzereje, de az mégis csak kriminális, hogy az első durván egy órában nem csinálok mást, mint olvasom a játékot!!!! Játszani szeretnék, és majd ha érdekel foglalkozom a történettel. Fel akarom fedezni magam a világot, nem arra van szükségem, hogy korlátok közé zárjanak, és egy csőben terelgessenek. És ebben a WoW verhetetlen, beledobja a játékost a mély vízbe. Az FFXIV viszont nem. Olyan elánnal meséli nekünk a tudnivalókat, mintha öt éveseknek készült volna program. El is gondolkoztam a Square kiben látja a potenciális törzsközönségét. Mert a karakterek, az ellenfelek is olyan bájosak, porcelánbabaszerűek, hogy az is elképzelhető, csak én vagyok már túl öreg.

Azt sem értem, ha ennyi átvezetővel tömték tele a játékot, miért nem vették a fáradtságot, hogy leszinkronizálják? Miért kell nekem olvasni 2013-ban? Főleg ha figyeltek a szájmozgásra. Szól az andalító - egyébként túl gyakran ismétlődő - zene, vannak effektek, de annyira hiányzik az emberi hang mint egy falat kenyér. Jó, ez csak szőrszálhasogatás. Milyen maga a játék?

Kalandorok kíméljenek

Mi ez a tömörülés, kenyeret osztanak?

Mi ez a tömörülés, kenyeret osztanak?


Eorzea világában nem szeretik a kalandorokat. Már pedig mi azok vagyunk. Lépten nyomon kapjuk az arcunkba az oltást, hogy bár a világnak most mindennél nagyobb szüksége van ránk, valójában legjobb lenne, ha beledobnának egy feneketlen kútba és otthagynának. És ez... tetszik. Végre nem mi vagyunk a világot megmenteni akaró főhősök - úgyis megfogjuk -, ellenben mi játsszuk az alkalmatlan embert az alkalmatlan helyen és alkalmatlan időben, aki csak sodródik az árral. Miután megkapjuk végre az irányítást - választhatunk egér, illetve gamepad között, hiszen a játék igazi nagy dobása, hogy PC és PlayStation 3, később 4 tulajok is kalandozhatnak ugyanazon világban - és beregisztráltunk a Kalandorok Céhében máris rácsodálkozhatunk városunkra. Mindegy hol vagyunk a három közül, az indítótörténet olyannyira azonos, hogy még a minket szóval tartó kereskedőn is csak a ruha változik. Ha ki nem derül a végén, hogy valami nagy hatalmú mágus, vagy isten, akkor ez megint nem szép, szimpla lustaság.

Megtudjuk, hogy mindenütt veszély fenyegeti a viszonylagos békét. Gridaniat példának okáért az Ixalok - Madáremberek - tartják rettegésben. Nekünk egyelőre fontosabb feladatok jutnak, mint például nevettessünk meg egy szomorú kislányt, etessük meg a chocobo madarakat, és keressünk meg néhány dugi céltáblát. Majd ha ezt letudtuk, máris szaladhatunk ki a kapu elé hogy rendet tegyünk a szörnyűséges katicabogarak, veszett mókusok, és rókagombák között.

Nos igen, kezdeti szinten fogunk találkozni néhány vicces lénnyel, de itt legalább nem maradt a sablonoknál a Square, nem vaddisznók meg farkasok ellen kell küzdeni, hanem mesebeli teremtmények és szörnyek ellen. Utunk a szabadságot jelentő tízes szintig igazi gyötrelem lesz. Menj ide, hozd vissza, keresd meg, gyilkold le, viszont mindegyik köré sikerült egyedi történetet kanyarítani, amit ha a játékos elolvas, akkor lassan kinyílik neki a Final Fantasy csodálatos világa. Ha nem akkor még mindig gyönyörködhetünk a fantasztikus látványvilágban, így kell kinéznie 2013-ban egy MMORPG-nek. A táj gyönyörű, és a vízből inni lehet olyan valósághű. Kapunk esőt, vihart, felhőket, szelet, a napszakok ugyan az én ízlésemnek kicsit gyorsan váltakoznak, ebben igazán maradhattak volna a földi időnél.

Ütöm, vágom, amputálom

Te nem tom mi vagy, de mindjárt megdöglesz.

Te nem tom mi vagy, de mindjárt megdöglesz.


Nézzük a harcrendszert, mert akárhogy legyen itt is leginkább akkor fogunk fejlődni, ha gyilkolászunk. Itt sem újított a Square, de ez nem is baj, a kijelölöd és ütöd a lehető legjobb. Természetesen szokható, de nagyobb belezéseknél gyorsan átmegy az egész Devil May Cry-szerű vagdalkozásba. Ezzel szemben a Vadásznapló telitalálat. Ebben függetlenül a küldetésektől vadászhatunk kedvünkre, és durván bezsákolhatunk hozzá nagy adag Xp-ket. Magasabb szinten már kapunk pár pontot amit elszórhatunk az elsődleges tulajdonságainkra. Adott kaszt adott tulajdonságra fókuszáljon, az én íjászomnak csak a Dexterityt kell tápolnia, ha támadó mágus vagy elég az Intelligenciát húzni, ha gyógyító, akkor meg csak a Mind-ot.

A küldetések mellett lehetőségünk lesz naponta meghatározott feladatokat, úgynevezett Guildleves-eket is ellátni, - ezek az ölj meg tíz katicabogarat x idő alatt típusúak - ahol nehézségtől és gyorsaságtól függően kapunk tapasztalatot és pénzt. A dungeonok tipikusan JRPG-sek, leginkább egy-egy bossra fókuszálnak, legalábbis alsó szinten. Bejelentkezünk, és amikor összegyűlt a tank, healer, és két dps akkor uccu neki. Most erre mondjam azt, hogy a Trabantnak meg a BMW-nek is négy kereke van, ami működik azon fölösleges változtatni.

Az Instance-ken kívül újdonság a FATE system, ami elsőre érdekes lehet, de meg van a zavaró tényezője ennek is. Bizonyos helyeken random időnként bejön egy adott területre a Full Active Time Event, pl. ölj meg minél több mókust 15 perc alatt. Bárki részt vehet benne, az egész egy nagy hirigre hasonlít, minél jobban teljesítesz annál több zseton a jutalmad. Ha esetleg hat szinttel meghaladnád az adott FATE követelményét, lehetőséged van a karakter szinkronizálására, vagyis a lehető legmagasabb még elfogadható szintre igazít a játék, és akkor kapod az XP-t. Igen ám, de mi van ha az adott területen én épp questelnék, vagy mondjuk gyomlálni akarok, erre bejön ez a rohadt FATE és már ki is nyírtak?

Ez jó mulatság, férfi munka volt.

Ez jó mulatság, férfi munka volt.


A térkép egyébként nagyon használható - nem a minimap mert az semmire se jó, de kitehetjük a nagy térképet és beállíthatjuk kedvünkre - a célpontot terület jelzi, ami megint csak nem szájbarágós, - a WoW még azt is mutatja, melyik sarokba menj -, úgyhogy meg merem kockáztatni, hogy a Final Fantasy szeretné ha kicsit gondolkodnál. Persze eltévedni nem fogsz, kapsz egy határidőnaplót, amiben láthatod mit kell csinálni, hová kell menni, sőt ajánlja mit lehetne csinálni az adott helyszínen. Az áldozatok feje fölött pedig ott virít, hogy ezt FATE, quest, vagy vadásznapló miatt kell megöljed. Van ami duplán is számít, két katicabogarat egy csapásra.

A keservesen megszerzett cuccunkat viszont botrányosan kevés pénzért adatjuk el, igazából nem is éri meg, mert szép lassan hozzánk nőnek, azaz soulbond alakul ki és akkor már nem adhatjuk el más játékosnak, csak boltban. Természetesen egymással is kereskedhetünk ha lusták vagyunk kikaparni magunknak a gesztenyét. A boltosok mellett a javítókat jegyezzük még meg, mert a felszerelésünk bizony romlik ahogy használjuk - egy katicabogárszárny elég durva tud lenni 15-ös szint fölött. A legnagyobb ellenfelünk azonban az állandó pénzhiány lesz. Főleg, hogy a tízes szinttől tetszés szerűen vehetünk fel újabb kasztokat, és munkákat. Utóbbiból van három gyűjtő, és nyolc termelő meló. Íjásznak értelemszerűen bőrművest, és asztalost ajánlok, de minthogy szép lassan mindent megtanulhatunk inkább a sorrend lesz csak a fontos, hogy saját magunk javítsuk a cuccukat.

És ez nem rossz. Máshol ha új kasztot akarunk kipróbálni, vagy indítunk egy új karaktert, vagy elfelejti a hősünk az összes receptet amit levadásztunk és nehezen megtanultunk. Itt viszont igazi polihisztorok lehetünk, ami jó pár hónappal megdobja majd a tiszta játékidőt, mert a fő küldetésszálon és a mellékküldetéseken kívül, a kasztok és munkák is külön küldetéseket kaptak. Sőt a napi Guildlevesben ezek is választhatóak lesznek, úgyhogy egy idő után már az órát fogjuk nézni mikor kapunk újabbakat, egy nap maximum kilencet vállalhatunk el. Ha pedig igazi mesterekké válunk egy egy adott munkában, egyre jobb cuccokat készíthetünk magunknak, ezeket úgy designoljuk ahogy csak szeretnénk. Ha pedig eladnánk már durván jó pénz kapunk értük, és egy idő után a saját cuccok jobb értékeket adnak mint amit bárhol megvehetünk. Azonban ez bizony rengeteg időbe telik, de legalább lest miért megbecsülni a munkánk gyümölcsét.

Azonban nem csupán másodlagos munkákat vehetünk fel, de új kasztokat is megtanulhatunk, melyek között gombnyomásra válthatunk, és ami a legjobb az egészben, hogy egy-két speckó tulajdonságot csereberélhetünk a kasztok között. A hárítást, ami a Lándzsás egyik alaptulajdonsága alapból, átpakolhatjuk az Íjászhoz, és viszont. Így lesz kalandorunkból univerzális harcos, aki mindenhez ért, és ezáltal olyan széles választékot alakíthatunk ki speciális tulajdonságokból, hogy valóban nem lesz két egyforma karakter a világban. Persze azért a program szabályozza ezt is, 5 szintenként választhatunk egy extra képességet egy-egy alkasztból. Váltogatni a kasztok között azonban nem vezessen felelőtlenséghez, mert nagyjából fél percnek kell eltelnie hogy használni is tudjuk képességeinket egy váltás után. Szóval csak okosan.

Futni, futni, futni, míg csak bírja a láb

Állj már meg te Csirkee!

Állj már meg te Csirkee!


A közlekedés alsó szinten kicsit körülményes. A városokban ha meglátogatjuk a kristályokat beléphetünk az Aethernetbe és könnyen mozoghatunk a csomópontok között. De minthogy leginkább a városon kívül fogunk kalandozni, ott meg kemény pénzeket kell fizetni a teleportálásért, vagyis nem ajánlott. Egyetlen helyre kerülhetünk vissza ingyenesen ez a Home Point, amit tetszőlegesen beállíthatunk minden nagyobb településhez. Azonban ez limitált, 15 perces töltési idővel. Ha megölnek - bocsánat elájulunk - akkor is ide kerülünk vissza. 10-es szinttől chocobo hátra pattanhatunk, melyek azonban kötött területen mozognak, és venni nem, csak bérelni lehet őket, akkor bizonyos ideig szabadon galoppozhatunk velük, de ha egyszer leszállunk róla akkor eltűnik. Leszállni a kötött pályás chocobokról is le lehet, ami jó újítás, mert ez a WoW-ban régóta nagy hiány.

Így megint csak egy marad leginkább, a lábbusz. Szerencsére alapból kapunk sprintet, amivel 20 másodpercig gyorsabban futunk, s ez szinte míg használjuk vissza is töltődik, úgyhogy elmondhatom, én még életemben nem futottam ennyit oda-vissza játékban. De spórolni kell, amikor 300 gil-t kapsz egy szörny levágásáért, és bébi chocobo pet 4500 gilt kóstál.

10-es szinttől saját szobánk is lehet, ahol tárolhatjuk a tárgyainkat, és visszanézhetjük a videóinkat. Ha kijelentkezünk mindig innét tegyük, mert ez szentélynek számít, és itt a karakterünk kijelentkezés alatt is bónuszt kap, nagyjából 50%-al több Xp-t szerezhetünk egész addig, míg a bónuszunk kitart. Egy éjszaka alvás, olyan 1-2 óra játékra bőven elegendő úgyhogy ez jó dolog, mert a Final Fantasyben eltart majd egy darabig míg elérjük a jelenleg maximumot adó 50-es szintet. Azután meg úgyis jön valami kieg, DLC, vagy bármi.

25-ös szinttől alapíthatunk saját céhet, 15000 gil, és három megdumálható ember kell hozzá, úgyhogy tessék felkötni a gatyót. A legjobb divat is visszatér a játékban, azaz horgászhatunk ha elsajátítjuk a mesterséget, és léghajókázhatunk, amivel meglátogathatjuk a másik két várost, ahol újabb mesterségeket, kasztokat sajátíthatunk el, amíg csak kedvünk tartja.

Temetném a munkát...

Temetném a munkát...


Összességében bárkinek jó szívvel tudom ajánlani a játékot, mert gyanítom, hogy három nap kemény tesztelést követően sem ismertem ki minden csínját-bínját, és ki tudja mennyi minden vár még felfedezésre, annyi mindent tettek bele ebbe a csodálatos játékba. Lélegzetelállítóan gyönyörű, története és atmoszférája egészen biztosan magával ragad pár nap után, csak odáig el is kell tudni jutni, és néhány bosszantó apróság ami még az újjászületett világban is maradt elképzelhető, hogy Japántól keletre, és nyugatra annyira nem fog tetszeni az embereknek. Hogy a Square-Enix biztonsági játéka, - legyen benne minden ami máshol van és bevállt - működik-e az pár hónap és kiderül, egyelőre tömve vannak a szerverek, olyannyira, hogy a tegnapi napon nyolc órás maintence szükségeltetett, mert hiába volt karaktered nem tudtál bejutni az adott szeróra.

Azt azonban erősen kétlem, hogy ezért a cuccért elegendő játékos vállalná a havidíjat, mert ennyi Final Fantasy rajongó nemhogy a Földön, de még Eorzeán sincs. Mindenesetre nagyon erős fantasy MMO-val gazdagodott a játékvilág, amíg nem ér ide az Everquest Next, vagy a messzeségben leledző Titán, addig keresve sem találhatsz ennél jobb szórakozást.

A teszt során nVidia GTX 760 videókártyát és 16GB Kingston HyperX Beast memóriát használtunk, ASUS Maximus VI Hero alaplappal, Cooler Master HAF XB házba szerelve.

Final Fantasy XIV: A Realm Reborn / Tesztplatform: PC

a polcon a helye
  • Stílus: MMORPG
  • Megjelenés: 2013. augusztus 27.
  • Ár: 6.999 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • gyönyörű
  • van atmoszférája
  • érdekes küldetések
  • helyenként ötletes
  • bosszantó apróságok
  • ügyes másolat
  • nincs szinkron
  • helyenként gyermeteg
  • Hang
    7
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    10
8.5
15 hozzászólás

Androgeek

11 éve, 5 hónapja és 24 napja

Jó cikk, DE:
A World of Warcraft grafikájában valóban nem voltak nagy változások, hiszen a népnek az ellen nem volt ellenvetése, csak a játékkritikusoknak, akik 24 óra játék után írnak róla egy cikket.

Valóban szép az FF, de kiváló szórakozás: Rift, Tera, GW2. Több mint valószínű, hogy csak a manga örültek körében fog elterjedni. Egyetértek azzal, hogy lehet rajta nevetni sokat, de maga a játék része mintha félkész lenne. Semmi aktív pvp vagy kihívást jelentő pve. Korea, Japán, Kína örülhet, mert vetkőztethetik ismét a lányokat, ahogy a Terában! (:

válasz erre

jezzahun

11 éve, 5 hónapja és 24 napja

ez nekem nagyon tetszik,jó lenne vele játszanimosolygó smiley

válasz erre

csirkee

11 éve, 5 hónapja és 24 napja

Jó kis írás lett mosolygó smiley de nem az én világom az FF.

Viszont kedves Scal az egyik képen a csirkee felirat valahogy...emlékeztet a nevemre! röhögő smiley Csak nem rám asszociáltál, miközben írtad? nyelvnyújtó smiley

válasz erre
12a(z) 2 -ből
Final Fantasy XIV: A Realm Reborn
6.999 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
rDAVE profiljaBotyi profiljamarco profilja