Devil May Cry 5 teszt

2019. március 06.
78.2451
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
iPet profilja, adatai
iPet
Akárhonnan is nézzük, a Devil May Cry franchise sem egy mai csirke. A legendás sztorit gondolom már legtöbben ismeritek, de ugye anno 2001-ben a koncepció a Resident Evil-ből nőtte ki magát. A fejlesztők elkezdtek agyalni a következő zombis játékon, viszont annyi extra ötlettel álltak elő, hogy hamar elvetették Raccoon City gondolatát és inkább egy teljesen új, meglehetősen vad koncepció mentén brainstormingoltak tovább.
Advertisement


Így született meg a méltán legendás démonvadász, Dante, illetve így nőtte ki magát egyszerű ötlet-halmazból a mára meghatározó szériává fejlődött Devil May Cry. Ne felejtsük el, az első rész megjelenésekor a hack'n slash műfaj még szinte nem is létezett, de a DMC olyan napalmot robbantott, hogy a fülünk ketté állt tőle. Aztán érkeztek sorban a folytatások, egyáltalán nem voltak rossz játékok (oké, a másodikat leszámítva), de az eredeti epizód sikerét egyik sem tudta megközelíteni, noha meglehetősen masszív bázis épült menet közben a széria köré. Persze érkezett szép számmal remaster tulajdonképpen még kávéfőzőre is, sőt, még egy reboot-ot is megélt az anyag (amit mi nagyon szerettünk egyébként).

Arcon pörgök. Problem?

Arcon pörgök. Problem?


Ideje volt azonban folytatni/lezárni a dolgokat, mert a sorszámmal ellátott negyedik rész meglehetősen sok kérdést hagyott nyitva, hogy a felemás minőségéről ne is beszéljek. Jöttek persze az ilyenkor szokásos fogadkozások hogy blabla, meg blablablabla, szép lesz, jó lesz, csavaros lesz, hosszú lesz, sose láttunk ekkora pusztítást, satöbbi. Ezeknek nyilván már senki se dől be, bár azt meg kell hagyni, hogy a kedvcsinálók durván látványosra sikeredtek. És az az igazság, hogy amit vállaltak, azt nagyobb részt teljesítették is, ugyanis a Devil May Cry V egy kifejezetten menő produktum lett, noha néhány rossz tervezői döntés miatt egy pici keserű szájíz azért akad valahol a torkunk mélyén.

Történetünk közvetlen folytatása az elődnek és immáron Nero is csatlakozott a démonűző céghez. A kompánia egy nagyon furcsa, organikus "épületbe" hatolt be, hogy az újonnan feltámadt túlvilági szörny, Urizel kalandozásának nem túl festői módon vessen véget. Igen ám, de valami belerepült a palacsintába, így mire Nero és az új, meglehetősen titokzatos, rommá tetovált karakter, V odaérnek a főterembe, azt látják, hogy Lady és Trish a földön fekszik, Dante pedig éppen akkor repül keresztül a termen egy méretes maflásnak köszönhetően. Rövid hajú hősünket úgyszintén hamar elgyepálja a főgonosz, csak Dante utolsó rohamával tudnak elmenekülni, viszont az eredeti démonvadász és a két lány egészen egyszerűen ottragadnak, valószínűleg halálukat lelvén ezzel.

A híd mégsincs túl messze

A híd mégsincs túl messze


Ugrunk pár hónapot az időben. Nero menet közben találkozott Nico-val, a meglehetősen dögös, megfelelő helyeken tetovált, ordenáré texasi akcentussal beszélő fegyverkovács lánnyal. A páros guruló főhadiszállásuk segítségével behatol egy fertőzött városba, hogy Urizel rövidke életére végre pontot tegyen, valamint kiderítsék, mi történt három társukkal, illetve megfejtsék a mindent behálózó, vérszívó növények titkát. Nagyon jól, érdekesen, titokzatosan indul amúgy az egész elbeszélés. V egy izgalmas színt hoz az egészbe, de jól keverik a többi kártyát is. Lesz benne csavar, nyilván, amit amúgy nem találnánk ki, de sajnos a vége felé nagyon ellaposodik az egész. Sőt, a lezárás az egyik legidegesítőbb lesz az összes epizódot figyelembe véve, amire csak annyit lehet mondani, hogy ne má, tényleg? Ezt sikerült kikerekíteni ebből az egészből?

Nem spoilereznék inkább, de a fejlesztői ígérgetések ellenre sokkal, de sokkal többet vártam/vártunk volna a játéktól ezen a téren. Kesergés helyett folytassuk inkább az anyag egyik legkomolyabb aspektusával, a külcsínnel. A demóból már látszott, hogy bizony büntetően jól fest az egész, viszont a végleges verzió még erre is bőven rátett egy lapáttal. Komolyan mondom, helyenként az állam keresgéltem, annyira egyben van minden téren a cucc. Az új RE Engine elképesztő dolgokra képest (az RE2 reboot után ezt azért már sejtettük), aminek köszönhetően a generáció élmezőnybe landolt a DMC V. Szereplőink lemásznak a képernyőről, tökéletes a kidolgozottságuk, Danténak még a fehér borostái is látszanak az átvezetőkön. A helyszínek durván részletesek, valamint ellenfeleink kellően gusztustalanok.

Hullanak az égből a démonok

Hullanak az égből a démonok


Technikailag úgyszintén jó nagy parasztlengőt ad tulajdonképp mindenkinek, mivel semmiféle bug, FPS drop, átlógás, kifagyás, szaggatás nincs a programban, ami mondjuk az Anthem után kész felüdülés. Teljesen mindegy, hogy éppen mekkora hirig zajlik a tévé képernyőjén, vagy milyen démonná változtunk át, tökéletesen fut az akció, amit nagyon köszönök a fejlesztőknek. Az egyetlen dolog, ami néha egy kicsit zavaró, az a kamera. Főleg zártabb helyeken előfordul, hogy olyan szögből mutatja a verekedést, ami miatt semmit sem látunk a körülöttünk zajló eseményekből, de szerencsére hamar magára talál az operatőr, így az a pár másodperc kibírható. Szóval veszettül jól néz ki az egész, de pontosan tudjuk, hogy itt az esszencia az a fluid harcrendszer meg az atomdurva kombó-halom.

Nos, itt egy kicsit vakartam a fejem azért, mert ugyan egyáltalán nem rossz, de azért elmarad a nagy elődöktől. Nem titok, hogy összesen három szereplőt fogunk irányítani kalandozásunk alatt, akiknek jelentősen eltérő harcstílust álmodtak meg a Capcomnál. Nero alapból egy kardot és pisztolyt használ, de különleges eszközként megkapta az úgynevezett Devil Breakert, ami a hiányzó jobb alkarját helyettesítő protézisek gyűjtőneve. Niconál vásárolhatunk hozzá tucatnyi eltérő kart, ami tovább színesíti az egészet. Nyilván durván MGS nyúlás az egész, de ettől még jól működik. Ha akarunk, akkor áramot eregethetünk, földrengető csapásokat osztogathatunk, de Bomberman sugarait is kilőhetjük. Egy pályán limitált mennyiségű ilyet vihetünk magunkkal, valamint véges a használatuk is, szóval okosan be kell osztani őket.

Cicc, cicc, itt a finom tejecske

Cicc, cicc, itt a finom tejecske


Nekem sajnos V tetszett a legkevésbé, bár ez meg ugye ízlés dolga. Ő közvetlenül nem avatkozik be az eseményekbe, egy állandóan dumáló, nagyra nőtt varjú, illetve egy badass párduc küzd helyette, valamint ha a lila mércénk betelik, akkor meg tud idézni még egy Nightmare nevű góliátot, ami magától osztja a halált. Vele a legnehezebb talán a kombózás, mert például Shadow, a párduc sokszor a levegőt csépeli az ellen helyett, ha nem figyelünk. Ami poén viszont, hogy két állatkánk nem tud végleg hidegre tenni senkit, ilyenkor V-vel oda kell mennünk és a kör megnyomásával nekünk kell a mozdulatot abszolválni. Talán itt kel leginkább a kitérésre figyelni, mert kvázi védtelenek vagyunk, ha elhalálozna két jószágunk. Amennyiben ez megtörténne, akkor természetesen pár másodperc múlva újra felélednek, de addig meg menekülnünk kell.

Végezetül pedig itt van Dante, aki valami elcseszettül tápos lett. Ott van neki ugye alapból Ebony és Ivory, a két pisztoly, valamint shotgunja, mellettük pedig a Rebellion kard, illetve a páncélkesztyűk. Ezek között kedvünkre tudunk váltogatni, de vele már démonná is át tudunk változni, amikor szinte megállíthatatlanok leszünk, plusz még az életerőnk is töltődik visszafele. Ha ez nem lenne elég, a nyilacskák segítségével váltogathatunk a harcstílusok között is (Trickster, Royal Guard, Swordmaster és Gunslinger), amik további eltérő képességekkel ruházzák fel. Ahogy haladunk előre a sztoriban, természetesen úgy kapunk újabbnál újabb halálosztó eszközöket, mint például a ketté választható motor(!!!), vagy a több funkciós nunchaku. Ez tehát mind szép és jó, viszont több baj is lesz.

Akkor mi hárman elvonulunk olvasni

Akkor mi hárman elvonulunk olvasni


Az első ilyen rögtön a nehézség, amitől mindenki tartott. Én az alapból választható nehézségek közül a legkeményebben kezdtem (Hunter és Demon Hunter), aminek az lett a vége, hogy egyszer sem haltam meg, sőt, nem volt olyan harc az egész játék alatt, ahol ne marad volna meg minimum az életerőm fele. Amint a stuff végére érünk, persze megnyílik a Son of Sparda opció, ami azért már egészen rendben van kihívásilag. Nem értem, hogy miért nem lehetett mondjuk ezt alapból elérhetővé tenni? Mert ennek az lesz az eredménye, hogy sokan megveszik a progit, lenyomják, elsírják magukat az egyszerűsége miatt és másodszorra már nem futnak neki, mert minek. Aztán persze ott van majd a további, extrán kőkemény lehetőség, de sajnos ez egy rossz húzás volt, amit valahogy javítaniuk kellene, még most.

A másik probléma az, hogy egyszerűen nem jut elég idő a karaktereknek kiteljesedni. Sokszor meg van szabva, hogy kivel kell teljesítenünk egy szakaszt, néhány esetben azonban választhatunk a szereplők között. Nagyjából egynegyed-egynegyed-kétnegyed az arány, nyilván Dante javára, de ezt nem így kellett volna megoldani. Hiába kapjuk lépten-nyomon az újabbnál újabb tárgyakat, ha egyszerűen nem jut idő a kipróbálásukra. Igen, ha másodszor nekiugrunk az egésznek, akkor alapból elérhető minden, de erre szerintem a die hard fanokon kívül senki más nem fog vállalkozni. Itt is simán behozhatták volna azt, hogy először mondjuk Neroval tudjuk le az egész kalandot, aztán jön V, végül pedig Dante, így összeállna az egész sztori sokkal jobban, plusz kapott volna mindenki rendesen lehetőséget. Amúgy nagyjából tíz órás játékidőre kell számítani, amiben benne vannak már a titkos kihívások felkutatásai is.

Hmm, asszem lassan porszívózni kéne

Hmm, asszem lassan porszívózni kéne


Amúgy ha a fentiektől eltekintek, szórakoztató a harc, bár sokszor egy kissé darabosnak érződik, főleg a korábbi epizódok tekintetében. Maradt az osztályozás, ami D-től SSS-ig terjed, de sajnos túlzottan egyszerű a legjobb értékelés elérése. Vásárolhatunk extra képességeket Red Orbok segítségével, amit a levert ellenlábasok után kapunk. Természetesen mindhárom hős eltérő mozdulatokat kapott, de közös a vörös bogyók mennyisége, szóval okosan kell velük gazdálkodni. Kikerült teljesen a tárgyhasználat, mindösszesen az életerő növelő maszkok, valamint a devil trigger lila négyzetei maradtak, illetőleg a sárga csillag, ami meg elhalálozás után feltámaszt minket.

Az endgame tartalom hiányára már utaltam. Ha végig verekedjük magunkat a játékon, akkor mindössze új kosztümök, a Son of Sparda nehézség, illetve a dokumentumok nyílnak meg, semmi más. Milyen jó lenne, ha mondjuk megkapnánk Trish-t vagy Lady-t, mint játszható szereplőt, esetleg pár missziójuk nekik is lenne, mert elég vad mindkét hölgy. Így viszont egyszerű biodíszletek. Benne vannak ugyan a sztoriban, de pár mondaton, illetve a dögösségük kihangsúlyozásán kívül semmi lényeges szerepük nincs. Hála a jó égnek a szinkronhangok, valamit zenék továbbra is iszonyúan jók. Akció közben a szokásos elektronikus metál melódiák csendülnek fel, amikre tényleg élvezet a kaszabolás, de néhány csak elektornikára épülő dal is helyet kapott, amik úgyszintén telitalálatnak bizonyulnak.

Sötét sikátor, lerobbant furgon és egy hajléktalan két állattal.

Sötét sikátor, lerobbant furgon és egy hajléktalan két állattal.


Továbbá visszatért az a menőség, coolság ha úgy tetszik, ami mindig is jelen volt a sorozatban. Voltak epizódok, ahol ezt túltolták (a harmadik rész rakétán szörfölését sosem fogom megbocsájtani a kitalálójának), de itt minden a helyén van, sehol sem kap el minket a szekunder szégyenérzet. Egyedül a főellenfeleknél éreztem azt, hogy elfogyott a kreativitás, mert bevallom, szinte egyre sem emlékszem így a tesztelés lezárultával, csak arra, hogy voltak és az adott szereplő beszólt nekik valami lazát.

Így visszaolvasva kicsit talán a bevezetőben említett keserű szájíz domborodott ki a tesztből, de ez senkit se tévesszen meg, a Devil May Cry V egy remek játék lett! Bombasztikus a külcsín, jó a három főszereplős megoldás, élvezetes a bunyó, a közepéig érdekes a történet. Aztán persze előjönnek a már emlegetett hibák, talán lehetett volna tartalmasabb, esetleg nehezebb (ezen még javíthatnak) és nyilván az első, eredeti epizód nyomába sem nagyon ér, de hát azóta sokat változott a világ, ez pedig az új érának megfelelő DMC. Vegyétek-vigyétek, mert jó démonokat kaszabolni. És ne feledjétek, az ördög sosem sír!

Devil May Cry 5 / Tesztplatform: PlayStation 4

a polcon a helye
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2019. március 08.
  • Ár: 14.790 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Brutális külcsín
  • Három játszható szereplő
  • A feléig érdekes sztori
  • Egész jó a harc
  • Felemás sztori
  • Alapból nem érhetőek el a nehezebb fokozatok, így elsőre nagyon könnyű
  • Nincs endgame tartalom
  • Nincs helyük a szereplőknek kiteljesedni
  • Hang
    8
  • Grafika
    9
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    7
8
16 hozzászólás

Ronalddo

5 éve, 5 hónapja és 16 napja

Brutál hangulatos teszt lett, még a kedvemet is meghozta a játékhoz! mosolygó smiley Így kéne minden játékot kiadni...

válasz erre

WickedSick

5 éve, 5 hónapja és 17 napja

Patrik94 írta:
Vagy csak máshogy látják a világot mint te.
Itt nem arról van szó, hogy ízlések és pofonok, ezek szerint nem jött át a mondandóm lényegemosolygó smiley

No problemo ha valakinek nem jön be ez a vonal, ellenben amellett kardoskodni, hogy "ez az új irány, nem jó", azért is blődség, mert a DMC az első két rész kivételével mindig is ezt az irányt erőltette, és ezek közül az egyiket felesleges is számba venni, mert a mai napig nevetség tárgyát képzi (DMC2).

Tehát itt nem arról van azó, hogy ki hogy látja a világot (nem is értem honnan jött most ez meked btw, egyáltalán nem reflektál arra amit mondtam), szimplán úgy nem egyértelmű, hogy miért akarna valaki olyan stílust a DMC-hez, ami sosem volt főprofilja.

válasz erre

Patrik94

5 éve, 5 hónapja és 17 napja

WickedSick írta:
Juj, de jó hogy ezt beírtad, számból vetted ki a szót!mosolygó smiley

Főleg annak tükrében, hogy a borsztó DMC2 után Itsuno összedobta a széria egyik legjobb darabját (DMC3), aztán a négy is kiváló lett. Borítékolható volt, hogy reme lesz az 5, nem is értettem én sem a marketinghadjárat alatt, hogy mik ezek a negatív visszhangok a kommentelőktől itt az oldalon, főleg a "a DMC már nem a régi, az új irány ****" hozzászólások, holott a DMC3 óta populáris a sorozat...

I guess csak sokaknak lövésük sincs itt arról, mi az a DMC röhögő smiley
Vagy csak máshogy látják a világot mint te.

válasz erre

WickedSick

5 éve, 5 hónapja és 18 napja

Yanez írta:
Azoktól kérdem, akik azt hitték nem lesz ennyire jó játék:
- Mégis miből gondoltátok, hogy nem lesz az?

Tudtommal a DMC sorozat sikeres és a legutóbbi is az volt, ergo lehetett számítani a sikerre, főleg a leadott gameplay videók után.
Juj, de jó hogy ezt beírtad, számból vetted ki a szót!mosolygó smiley

Főleg annak tükrében, hogy a borsztó DMC2 után Itsuno összedobta a széria egyik legjobb darabját (DMC3), aztán a négy is kiváló lett. Borítékolható volt, hogy reme lesz az 5, nem is értettem én sem a marketinghadjárat alatt, hogy mik ezek a negatív visszhangok a kommentelőktől itt az oldalon, főleg a "a DMC már nem a régi, az új irány ****" hozzászólások, holott a DMC3 óta populáris a sorozat...

I guess csak sokaknak lövésük sincs itt arról, mi az a DMC röhögő smiley

válasz erre

Gólem

5 éve, 5 hónapja és 18 napja

Yanez írta:
Azoktól kérdem, akik azt hitték nem lesz ennyire jó játék:
- Mégis miből gondoltátok, hogy nem lesz az?

Tudtommal a DMC sorozat sikeres és a legutóbbi is az volt, ergo lehetett számítani a sikerre, főleg a leadott gameplay videók után.
Engem azért lepett meg, mert az elmúlt pár évben szinte minden játék folytatása nagyon **** lett. Ettől sem vártam jobbat.

válasz erre

Yanez

5 éve, 5 hónapja és 18 napja

Azoktól kérdem, akik azt hitték nem lesz ennyire jó játék:
- Mégis miből gondoltátok, hogy nem lesz az?

Tudtommal a DMC sorozat sikeres és a legutóbbi is az volt, ergo lehetett számítani a sikerre, főleg a leadott gameplay videók után.

válasz erre

Tommy

5 éve, 5 hónapja és 18 napja

Jó ötlet volt, hogy három szereplő is benne van, azért ez nagyban megnöveli a jétékostábort mert aki egyiket utálja annak ott a másik. mosolygó smiley Nagyon tetszik, nagyon jó pontot kapott, úgyhogy ment is a rendelés, holnapra remélem itt is van! mosolygó smiley

válasz erre

Mordorer

5 éve, 5 hónapja és 18 napja

Az első két részt imádtam, utána engem elveszített a sorozat, mert eléggé más irányt vett. Nehéz rávenni magam hogy emós játékkal játszak, de ez most mintha jobban hasonlítana a hajdani részekhez jól gondolom?

válasz erre

RyutheStaR

5 éve, 5 hónapja és 19 napja

"Jackpot" röhögő smiley

Én előrendeltem már rég...nagyon jól sikerült játék lett.

A nehézségi fokok és a végigjátszási bónuszok mindegyik részben ilyenek voltak, ezt kár negatívként említeni, hisz ez a sorozat velejárója!

Megjegyzem, valószínű, hogy lesz hozzá dlc...remélhetőleg.

válasz erre

VaPe

5 éve, 5 hónapja és 19 napja

Wow, ez kemény lett. mosolygó smiley Nekem eddig pár óra van benne, és nekem is nagyon bejön. Pörgős, jópofa és rohadt hangulatos.

válasz erre

muki

5 éve, 5 hónapja és 19 napja

Sokkal rosszabbra számítottam. meglepett smiley Gondoltam jön még egy 5 pontos játék, de nem. röhögő smiley

Hát nálam akkor ez most megvételes lesz.

válasz erre

[Tiltott felhasználó!]

5 éve, 5 hónapja és 19 napja

[Tiltott felhasználó!]

12a(z) 2 -ből
Devil May Cry 5
14.790 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
Maniac profiljaM.O.R.P.H. profiljamarco profilja