Destiny 2 teszt

2017. szeptember 14.
73.1691
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
iPet profilja, adatai
iPet
Amikor pár héttel ezelőtt kipróbáltuk a Destiny 2 bétáját, akkor nagyon sok kérdőjellel zártuk a tesztet. Túl sok furcsaságot tapasztaltunk, amik akár nagyon rossz irányba is elvihették volna ezt a részt. Most, egy hétnyi folyamatos nyüstölés után viszont szeretnénk megnyugtatni mindenkit: noha ez még mindig nem az, amit anno beharangoztak a Bungie-s arcok, de már közel van hozzá. Nagyon-nagyon közel.
Advertisement


Az első rész alapjai rettentően stabilak voltak, de érződött már a megjelenés napján, hogy nem kevés dolgot ki kellett hagyniuk belőle a fejlesztőknek, hogy időben elkészüljenek. Aztán persze érkeztek a negatív visszajelzések, amik főként a tulajdonképp nem létező szingli kampányt célozták, de ugyanilyen lendülettel rúgtak bele a túl kevés coop tartalomba.

Később ezen hangok még jobban felerősödtek, mivel a Taken King kiegészítő javította a legtöbb hiányosságot (mínusz a kampány, ugye), ugyanakkor nevetséges volt az árazása és működési elve. A Rise of Iron-nal pedig jól láthatóan lezártnak tekintették az első Destiny-t, hogy a második részre koncentráljanak. Kipróbáltuk, szétlőttünk mindent, majd megemésztettük. És persze lootoltunk, mert kell az egzotic cucc.

Stadionokat a Destiny helyére!

Stadionokat a Destiny helyére!


A D2 alapjában véve három fő lábon áll: ott van maga a sztori és az ahhoz kapcsolható feladatok. A Crucible, ami az egymás elleni játékot jelenti valamint a Strike, ahol pedig háromfős Fire Team-ek próbálnak összedolgozni és teljesíteni az adott kihívásokat. Ahhoz, hogy sikeres legyen ez az iteráció, egyszerre mindháromban helyt kell állnia, különben megint ott vagyunk, ahol a part szakad. Kezdjük is az elemzést a történettel.

A rosszfiúk szerepét ezúttal a Cabal tölti be, akik nemes egyszerűséggel megtámadják, majd elsöprik az utolsó várost. Ha ez nem lenne elég, rabul ejtik a Travellert, aminek fényéből ugye a Guardian-ok nyerik erejüket. Nélküle sima egyszerű katonák, megfosztva minden különleges képességüktől, sőt, így feltámadni sem tudnak. Mi akkor csöppenünk az egészbe, amikor visszaérkezünk a Tower-hez és látjuk, hogy lángokban áll az egész.

Egy iszonyú látványos rész ez, nagyon megadja a kellő alaphangot. Kicsivel később összeakasztjuk bajszunkat Dominus Ghaul-lal, a Cabal vezetőjével, aki eléggé könnyedén dózerol le minket. Ez nem is csoda, hiszen megfosztott mindenkit a Light-tól, így meg esélyünk sincs. Valamilyen csoda folytán túléljük a zuhanást, majd pedig a túlélőkhöz csatlakozva megpróbáljuk kifundálni, hogy tehetnénk rendet az ismert univerzumban.

Na, vajon van benne Alien?

Na, vajon van benne Alien?


Ennél többet nem szeretnék mondani, mivel egyrészt próbálom kerülni a spoilereket, másrészt egy tipikus, hősies eposzt kapunk, szinte borítékolható, ugyanakkor nagyon látványos jelenetekkel. Bázisunk ezúttal egy lepusztult farm lesz, ami nagyon jól illeszkedik a világvége hangulathoz. Innen indulva jutunk el négy különféle planétára, hogy begyűjtsük Cayde-et, Ikorát valamint Zavalát, amivel aztán kezdetét veszi a megtorlás.

Meglepően sok változás érte a játékmenetet. Ne gondoljatok drasztikus dolgokra, inkább finomhangolások történtek, viszont ezek nagyon sokat hozzáadnak a közös egészhez. A térkép végre normálisan átlátható, nem rakták tele mindenféle jelölésekkel. A fejlődési mechanika nagyon hasonló, mint az elődnél: az elvégzett feladatokért, gyilkolásért xp-t kapunk, amivel huszadik szintig húzhatjuk karakterünket.

Viszont a Destiny azért is különleges, mert harcértékünket nem ez befolyásolja, hanem a felszerelésünk. Az elődnél ez a light érték volt, itt most powerré vált, de a lényeg pontosan ugyanaz. Minél durvább dolgokat aggatunk magunkra, annál magasabb ez az összeg. Bizonyos feladatok power szinthez vannak rendelve, addig elkezdeni sem tudjuk őket, amíg nincs meg a megfelelő szint.

Ez a nyomorult híd tényleg túl messze van

Ez a nyomorult híd tényleg túl messze van


Lőfegyvereink is változtak: kinetic, energy és power váltja az eddigieket. Ez főleg a második kategóriánál érdekes, mivel ellenfeleink pajzsát ezekkel tudjuk hatékonyan lebontani, illetve úgy en bloc elmondható, hogy sokkal nagyobb mélységet kapott a szegmens ezáltal. Ha ehhez hozzávesszük még a kasztok eltérő képességeit is, akkor látszik, milyen komoly kis csapatokat lehet összerakni a durvább strike missziókhoz.

A loot szisztéma maradt, viszont a pályákon nem nagyon találunk olyat orbot, amit dekódolnunk kellene. Helyette különféle érméket kell gyűjtenünk, amit aztán az adott körzet főnökénél leadva jutunk titkosított felszereléshez. A színek amúgy maradtak, azaz a fehér teljesen általános, míg a sárga továbbra is iszonyúan ritka, de érdemes güriznünk értük, nyilván ezek a legjobbak.

A Crucible-t érte talán a legjelentősebb változás. Itt ugye féltünk attól, hogy nagyon megindul az egész valamilyen e-sport irányba. Nos, nem nyugodtam meg teljesen, de azért talán nem ennyire "vészes" a helyzet. Ugye kettő darab négy fős csapat ront egymásnak, viszonylag kicsi térképeken. Az elérhető módok között van egészen jópofa, mint például a Survival, ahol a két csapatnak nyolc élete van, ha ezek elfogynak akkor nincs respawn. Az nyer, aki négy ilyen kört meg tud nyerni.

Egy kis gettózás

Egy kis gettózás


Ennél kicsit gyengébb a Supremacy, ahol meg a lelőtt játékosok úgynevezett cresteket hagynak maguk után, amit be kell gyűjteni. Ha az ellenfél teszi ezt meg, akkor egy pont nekik, ha pedig egy csapattárs, akkor megmenti a brigádot ettől. Nem térek ki külön mindegyikre, mert vannak feladat-orientáltak, simán hentelősek meg amit szeretnénk.

Összességében egyáltalán nem rossz, de tény hogy nem kapunk semmi olyan extrát itt, ami huzamosabb ideig fenn tartsa érdeklődésünket. Ennél ugye jóval érdekesebbek a közös kommandózások, azaz Strike-ok. Itt egy háromfős csapatnak kell összedolgozni a végső siker reményében. Nyilván a legjobb, ha két barátunkkal küzdünk vállvetve, de szerencsére a neten lébecoló playerek nagyobbik része is normális (egyelőre) és hajlandóak kulturáltan szórakozni.

Rövidebb-hosszabb szakaszok vannak és szerencsére egészen sok, szóval nem érheti szó a ház elejét. 230-as power értéktől érhetőek el amúgy az igazán durva dolgok, plusz ezeket kedvünkre paraméterezhetjük, ha esetleg túlzottan könnyűnek találnánk őket (nem fogjuk). Ezzel már szőrmentén rá is tértem az egyik legpozitívabb változásra, a bődületes tartalomra.

Haver, kevés vagy hozzám

Haver, kevés vagy hozzám


Ha a D1-et azért szidtuk, mert nincs mit csinálni, akkor van egy jó hírem: horror mennyiségű tevékenység várja, hogy elvégezzük őket. A fő sztorihoz kapcsolódóból továbbra sincs sok, cserébe kapunk úgynevezett Adventures dolgokat. Ezek planétákhoz kötöttek és egyszer lehet teljesíteni őket. Ellenben ahogy haladunk előre a mesében, úgy kapunk újabbakat. Aztán ott vannak az eventek, amiket végre külön jelöl nekünk a rendszer, elég megnéznünk hozzájuk az adott pálya térképét, aztán már oda is teleportálhatunk.

Van egyszerűbb és nehezebb is, de ide bárki csatlakozhat, szóval simán lehet, hogy nyolcan vesszük tűz alá a nyomorult idegeneket. Amint a szingli kampány végére érünk, úgy nyílnak meg újabb és újabb opciókat, igazán mókás nehézséggel megtámogatva. Plusz ugye már be is jelentették az első DLC-t, szóval unatkozni finoman szólva sem fogunk egy jó darabig.

Ha pusztán a grafikát nézem, akkor ezen a téren nem történt túl nagy változás. Messze a PC változat a legszebb, de azért a konzolos portoknak sincs okuk szégyenkezni, főleg hogy számítógépekre még ki sem jött, ugye. A bolygók sokkal több identitással rendelkeznek, jobban elkülönülnek mint az előd esetében. A Földön például egy lerombolt faluban kezdünk, aztán átjuthatunk egy szellősebb, erdős terepre, sőt, még egy ellenséges bázisra is.

Milyen csönd és béke van! Még.

Milyen csönd és béke van! Még.


Ezzel szemben a Titán jóval kisebb, mivel víz borítja a teljes felszínt, mi pedig az összekötött platformokon akciózhatunk. Mind közül talán a Nessus lett a legegyedibb, mivel itt a gyönyörű, már-már festői tájak keverednek különféle high-tech förmedvényekkel.

Egészen stabilan fut amúgy az egész, noha meglehetősen messze van a mágikus 60 FPS-től, de cserébe a nagyobb tömeghenteknél sem szaggat be. Nálam a netes kapcsolat is viszonylag stabil volt, de néha előfordult, hogy átváltott valamilyen biztonsági módba és olyankor senkit sem láttam magam körül. Térjünk rá a hibákra, mert sajnos akad itt néhány teljesen érthetetlen dolog.

Az ugye alap, hogy net kötelező ahhoz, hogy egyáltalán elinduljon a stuff. A másik bizony a PS+, mivel csak így tudunk PvP vagy Strike dolgokat csinálni. Ez továbbra sem szép, de valahol érthető. Az már jóval kevésbé, hogy például a többszemélyes coop feladatokat egészen a kampány legvégéig nem tudjuk megnyitni. Ez teljesen érthetetlen, de az is, hogy járműveket csak a fő sztori teljesítése után kapunk, így addig le kell mondanunk a Sparrow-ról, ami nem kevés kutyagolást eredményez.

Bokáig vízben, talpig áramban. Egy jó Guardian mindenhez is ért!

Bokáig vízben, talpig áramban. Egy jó Guardian mindenhez is ért!


Talán még ezeknél is sokkal nagyobb baj, hogy a feladatok finoman szólva sem változatosak. Majdnem az összes arról fog szólni, hogy daráljunk le mindenkit, esetleg védjük a Ghost-ot bizonyos ideig. Minden event, adventure, strike erre a metodikára épül. Amikor barátokkal vagyunk, az még hagyján, de egyedül csatangolva ez eléggé lehangoló. És igen, sajnos a sztoriba bele kell még rúgnom, mert egy Bungie-tól azért jóval többet várna az ember, már csak azért is, mert a Destiny világa iszonyúan jól felépített.

Továbbá nincs új ellenség sem, az elődben megismert frakciókkal akaszkodunk össze. Bár nem számít hibának, de muszáj megjegyeznem: a Cabal dögök valami elképesztő WH 40K koppintások. Keressetek rá arra, hogy Káoszgárdista, utána tegyétek mellé mondjuk Ghaul-t. Nem olyan világvége dolgok azért ezek, inkább örüljünk neki, hogy hallgattak ránk és javítottak egy csomó mindent, de lesz még mit farigcsálni, optimalizálni.

A zenéknek, hangoknak külön bekezdést hagytam, mivel hihetetlenül erősre sikerültek. Főleg a felcsendülő dallamokra gondolok itt, amik egészen egyszerűen olyan atmoszférát teremtenek, amit nagyon ritkán éltem át egy játék esetében. Nem véletlenül lehet meghallgatni az egész soundtrack-et, iszonyúan minőségi munka.

A helyi A38

A helyi A38


A szinkronhangok szintén nagyon rendben vannak. Mondjuk az kicsit vicces, hogy leigazolták szinte a teljes Uncharted stábot, de nem baj, jót mosolyogtam egy-két ismerős orgánumot. Egy picit azért morognék, mivel hősünknek továbbra sincs hangja. Ez sok esetben roppant idegesítő amúgy.

Összegzésül mit írhatnék? Fogták a visszajelzéseket a fejlesztők, foglalkoztak vele, belenyúltak a játékmenetbe, tovább finomították ott, ahol kellett. Van normális hosszúságú sztori, meglehetősen pörgős, változatos Crucible, kellően sok és nehéz Strike küldetés. Bődületes tartalom, egy csomó átvezető - ez mind csodálatosan hangzik, de azért a lőjünk rommá mindent feladatoktól el kéne szakadni, valamint nem értem, miért csak a kampány legvégén kapjuk meg a már emlegetett Strike dolgokat, meg persze a Sparrow-t.

Kicsit sírhatnék még a grafikán, de nem teszem, mert egy zseniális játék a Destiny 2. Bátran ajánlom mindenkinek, még akkor is, ha nem szereted az ilyen jellegű stuffokat. Én is ebbe a táborba tartozom, de tesztünk alanya miatt nagyjából egy hete alig alszom. Titánnak lenni újra jó, sej!

Destiny 2 / Tesztplatform: PlayStation 4

a polcon a helye
  • Stílus: FPS
  • Megjelenés: 2017. szeptember 06.
  • Ár: 2.799 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Bődületes tartalom
  • Értékelhető kampány
  • Pörgős Crucible
  • Jó Strike missziók
  • Gyönyörű zenék
  • Nem túl változatos feladatok
  • Nincs új ellenség
  • A Cabal faj WH40K nyúlás
  • Hang
    9
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    9
8.8
Destiny 2 bétáját, akkor nagyon sok kérdőjellel zártuk a tesztet. Túl sok furcsaságot tapasztaltunk, amik akár nagyon rossz irányba is elvihették volna ezt a részt. Most, egy hétnyi folyamatos nyüstölés után viszont szeretnénk megnyugtatni mindenkit: noha ez még mindig nem az, amit anno beharangoztak a Bungie-s arcok, de már közel van hozzá. Nagyon-nagyon közel. '>
Destiny 2 bétáját, akkor nagyon sok kérdőjellel zártuk a tesztet. Túl sok furcsaságot tapasztaltunk, amik akár nagyon rossz irányba is elvihették volna ezt a részt. Most, egy hétnyi folyamatos nyüstölés után viszont szeretnénk megnyugtatni mindenkit: noha ez még mindig nem az, amit anno beharangoztak a Bungie-s arcok, de már közel van hozzá. Nagyon-nagyon közel. '>
8 hozzászólás

RyutheStaR

7 éve, 24 napja

Szuper lett a teszt! Köszönjük!
Tervben van a beszerzés, valószínáleg egy karácsonyi akció alkalmával meg is veszem. Viszont az nagyon zavar, hogy nincs co-op lehetőség az elejétől fogva! Elsősorban ez az egyik oka, hogy beszerezném, szeretem az olyan játékokat, amiket haverokkal lehet tolni és nem csak egymás elleni lövöldés multiról van szó, hanem rendes küldetéseket elvégezhető cooperációról.

válasz erre

Mordorer

7 éve, 24 napja

Örömmel olvastam minden sorát. Most már sokkal jobban várom a PC-s megjelenést! mosolygó smiley

válasz erre

fighterlaci

7 éve, 25 napja

Ez sokkal jobb lett ezek szerint mint amire számítottam. Figyeltek a visszajelzésekre.

válasz erre

drift3r91

7 éve, 25 napja

Ejj de gyenge a grafika a PC-hez képest. De a teszt az igen jó.

válasz erre

Hentes

7 éve, 25 napja

Ejjj hogy lecsípett belőle a grafika... mosolygó smiley

válasz erre

Gólem

7 éve, 25 napja

Szóval csak sikerült belepaszírozni a singlét. Helyes! röhögő smiley

válasz erre

petrovicsz

7 éve, 25 napja

De jó teszt lett! Öröm volt olvasni! mosolygó smiley Látom, hallgatott a nép hangjára a Bungie és beletették amit bele kellett, ez nagyon jó hír. Remélem hamar lesz rá valami akció, megvenném. mosolygó smiley

válasz erre

zender

7 éve, 25 napja

8.8. meglepett smiley Rosszabbra számítottam, nagyon jó hír ez! mosolygó smiley

válasz erre
Destiny 2
2.799 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profiljaKorpácsi pierre  profilja