Duke Nukem Forever teszt

2011. június 13.
76.3481
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Alex profilja, adatai
Alex
A Barbie-ház előtt guggoló szende kislányok gyakran álmodoznak róla, hogy amikor nagyobbacskák lesznek, eljön értük a szőke herceg. Elképzelik, amint lovagjuk csillogó vértben bevágtat, kezében tartva fényes pallosát. (Nem! Nem arra a pallosra gondolok.) Romantikus szavakat suttog a fülükbe, végül lóháton elviszi őket a messzi palotába. Később rájönnek, hogy ez csak mese, mert megérkezik Duke Nukem! A FÉRFI! Akinek válla szélesebb, mint egy Boeing 747-es szárnyának fesztávolsága. Akinek hátán pingpongbajnokságot lehetne játszani selejtezőkkel együtt.


Akinek a Sas-kabaréval ellentétben mindenhez van egy poénos megjegyzése. Mindenki tudja, hogy egy félisten, egy cool, macsó, penge és végtelenül laza hős. Duke a szőke haját leszámítva egyébként semmiben sem hasonlít a mesebeli hercegre. Egyrészt nem jár lóval, sőt a lovaglásról egész más elképzelései vannak. Másrészt csillogó vértje sincs, csak egy óriási szivarja és egy annál is nagyobb fegyvere. (Nem! Még mindig nem arra a fegyverre gondolok.) Romantikus szavak pedig végképp nem jellemzik, hacsak a női ülepek emlegetése vagy a szaporodásra való felszólítás nem tartozik közéjük. És mégis! Mindenki oda van érte. A férfiak csodálják és tisztelik, a hölgyek pedig hmm... szolgálatkészek.

A mérhetetlen rajongás nem véletlen. Duke Nukem 1997-ben egyszer már megmentette a világot. Hősünk akkoriban a maga módján értelmezte, hogy mit kell tenni egy harmadik típusú találkozás során, azaz amikor közvetlen kapcsolatba kerülünk a földönkívüliekkel. Mivel az idegenek nem békepipával érkeztek, hamar kipipálta őket, majd rágyújtott egy pip... izé, szivarra. Azóta elszállt 14 hosszú év. Ennyi időbe telt az idegeneknek és a játékot fejlesztő csapatoknak, hogy valami újdonsággal álljanak elő. Most eljött az igazság pillanata! Meglátjuk, hogy sikerrel járnak-e az idegenek, ha Duke Nukemmel karöltve felvesszük velük a harcot. És kiderül, hogy sikerrel jártak-e a fejlesztők, amikor a történet végén véleményt alkotunk a játékról. A végső konklúziót úgyis mindenki maga vonja le, de engedjétek meg, hogy kicsit elébe menjek és elmeséljem a saját tapasztalataimat. Elvégre ez itt a dolgom.

Duke Nukem Forever teszt - 2. kép

Előre bocs mindenkitől, de most lelövök egy poént. Még így is marad sok, ezt az egyet nézzétek el nekem. Majd utána megmagyarázom, hogy miért spoilerkedtem. Szóval, rögtön az elején azt látjuk, hogy Duke saját magával játszik. Jaj, ne értsetek félre! Nem egy kényelmes Rejsz-Royceba szállt be hősünk, hogy fürge ujjait a stoppolófára helyezze, hanem szó szerint magát irányítja egy videojátékban. Ez gyakorlatilag betudható prológusnak, vagy az első pályának. Mikor végére érünk, látjuk amint Duke leteszi a kontrollert. Kiderül, hogy csak szórakozott egy kicsit, miközben két lány gondosan ápolta fegyverét. (Na látjátok, most viszont arra a fegyverre gondolok!) Mindezt csak azért meséltem el, mert ez az első pálya sokak kedvét elveheti a játéktól. Itt szembesülünk ugyanis azzal, hogy a Duke Nukem Forever grafikája kur... akarom mondani prostituált gyenge. Azonban! Nem érdemes azonnal kitépni a lemezt konzolunkból vagy számítógépünkből, hogy a diszkoszvetés 74,08 méteres világcsúcsát megdöntve még ennél is messzebb hajítsuk a korongot. A játéknak ugyanis vannak jó pillanatai és idővel a grafika is barátságosabbá válik. Bár az is lehet, hogy csak a szemünk szokik hozzá.

Duke Nukem Forever teszt - 3. kép

A játék bevezető filmecskéje tökéletesen bemutatja, hogy mire is számíthatunk. Elnagyolt animációval mozgatott jelenetek sorozatáról van szó. Nekem a 80-as évek hatásvadász akciófilmjeit juttatta eszembe: Duke szétloccsant egy idegent, Duke táncoló konzumhölgyekkel mulat, Duke felrobbant valamit és így tovább. Az intro nem a játék grafikai motorját használja, de nem járunk jól, mert ez sem szép. Szinte üvölt róla, hogy tényleg egy 14 évvel ezelőtti koncepción alapul. Tudjátok, hogy mégis mi a fura az egészben? Hogy működik! Csúnyácska, eltúlzott, klisés és idejétmúlt, de valahogy mégis visszaköszön belőle a réges-régi Duke Nukem hangulat és megteremti az alapot a játékhoz. Semmivel nem ad többet, mint amire számítani lehetett, de végül is ezért a stílusért szerettük annak idején. Most már csak az a kérdés, hogy a hamisítatlan Duke életérzés magában a játékban is visszaköszön, vagy csak egy halovány próbálkozást kapunk.

Az alkotók gondoltak azokra is, akik még soha nem hallottak a játékról, bár szerintem nem létezik ilyen gamer. Szóval, akik esetleg mégis szüzek Duke Nukemmel kapcsolatban, hamar megismerhetik hősünk személyiségét. A fejlesztők nem bízták a véletlenre és tettek róla, hogy mindenki tisztában legyen a karakterrel. Jó példa erre a játékban látható plakátok sokasága, amelyeken főszereplőnk feszít. Az egyiken űrhajós ruhában, a másikon hatalmas cápát zsákmányolva, a harmadikon a Mount Everest tetején és még sorolhatnám. Egyértelművé teszi, hogy Duke mindenhez ért és mindenben a legjobb. Nincs számára lehetetlen. Mint Chuck Norris! Karakterfejlődésről innentől kezdve nem beszélhetünk, hiszen a tökéletestől már nincs hova eljutni. Különben is, ez nem Shakespeare ismert drámájának játékadaptációja, amely a kiadókat ismerve valószínűleg az Hamlet Returns: The Ultimate Revenge címet viselné. De valami bűzlik Las Vegasban! A történet ugyanis a kaszinóvárosban veszi kezdetét.

Duke Nukem Forever teszt - 4. kép

Mikor támadnak az idegenek, Duke szerencsére éppen ott időzik és hatásosan közbelép. Bármilyen hihetetlen, de hősünk nagyobb egóval rendelkezik, mint a (viccesen) profinak nevezett nb1-es focistáink, ezért úgy érzi, hogy ismét neki kell megmentenie a világot. Főszereplőnk az említett labdarúgókkal ellentétben "nem fárad el fejben", nem választ rossz taktikát és sosem kér cserét. El is hozza a három pontot, akár otthon játszik, akár idegenben, vagy az idegenekkel. És ha már a hatalmas egónál tartunk! Ez talán az amúgy tökéletes emberünk egyetlen apró jellemhibája. Ugyanakkor szükség van rá, mert szó szerint ez az egó tartja életben. Duke egójának mértékét a képernyő bal felső sarkában látjuk. Amikor sérülés éri, a mutató csökkenni kezd. Valljuk be, a mi önbizalmunknak sem tenne jót, ha rémes lények kilyuggatnák a bőrünket. Az egó azonban egy idő után visszatöltődik és mi is sokat tehetünk a növelése érdekében. Ehhez használjunk ki minden olyan lehetőséget, ahol Duke megdicsérheti önmagát. Egyszerűen csak álljunk szembe egy tükörrel, ha találunk egyet. Hősünk belenéz és máris jön egy elégedett megjegyzés. Az is jót tesz, ha nyerünk valamelyik játékgépen. És semmiképpen ne hagyjuk ki a fénymásolót! Duke rácsücsül, készít egy másolatot, majd seggrevételezi hátsóját. Sok más ötlettel találkozhatunk még a játék során, amelyek erősítik a főszereplő egóját.

Duke Nukem Forever teszt - 5. kép

Ami a mérhetetlen önbizalom mellett teljessé teszi Duke Nukem személyiségét, az a szivar és a fegyverek. Az előzőből csak egy van a játékban, pedig milyen poénos lenne mondjuk egy Partagast upgradelni egy Cohiba szivarra. A tűzharcok során bevethető fémtestű barátokból természetesen sokkal több található. Használhatunk olyan megszokott fegyvereket, mint pisztoly vagy shotgun, de szerencsére visszaköszön néhány különleges ismerős is Duke régi kalandjából. Ilyen például a fagyasztópuska, amellyel komolyan vehetjük a "hidegre tesz" fogalmát. Vagy az a fegyver, amelynek a nyelvtanból kölcsönvett Kicsinyítő képző nevet adtam. Ezzel még a legnagyobb gondjaink is egészen apróvá válnak. A fegyverek mellett segítségünkre lesz még a napszemüvegünk, amely amellett, hogy faszacsávó megjelenést biztosít, még éjjellátó üzemmódba is kapcsolható. A csali-hologrammal pedig az idegeire mehetünk mindazoknak a lényeknek, akik nem ezen a bolygón születtek. Feltételezve persze, hogy vannak nekik idegeik. Hol is láttuk már ezeket a megoldásokat? Ja igen, szinte minden más belsőnézetű játékban. De legyünk elnézőek, hiszen a többiből minden évben kapunk egy folytatást. Bezzeg Duke ritkábban látogat meg minket mint a Halley-üstökös.

Duke Nukem Forever teszt - 6. kép

A lőszerek tekintetében általában nem lesz gondunk, de azért nem lövöldözhetünk annyira vaktában, mint más akció FPS játékokban. Bizony előfordult, hogy kifogytam és menekülőre kellett fogni. De csitt! Ne áruljátok el senkinek. Különben mi lesz így Duke barátunk image-ével? Amúgy elszórtan találni fogunk lőszert, illetve néha a munkát adó EDF katonai szervezet konténerére is rábukkannunk, amelyből korlátlanul betárazhatunk. Nemcsak az ellenfeleinket kicsinyíthetjük le a megfelelő fegyverrel, de bizonyos szakaszokon mi magunk válunk picikévé. Nem tetszettek ezek a részek. Igaz, hogy változatosságot visz a játékba, csak éppen nem illik a képbe. Ha egyszer itt van Duke, a kőkemény csávó, akinek a nők tangában főzik otthon a pálinkát, akkor miért kell ezt a képet lerombolni egy Miki egér hangon beszélő groteszknek ható figurával? Könyörgöm miért? Arról nem is beszélve, hogy ezek a pályák inkább ugra-bugra platformjátékok, amelyek elsősorban azon kedves fiatal játékostársaim számára élvezetesek, akikre még édesanyjuk adja rá a pizsamát. Master Chiefet vagy Kratost sosem látjuk ilyen idióta állapotban.

Duke Nukem Forever teszt - 7. kép

Talán meglepő lesz, de a Duke Nukem Forever játékmenetét leginkább a Half Life második részéhez tudnám hasonlítani. Persze messze van annak zsenialitásától, most inkább az akció, illetve logikai részek arányára gondolok. Ez a játék nem egy Doom vagy Call of Duty féle tömör adrenalin-utazás. Jó pár alkalommal kell kicsit lassítanunk, elgondolkodnunk és rálelnünk a továbbjutás módjára. A feladványoktól azonban nem kell félni! Duke barátunkkal hamarabb megtaláljuk a megoldást, mint a szintén szivarozó Columbo hadnagy a sorozat bármelyik epizódjában. Van, hogy egy Duke-ról mintázott, óriási szobor karjait kell a megfelelő irányba mozgatni, amely hősünknek emléket, nekünk pedig alkalmi hidat állít. Máskor egy kőgolyóval romboló buldózerrel törünk utat magunknak. Egy ilyen hidraulikus gépszörnyet már egész kicsi koromban is ki akartam próbálni, de anyámék furcsa módon más jövőt szántak nekem. Az is előfordulhat, hogy egy jól irányzott gránáttal léphetünk tovább. Ilyen robbantós vágyam ugyan soha nem volt, de meg sem mertem volna mondani. Ezek viszonylag kreatív részek, de sajnos rengeteg unalmas és klisés pályával is találkozunk. A mélypont számomra a kaptár címet viselő fejezet volt, ahol az idegenek nyálkás járataiban kellett vergődni, 10 évvel ezelőtti grafikai színvonalon. Igazi megváltásnak éreztem, mikor újra egy betonépületben találtam magam.

Duke Nukem Forever teszt - 8. kép

Amennyiben szeretnétek egy jót nevetni, érdemes megnézni a játék multiplayer részét. Igazán mulatságos! Gondolom a kiadónál ülő döntéshozók is hasukat fogták a röhögéstől, vagy éppen betéptek. Mert csakis ezért, vagy kizárólag poénból hagyták benne a játékban. Csak annyit mondanék, hogy a sinlge playerben látott, és már ott is ócska grafika itt végelgyengülésben örökre elhagyja a játékost. Átadja a helyét egy olyan vizuális vésznek, amit talán még hős elődjenink sem láttak Mohácsnál. A borzalmas külsőhöz remekül passzol az online lehetőségek tartalma. Azaz tartalmatlansága. Választhatunk Gyors menetet, amely egy deathmatch, illetve állíthatunk össze egy ugyanilyet saját szájízünk szerint. De ez a bizonyos szájíz ilyenkor már keserűbb, mint a náthára felírt kamillatea. Még akkor is, ha azt az ilyenkor természetes módon vodkával ízesítjük. Szorgalmas tesztelő lévén azért beléptem, majd jobban öklendeztem a grafikától, mint az imént említett teától. És most nem túlzok a grafikával kapcsolatban, itt tényleg kegyetlen ronda. Miután megnyugodtam egy kicsit, mentem néhány lépést a multipályán, egyszer csak azt látom, hogy néhány Duke Nukem lövi egymást nagy igyekezettel. Mint valami szürreális álom, amit csak két liter a kamillateás vodka elfogyasztása után láthat az ember. Úristen! Ennyi elég is volt! Hol van a back gomb? Vagy egy kegyelmet jelentő quit? A teljesség kedvéért el kell mondanom, hogy a játékot Xbox360-on próbáltam ki, így elképzelhető, hogy a grafikája egy erős PC-n nem ennyire ijesztő.

Duke Nukem Forever teszt - 9. kép

Óriási volt a felhajtás. Nagyot kellett volna szólnia. Mindenki csodát várt. A Duke Nukem Forever azonban nem felelt meg ennek maradéktalanul. Azonban nem is annyira nagy katasztrófa, mint ahogy az a különböző fórumokon vagy külföldi értékeléseken visszaköszön. Alapvetően gyenge játék, de olykor erőre kap és egész kellemes kihívást ígér. És foltokban feltűnik benne az eredeti Duke hangulat. Egy-egy ilyen rész még élvezetes is. Hősünk szokás szerint minden akcióhoz vagy eseményhez hozzáfűz valamit. Ezek egyszer-egyszer fárasztóak, de sokszor egész szellemesek. Mikor azonban már kezdenénk beleélni magunkat, megint jön egy frusztráló rész vagy unalmas pálya. A grafikája egy Killzone3 vagy COD mellett egyszerűen labdába sem rúghat, a hangulat ezért néha kárpótol, néha nem. Sajnos a hosszúra nyúló töltési idők és az átvezető animációk teljes hiánya sem a játék mellett szólnak. A Duke Nukem messze a léc alatt marad. Ez a hullámzó teljesítmény arra elegendő, hogy ha egy esős vasárnap esetleg otthon unatkozol, akkor egy kiadós ebéd után jóllakottan nekiállj. Amennyiben a három nehézségi fok közül a legkönnyebbet választod, akkor uzsonnára végzel vele. A legnehezebb fokon pedig talán késő estére.

A király tehát másfél évtized után visszatért, de idén mégsem ő kapja a koronát.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

Duke Nukem Forever teszt / Tesztplatform: XBOX360

egynek jó...
  • Stílus: akció FPS
  • Megjelenés: 2011. június 14.
  • Ár: 11.000 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Olykor felidézi a nagyszerű elődt
  • Vannak jó pillanatai
  • Duke vicces dumát nyom
  • Idejétmúlt grafika
  • Hosszú töltögetés
  • Borzalmas multi
  • Hang
    7
  • Grafika
    5
  • Játszhatóság
    6
  • Hangulat
    7
6.3
54 hozzászólás

Rollchy

9 éve, 3 hónapja és 23 napja

perverz egy játék, d nem rossz... 3d-ben nagyon élvezhető

válasz erre

jezzahun

9 éve, 4 hónapja

rooooooooooosz nagyon rossz lett,inkább ki se adták volna...

válasz erre

Ryo san

9 éve, 8 hónapja és 20 napja

Bammeg Alex erre már szavak nincsennek!!!Szétröhögtem az arcomat pedig eddig semsok tartotta össze! Azt kell mondjam hogy az eddigi legjobb írásod,és akik nem látják hogy micsoda potenciál van benned azok szó szerint barmok!Kösz hogy feldobtad a napomat...

válasz erre

Vendég

9 éve, 8 hónapja és 24 napja

"what kind of sick mother f****r takes of wet s**t from the floor?"
Én nem találkoztam Duke előző részében ilyen résszel. Biztosan easter egg
volt. Mindenesetre elég visszataszító szint ahogy a saját s***unkat dobáljuk.
A CoD féle 4 dbos (maroklőfegyver,shotgun,fagyasztó,kicsinyítő) fegyverarzenál
még a HL2 fegyvermennyiséggel sem vetekszik. A shotgun erejét nem is firtatnám
Maradjunk annyiban, hogy gyenge. Az egyetlen valamirevaló rombolásra képes
fegyver a játékban egy alaposan rögzített ?lövegtorony?. Nah szép. És mi a helyzet
a medipakkokal? NEM KELLENEK! Miért? Mert Duke barátunk saját magától gyógyul
mint a mostani háborus gámákban.
Már csak az hiányzik, hogy fedezékről fedezékre haladjunk a pályák teljesítése
során. (OMG) Hát ezek, vagyis a játék fő alkotó részei biztosan nem egy Duke
játékra vallanak. Nem tudom ki csinálja az eladási értékelést, de nem játszott
az első résszel, az biztos.

válasz erre

Zetikla

9 éve, 8 hónapja és 25 napja

Sztemn nem tűnik rossznak

válasz erre

Vendég

9 éve, 9 hónapja és 15 napja

Jó az igaz.

válasz erre

Braddock

9 éve, 9 hónapja és 15 napja

Vendég írta:
Te biztosan nem játszottál az eredetivel ha így gondolod. Szerintem marha jó lett. A grafika PC-n egyáltalán nem rossz, a hangulata meg alapból tök jó.
De játszottam és az sem tetszett de persze izlések és pofonok azt szokták mondani!

válasz erre

Vendég

9 éve, 9 hónapja és 15 napja

Braddock írta:
Természetesen nem a fanokat akarom piszkálni de ez a játék egy nagy **** az én részemről!
Te biztosan nem játszottál az eredetivel ha így gondolod. Szerintem marha jó lett. A grafika PC-n egyáltalán nem rossz, a hangulata meg alapból tök jó.

válasz erre

Braddock

9 éve, 9 hónapja és 15 napja

Természetesen nem a fanokat akarom piszkálni de ez a játék egy nagy **** az én részemről!

válasz erre

Hobbikocka

9 éve, 9 hónapja és 16 napja

Kb. együtt nőttem föl ennek a játéknak a készülésével, kár hogy ez lett a vége . Pedig az igényes magyarra szinkronizált Duke 3D odab*szott .

válasz erre

Alex

9 éve, 9 hónapja és 22 napja

Scal írta:
azért nekem a betett képek alapján, nem 10 évesnek tűnik a játék, szerintem ez óriási túlzás - de egy toldott foldott játéktól, akarom mondani, ettől a játéktól már az is nagy szám, hogy MEG JE LENT - bár a Crysissal se tudott mihez kezdeni a konzolos társadalom. Amondó vagyok, hogy ebből egy összehasonlító, vagy eleve egy echte PC tesztet kellett volna csinálni
Igazad van, már annak is örülni kell, hogy megjelent. Amúgy senki sem mondta, hogy 10 évesnek tűnik, sokkal inkább egy "10 éves koncepción alapul". A képek egyébként csalókák. Xbox360-on, amelyen a teszt készült, mozgásban sokkal csúnyábban fest a dolog. De azért játszható. Jómagam nem értek egyet azokkal, akik 0-ra pontozták.

válasz erre

Scal

9 éve, 9 hónapja és 22 napja

azért nekem a betett képek alapján, nem 10 évesnek tűnik a játék, szerintem ez óriási túlzás - de egy toldott foldott játéktól, akarom mondani, ettől a játéktól már az is nagy szám, hogy MEG JE LENT - bár a Crysissal se tudott mihez kezdeni a konzolos társadalom. Amondó vagyok, hogy ebből egy összehasonlító, vagy eleve egy echte PC tesztet kellett volna csinálni

válasz erre
12345a(z) 5 -ből
Duke Nukem Forever
11.000 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Maniac profiljamarco profiljaM.O.R.P.H. profilja