F1 2018 teszt

2018. augusztus 30.
77.2311
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
adriano profilja, adatai
adriano
Az elmúlt években a Codemasters szépen lassan az egyik legjobb autóverseny-franchise-ot faragta az F1-játékokból. A 2017-es iteráció az addigi legmagasabb minőséget hozta, és most is sokan vártuk kíváncsian, hogy milyen irányba indulnak tovább. Nyilván két fő kérdés érdekel mindenkit: Hogy sikerült-e még magasabbra tenni a lécet, illetve hogy az autókra hegesztett fémtanga-formáción kívül is van-e újdonság. A válasz mindkét kérdésre igen, ez a rész megint király lett!
Advertisement


Szó mi szó, amikor elkezdtem a legújabb F1 tesztelését, először úgy éreztem, hogy csupán a minden lehető és lehetetlen helyen feltűnő, elég megosztóra sikeredett új logó és a már emlegetett védőkeret szolgál újdonságként, minden más a régi maradt. A "régi" szó persze ebben az esetben nem negatív jelző, sokkal inkább úgy értem, mint egy jól bevált ruhadarabnál: nem új, nem meghökkentő, de szeretjük, mert megszokott és kényelmes.

Persze azért nem árt figyelembe venni, hogy az idei év milyen jelentős a valódi F1 életében: a brand gyakorlatilag az első jelentős újradizájnoláson esett át 1987 óta.

A kedvenc pályánk.

A kedvenc pályánk.


A fontos esemény alkalmából jópofa lett volna, ha ugyanez a rebranding a játékverzión is meglátszik, de ez a logón kívül sajnos nem történt meg, már ami a körítést illeti. Az újrahasznosított menü és kommentár még csak egy dolog, de hogy 2015(!) óta ugyanúgy néz ki például a garázsunk vagy az ünneplések, az már azért egyre inkább a ciki kategóriába kezd átcsúszni.

Ha konkrétan vb-t nyerünk, akkor is még mindig csak egy ölelkezős montázst látunk a csapatunkról, utána egy szimpla képet a trófeáról, és már mehetünk is vissza dolgozni. Ezek a dolgok azok, amiken tényleg sok a javítanivaló, hisz szinte bagatelizálják a Forma 1 legnagyobb ünnepeit. Őszintén remélem, hogy a Codemasters-nél is így gondolják, és jövőre ráfekszenek erre, mert a játékuk többi része megint nagyon-nagyon rendben van. Be is fejeztem a nyünnyögést, jöjjenek a dicséretek.

Alfával megyünk, szóval biztos lerobbanunk a vége előtt.

Alfával megyünk, szóval biztos lerobbanunk a vége előtt.


Kezdjük mindjárt egy kis finomítással. Az "emberes" részek a mozgásokat meg az animációkat leszámítva például kétségtelenül jobban néznek ki abban az értelemben, hogy a versenyzők és más karakterek életszerűbbek lettek, a sztárok jobban hasonlítanak magukra, és úgy általában mindenki kevésbé gumibaba-szerű.

A grafika többi területén, például az autóknál és a pályáknál már kevésbé feltűnő a fejlődés, de azért érezhető, és hát ezek már tavaly is közelítettek a tökéleteshez. A javulást leginkább az apróságoknál kell keresni, a por- és kavicsfelverődés a kicsúszásoknál például szemet gyönyörködtető, csakúgy, mint a fényviszonyok változása, az időjárási viszontagságok megjelenítése, és a többi. Az F1 2018 egyszerűen gyönyörű, nehéz rá más jelzőt találni.

Eleredt az eső, kijöttek a kocasofőrök is.

Eleredt az eső, kijöttek a kocasofőrök is.


Személyes kedvencem, a karrier-mód nagyon hasonló a 2016-ban és '17-ben látottakhoz, de átesett egy kis vérfrisssítésen. Mélyítettek a szerződéskötések és az istállókkal való tárgyalások rendszerén, és az idén már a csapatunk morálját is figyelembe kell vennünk, sőt, manipulálnunk. Szabályváltozások is bejátszhatnak, simán tartanunk kell tőlük, akár a való életben. Ebben a módban nagyon megmutatkozik, hogy mennyire törekednek a fejlesztők a teljes realizmus elérésére.

Minden szezon elején (és közben is) meg kell tárgyalnunk az aktuális kontraktusunkat, fizetésünket, a csapat elvárásait velünk szemben, és így tovább. Pozíciónk ezeken a megbeszéléseken persze nagyban függ attól, hogy hogyan teljesítünk. Munkaadóink nyilván jobban igyekeznek a kedvünkre tenni akkor, ha Hamilton és Vettel legrosszabb rémálmai vagyunk, és kevésbé, ha mondjuk minden hétvégén kenterbe ver minket Lance Stroll. Előnyeink egyenlőre főleg gyorsabb boxkiállások és fejlesztések formájában öltenek testet, de ki tudja, az F1 2019-ben lehethogy még Palvin Barbi is szóba áll majd velünk, ha nagyon menők leszünk.

Örülünk, mert a pirosaknak szurkoltunk.

Örülünk, mert a pirosaknak szurkoltunk.


Ha már a fejlődési rendszernél tartunk, az szinte koppra ugyanaz, mint a 2017-ben, annyi különbséggel, hogy ezúttal jóval bőkezűbben osztogatja a tapasztalati pontokat a játék még akkor is, ha nagyon keveset edzünk mondjuk az időmérő előtt. Én ezt nagy örömmel tapasztaltam, mert a lelkesedésem a szimpla szabadedzések iránt általában veszélyesen tendált a zéró felé, és gyanítom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Újabb pont az apró változások listáján, aminek örülhetünk.

Fejlődésünkre hatással lehet a legnagyobb idei újdonság is, ami az időmérők és a futamok utáni interjúk megjelenése. Egy riporter hölgy mindig megkérdezi a véleményünket a történtekről, nekünk pedig pár válaszlehetőség közül el kell döntenünk, hogy mégis mik az észrevételeink.

Válaszaink alapján aztán nem csak az dől el, hogy úgymond showman-nek vagy sportembernek fognak-e tartani minket a sajtóban, hanem kihatással van a megítélésünkre is a többi versenyző és csapat, vagy akár a saját team-ünk szemében is. Szerelőinket is jobb munkára sarkallhatjuk, ha mondjuk folyamatosan a leszorítóerőre fogjuk a bénázásunkat, de akár meg is elégelhetik, ha mindig kitalálunk valamit ahelyett, hogy magunkban keresnénk a hibát. Egyes fociedzők ennek biztosan nem fognak örülni, ha esetleg leülnek játszani egy kis F1 2018-at.

Vigyázz már Karcsi, a héten harmadszor kapsz kátyúdefektet.

Vigyázz már Karcsi, a héten harmadszor kapsz kátyúdefektet.


A sok lehetőség így leírva persze nagyon jól hangzik, a gond csak az, hogy a játékélmény egészére vajmi kevés hatást gyakorol mindez. A kérdések és a válaszok is eléggé önismétlőek. Igaz, van egy-két humoros beszólás, például egy általam okozott hármas ütközés után jó élmény volt benyögni, hogy "ma vonzottam az idiótákat", de nagy általánosságban kicsit feleslegesnek éreztem az egész hajcihőt. Haragudni azért nem kell rá, mégis ad egy minimális plusz ízt az egészhez, meg hát az újítás minden sportjátéknál örvendetes, legyen az szinte bármi.

Pályák tekintetében annyi a változás, hogy Malajziától elköszöntünk, szerepel viszon két új aszfaltcsík. Az egyik 2017 nagy hiányzója, a németországi Hockenheimring, a másik pedig egy nagyon érdekes helyszín, a francia Circuit Paul Ricard. Utóbbi különlegességei a körös-körül húzódó kék csíkok, amelyek nagyon látványosak. Nekem nagy kedvencem volt ez ring, már a szépsége mellett azért is, mert sok az egyenes, nem igazán lehet kisodródni, ergo végig agyig lehet nyomni a gázt. Összesen egyébként huszonegy pályánk van, tehát választani lesz miből, annyi szent.

Unom már, hogy mindig Lewis van előttem.

Unom már, hogy mindig Lewis van előttem.


Régi versenyautóból is kaptunk bőséggel. A Forma 1 hosszú történelméből minden évtized képviselteti magát emlékezetes gépekkel, és a jó hír, hogy ezeknek nem csak a kinézete más, hanem eltérő vezetési stílust is megkövetelnek az új csodákhoz képest.

Magáról a versenyzési élményről csak annyit mondanék, hogy hasonlóan a tavalyihoz továbbra is egyszerűen szuper, tényleg ott érzi magát az ember a volán mögött. Hab a tortán, hogy idén az AI is sokat javult, még akkor is, ha néha veszélyesen agresszívan vezetnek a kedves sporttársak. Ellenfeleink életszerűen reagálnak a különböző szituációkra, például ha egy jóval lassabb kocsival feltartjuk őket, és kétségbeesetten előzni próbálnak, akkor akár hibába is hajszolhatjuk szerencsétleneket.

Azoknak is szolgálhatok örömhírrel, akik multiban szeretnének nyomulni. Végre-valahára megérkezett a Super Licence-rendszer, ami arra hivatott, hogy az azonos stílusú és képességű versenyzőket csak egymás ellen engedi játszani. Egyszerűbben fogalmazva, a békés versenyzőknek végre nyugtuk lesz azoktól, akik törni-zúzni jönnek. Hogy ez a gyakorlatban mennyire működik résmentesen, azt sajnos a rendelkezésemre álló idő alatt nehéz lett volna maradéktalanul kitapasztalni, de eddig jók a benyomásaim.

Régi francia gép, tuti megbízható.

Régi francia gép, tuti megbízható.


Zárásképpen mit is mondhatnék? Az F1 2017 egy kitűnő játék volt, és sikerült még egy kicsit pofozgatni rajta. Még mindig van hova fejlődni, lásd az elején írtakat, de panaszra egyáltalán semmi okunk. Gondolom aki F1-fanatikus, az úgyis rohan érte a boltba, és jól is teszi, de ismét csak ajánlhatom a futamokat tévében kevésbé követőknek is.

F1 2018 / Tesztplatform: PlayStation 4

a polcon a helye
  • Stílus: Verseny
  • Megjelenés: 2018. augusztus 24.
  • Ár: 12.799 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Változatlanul tökéletes hangulat
  • Továbbfejlesztett karrier-mód
  • Élvezhetőbb multi
  • Sok apró finomhangolás
  • Kevés az igazi újdonság
  • Kicsit felesleges interjú-rész
  • Sokéves ünneplés-animációk
  • Hang
    9
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    9
8.8
6 hozzászólás

Tommy

6 éve, 9 napja

Talán ez az egyetlen olyan sorozat-játék ami évről évre tud valamennyit fejlődni. röhögő smiley Milestone tanulhatna. röhögő smiley

válasz erre

Gólem

6 éve, 10 napja

Na ezt a verziót már megveszem, az biztos! meglepett smiley Szeptemberben.

válasz erre

rDAVE

6 éve, 11 napja

Szexi ez a játék, tervezem beszerezni, de elég lesz az idei F1 szezon végén.

válasz erre

Direktor

6 éve, 11 napja

Hát ez nekem most megtetszett. mosolygó smiley

válasz erre

Ronalddo

6 éve, 11 napja

Rengeteget javult az utóbbi években, ez tényleg jó játék.

válasz erre

muki

6 éve, 11 napja

Jó látni hogy fejlődik azért.

válasz erre
F1 2018
12.799 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profiljatotyak profilja