Deathloop teszt

2021. szeptember 15.
110.0611
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
iPet profilja, adatai
iPet
Amennyiben szereted a különlegesebb alkotásokat, egészen biztos vagyok benne, hogy hallottál már az Arkane Studios-ról. Tudod, ők alkották meg a Dishonored játékokat és a Prey-t, de besegítettek a Wolfenstein: Youngblood munkálataiba is. Mindegyik cím a maga nemében különös darab. Vannak pozitív és negatív tulajdonságaik (mint nagyjából mindennek), viszont a stílusuk és a hangulatuk az vitathatatlanul egyedi.
Advertisement


Nem is olyan rég még ezeknél is nagyobb fába vágták fejszéjüket és tapasztalatukat felhasználva létre akartak hozni egy bámulatos, konzolos fronton PS5 exkluzív játékot. Ez lett a Deathloop. Megmondom őszintén, hogy én személy szerint nem kedvelem túlzottan egyik fenti művet sem, sőt, meglehetősen távol áll tőlem az a grafikai műfaj/stílus, amiben az Arkane alapvetően dolgozik. Ettől függetlenül már az első trailerekkel felkeltette az érdeklődésem ez a cucc, mert nagyon kedvelem az elvont, nyakatekert sztorival megáldott lövöldözéseket.

Aztán teszt közben meglehetősen szélsőséges hangulatingadozásokat produkáltam: van, ami kifejezetten ötletes és nagyon tetszik, de bőven akad rettenetesen megvalósított dolog, amitől meg sugárban tudnék rókázni. Ha megnézitek az értékelőben virító számot, az nyilvánvaló, hogy semmilyen formában sem értek egyet a legtöbb külföldi ítésszel és meg is magyarázom, hogy miért.

Nahát, mintha a Paradicsomban lennék!

Nahát, mintha a Paradicsomban lennék!


Gondolom már mindannyiótoknak volt rossz napja. Sőt, azt is borítékolom, hogy igazán szörnyű, rettenetes pillanatokat szintén átéltetek már. Nos, történetünk (egyik) főszereplőjének, Cole-nak gyaníthatóan mindenkinél gyatrábban kezdődik a reggel: amint feleszmél, egy hölgy térdepel rajta (eddig jó). Egyik kezét Cole mellkasán nyugtatja (még jobb) míg a másikban egy botrányosan nagy machete-t tart (ez már necces) és pár szó után egyszerűen belénk döfi (ez meg pech).

Ahelyett, hogy jönne a nagy fehér fény és a túlvilág, egy homokos tengerparton térünk magunkhoz, alig emlékezvén valamire. Nem sokkal később néhány alap dolog azért világos lesz: Blackreef szigetén vagyunk, ahol valamilyen szerencsétlen módon beleragadtunk egy körforgásba (ez lenne a loop). Természetesen ez egy áldatlan állapot, ezért hősünk elhatározza, hogy megtöri a láncot és kiszakad ebből. Nagyjából így indul a sztori, ami tagadhatatlanul a legeredetibb pontja alanyunknak.

Tényleg minimális mennyiségű információval vágunk neki az egésznek, viszont ahogy bejárjuk és felfedezzük a különböző lokációkat, úgy értünk meg egyre többet a körülöttünk zajló eseményekből. Ebben a már említett Julianna is segíteni fog: azon kívül, hogy nagyon szórakoztató párbeszédeket folytat Colttal, érdemes más füllel is hallagatni a mondókáját, mert sokszor akaratlanul is elhint egy - két dolgot és bizony Blackreefen az információ hatalom.

Igen, így hívják a nevemet

Igen, így hívják a nevemet


Pár órányi játék után azért csak összeáll a kép: egy loop, azaz kör összesen négy napszakból áll (reggel, délelőtt, délután és este), nekünk pedig az lesz a dolgunk, hogy egy ilyen intervallum alatt megöljünk nyolc, úgynevezett Visionary-t, de hívhatjuk őket főellenségnek is. Karcsúnak hangzik, de a valóságban egyáltalán nem ilyen egyszerű a szituáció, plusz meglehetősen ügyesen keveri a kártyákat a rendszer.

Mindegyik látnok természetesen máshol és más időben tanyázik, ráadásul baromira nem egyszerű eltenni őket láb alól, szóval alaposan fel kell készülnünk rájuk. Itt jön a képbe a másik érdekesség: minden egyes ciklus végén elveszítjük az összes addigi cuccunkat és ugyanúgy a tengerparton térünk magunkhoz, mint egy új játék indítása esetén. Csakhogy.

Természetesen az addig megszerzett információink megmaradnak, azaz pontosan tudjuk, hogy mit hol és hogyan kell kereseni, mit rontottunk el - tehát a tapasztalatot nem veszi el semmi. Másrészt pedig ott az Infuse nevű dolog. Amint ezt unlockoltuk, lehetőségünk van bizonyos fegyverek vagy tárgyak megtartására, így nem feltétlenül kell begyűjteni mindent újból. Persze ez nem olcsó mulatság, de farmolni tudunk hozzá pontokat. Tehát az egész játéknak az a lényeg, hogy összehozzunk egy tökéletes loop-ot és megtörjük a körforgást.

Ú, cukorka

Ú, cukorka


Ez alapvetően jól hangzik, viszont már rögtön itt van pár buktató, ami a bejárható tereppel kezdődik. Összesen négy helyszínt kapunk, amik ugyan a napszakokkal együtt változnak (máshol koncentrálódnak az ellenségek például), de ettől még villámsebesen be lehet járni.. Ugye nem túl nagy kunszt kiismerni őket a méretükből kifolyólag és így ha harmadszor térünk vissza mondjuk Updaam-ba, akkor már csukott szemmel rohanunk át rajta.

Hiába lehet rejtett dolgokat és elrejtett infomorzsákat felkutatni, tényleg pillanatok alatt megvagyunk. Ellenfeleink alapvetően arc nélküli, próbababa jellegű katonák (vérgyengén néznek ki), akik ugyan tényleg máshol lesznek a különféle intervallumokban, de egy új loop kezdésekor pontosan ugyanazt csinálják és ugyanott tanyáznak. Kössünk át ezzel a lendülettel a játékmenetre, ami bizonyos fokig kísértetiesen hasonlít a Dishonored-re. Ami abszolút jó, hogy mi magunk választhatjuk ki, hogyan akarunk játszani. Tudunk csöndben sunnyogni, hátulról támadni.

Használhatjuk a különleges képességeinket (ezekről kicsit később), valamint ha minden kötél szakad, esetleg túl sok John Rambo-t néztünk, akkor persze lövöldözhetünk 24/7-ben. A szisztéma utóbbinál sajnos nem a legjobb. Cole eleve nagyon lomha, kifejezetten lassan reagál mindenre, de főleg a kitérésre és célzásra. Vannak hatékony stukkerek, viszont az alapból elérhetőek annyira rossz minőségűek, hogy simán be tudnak ragadni - ekkor a négyzetet kell nyomkodnunk, vagy váltani közöttük, ami szintén lassú és körülményes.

Tudom, hogy nem arra van. És?

Tudom, hogy nem arra van. És?


Kicsit az volt végig az érzésem, mintha a készítők muszájból rakták volna bele a tűzharcot. Ráadásul életerőből sincs sok (cserébe visszatöltő rogyásig van) és ha meghalunk, akkor vége az adott napszaknak, ami ugye magával hordozza azt, hogy ha egy Visionary-nél történik mindez és mondjuk reggel, akkor egészen biztosan újra kell kezdeni a kört. Két bevetés között hősünknek variálhatjuk is a felszerelését a megszerzett vagy Infuse-olt eszközökből.

A stukkerekre aggathatunk perkeket (jobb célzás, kicsivel nagyobb sebzés, satöbbi), illetve Cole-nak cserélgethetjük a különleges képességeit, amit itt Slab-nek hívnak. Kapásból rendelkezni fogunk talán a leghasznosabbal, ami két extra életet biztosít az adott napszakban, de teleportálhatunk, osztódhatunk, satöbbi. Szintén meglehetősen problémás, hogy mind az alapfelállást, mind pedig az eszközök használatát magunknak kell kikövetkeztetni, mert a játék nem túlzottan segíti az eligazodást. Pontosabban olyan kuszán tár elénk mindent, hogy tényleg Cole-nak érezzük majd magunkat, mert lényegében alig fogunk érteni valamit az egészből.

És akkor erre jönnek a feladatok, a sok beszéd, a megszerezhető doksik, szóval nem egyszerű. Nyilván mindez angolul, szóval legyen stabil nyelvtudásotok hozzá. Ami viszont igazán üdítő a játékmenetben, az Julianna karaktere, pontosabban a szerepe. Ha eljutunk egy bizonyos pontig, megnyílik az online játéklehetőség és választhatjuk a hölgyet, mint aktív szereplőt. Neki természetesen teljesen más szerepe van mint férfi párjának: egyetlen feladatunk, hogy borsot törjünk az orra alá.

Csak egy gondolat bánt engemet

Csak egy gondolat bánt engemet


Lezárhatjuk az adott pálya kivezetési pontjait, vadászhatunk a férfire. Teljesen más képességekkel rendelkezik, amiket szintén fejleszthetünk. Viszont jön a csavar: senki sem mondta, hogy ellenségeskednünk kell a másik főszereplővel, így ha olyanunk van, össze is foghatunk, segíthetünk neki harcolni. Szóval ez egy nagyon érdekes, hibrid megoldás, meglátjuk, mennyire nyeri el az emberek tetszését. Ami viszont nem PS5 szint, az sajnos a külcsín.

A korábbi Arkane programok sem tartoztak ebből a szempontból az elitbe, sokkal inkább a művészi irányba vitték el, mintsem a realizmus felé. Amit akkor még meg is értettünk, hiszen meglehetősen limitált volt az egyes gépeknek a teljesítménye (PS3-ról és társairól beszélünk, ugye). De itt erről ugye szó sem lehet. Mégis, mintha a múlt egy darabja elevenedne meg szemünk előtt: fakó színek, kicsit elmosott textúrák tárulnak szemünk elé, mintha valamilyen vízfesték jellegű filter lenne a képernyőn.

Egyedül a már sokat emlegetett ábrázolási mód menti meg attól, hogy a földbe döngöljem. Keveredik benne a 70-es, de inkább a 80-as évek a futurizmussal, ami azért így, ebben a formában istud lenyűgöző lenni. Pluszban a töltési idők szintén léteznek, ami megint a miért kategória. A bejárható pályák egymástól el vannak különítve és rohadt macerás a közlekedés közöttük. Amint végeztünk valahol a tevékenységeinkkel, vissza kell menni először a kijárathoz (minden esetben, brr), aztán központi hub, összerakjuk a motyónk, vége kiválasztjuk hova akarunk menni és huss.

Nahát, sárga havas hóember!

Nahát, sárga havas hóember!


Értem, hogy ez alátámasztja a koncepciót, de itt lehet, hogy érdemesebb lett volna mást kitalálni. Szóval ahogy látjátok, egyáltalán nem rossz alkotás a Deathloop. A sztori egészen remek, de megmarad sok egyéb másik elem a korábbi alkotásokból, ami szintén működik itt. Viszont a tűzharc nagyon nyögvenyelős, kicsit túl van bonyolítva a menü, ahol alapvetően meg kellene hogy értsük a rendszer működését, de leginkább a grafika meg a technikai háttér van lemaradva 2021-től.

A Juliannás multiplayer egészen parádés és remélem, hogy több másik cím szintén átveszi ezt, de legalábbis kreál valami hasonlót. Ha tehetitek, próbáljátok ki vásárlás előtt, mert könnyen lukra lehet vele futni. És az ára sem túl baráti. Viszont ha imádtad a fejlesztők eddigi munkáit, akkor gondolkodás nélkül csapj le rá, mert garantáltan nem fogsz csalódni benne. Mindenki más meg óvatosan.

Deathloop / Tesztplatform: PlayStation 5

jó lesz ez!
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2021. szeptember 14.
  • Ár: 23.990 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Remek sztori
  • Ötletes, hibrid multiplayer
  • Néhány mechanika kifejezetten jól működik
  • Kifejezetten gyenge külcsín
  • Túl sok mindent dob rád az elején és nem magyarázza el jól
  • Kevés pálya
  • Gyenge tűzharc
  • Hang
    8
  • Grafika
    6
  • Játszhatóság
    7
  • Hangulat
    7
7
6 hozzászólás

Patrik94

2 éve, 8 hónapja és 18 napja

Majd egy féláras akcióban beszerzem. Hamar el fog az érkezni... mosolygó smiley

válasz erre

Ronalddo

2 éve, 8 hónapja és 19 napja

Ezek szerint a történet elviszi a hátán. Szóval nekem érdemes próbá tennem vele.

válasz erre

fighterlaci

2 éve, 8 hónapja és 19 napja

Ne szivassatok, ezek PS5-ös screenshotok? meglepett smiley

válasz erre

muki

2 éve, 8 hónapja és 19 napja

Korrekt teszt, nagyon köszi érte!

válasz erre

VaPe

2 éve, 8 hónapja és 19 napja

Na ez a pont már sokkal reálisabb mint amit a külföldi oldalak nyomtak. röhögő smiley

válasz erre

Gólem

2 éve, 8 hónapja és 19 napja

Ennyi pénzért én jobbat várok.

válasz erre
Deathloop
23.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja