Chivalry 2 teszt

2021. július 11.
101.8361
iPet profilja, adatai
iPet
Ó, te drága középkor! Amikor nem nagyon kellett gondolkodni azon, hogy melyik fine dining helyre ülj be a khicsiddel egy aperolos szelfire, de a sorban állás szintén elkerült a kórházak előtt, hiszen ha bármi bajod volt, jó eséllyel instant csonkoltak. Amikor a szomszédoddal bajod volt, nem ügyvéddel fenyegettétek a másikat, hanem egyszerűen átmasíroztál a opponens területére és felgyújtottad a házát. Ahogy a tanult német mondaná, gúd tájmsz.
 


Bevallom férfiasan, hogy a teszt előtt még csak nem is hallottam a Chivalry nevű játékról. Lehet, hogy a műfaja miatt siklottam át rajta, esetleg valami nem volt szimpi a koncepcióban, már nem emlékszem pontosan. Szóval, amikor Marco nekem osztotta ki a folytatás tesztelését, kicsit az újdonság varázsa alá kerültem és jópár óra után, amikor fel tudtam állni a TV elől, nem igazán értettem, hogy tulajdonképpen miért nem foglalkoztam az előddel jobban, hiszen remek a koncepció és ennél tökéletesebb címet nehezen képzelnék el a fáradt gőz kiengedésére. Pár nappal később természetesen beleütköztem a műfaj korlátjába, cserébe alanyunk egyetlen másodpercig sem akar többnek tűnni annál, ami. És ez jól is van így, de lássuk, miről van szó.

Ez az angol humor. Kac, kac

Ez az angol humor. Kac, kac


A Chivalry 2 egy online játszható, kompetitív multiplayer-only anyag, ahol lovagok csapnak össze elképesztően brutális módon. Igen, már ebből is kiderül, hogy semmilyen szingli kampány nincs benne, szóval ha nem favorizálod az ehhez hasonló játékokat, akkor valószínűleg nem te vagy a közönsége, bár azért egy próbát szerintem megérhet, több okból kifolyólag.

A jelenleg elérhető masina-paletta nagyobbik részét lefedi a cucc, de nálunk a PS5 változat járt, így a tapasztalatom is erre a változatra vonatkozik. Ahogy említettem, a koncepció finoman szólva sem bonyolult: vannak a kékek meg a pirosak, kiválasztod melyik frakció a szimpi, egy rövidebb tutorial után aztán egyből a belezés sűrűjébe vágnak. Itt meg is állnék egy pillanatra, mert aki azt hiszi, hogy a harcrendszer annyira fapados, mint a koncepció (és ezt most kivételesen jól kell érteni), az hatalmasat téved és még annyi ideig sem fog életben maradni, hogy el tudja rikoltani magát.

Na, nem mintha amúgy hosszú percekben lennének mérhetőek az életek, de erről később. Szóval, a kezelhetőség nem lett túlzottan baráti, már-már szimulátor jelleget ölt. Támadni alapvetően háromféleképp tudunk. Van vízszintes suhintás, szúrás és egy föntről lefelé történő csapás. Ezeket egyrészt tudjuk kombókban használni, megfelelő időzítés mellett, másrészt cselezhetünk is velük.

Hahh, a bableves balra van!

Hahh, a bableves balra van!


Mondjuk szúrni akarunk, aztán hirtelen meggondoljuk magunkat és átváltunk egy félköríves vágásba. Arra szintén van lehetőség, hogy nagyobb területet fedjünk le a csapásokkal: ehhez a jobb analóg kart kell elhúzni a választott támadási formával együtt, így tulajdonképpen kaszálunk egyet. A védekezés viszont kategóriákkal fontosabb, mint a támadás, mert így tudjuk meghosszabbítani a menetek időtartamát.

Alapvetően a sima, fegyverrel való blokkolás mellett használhatunk pajzsokat is - ezek természetesen hatékonyabbak, mint modjuk egy alabárd. A kitérés szintén opció, de a menők inkább a riposztban hisznek. Ha megfelelő ütemben használjuk a blokkolást, akkor lesz nagyjából egy másodpercünk, hogy a kibillentett ellenségnek visszacsapjunk. Sőt, lehetőség van arra, hogy egy benyelt ütés után azonnal odasózzunk egyet, még mielőtt visszanyerné a védekező pozíciót.

Természetesen mozdulataink staminát használnak. Ha az elfogy, akkor pár másodpercig tehetetlenül állunk egy csatamező közepén. Gondolom sejtitek, hogy ez mivel jár. Éppen ezért valid opció, hogy ütéssel vagy rúgással bontsuk le opponensünk állóképességét. Tehát ahogy látszik, meglehetősen összetett harcrendszert kapunk, egyetlen, kifejezetten nagy hátulütővel. Iszonyatosan érződik, nem csak itt, hogy ezt az egészet egérre és billentyűre álmodták meg, a konzolos változatok amolyan kényszerű portok. A fentiek mindegyikét lényegesen egyszerűbb a már említett PC-s mechanikákkal kivitelezni.

Egóm nagy, alabárdom még sokkal nagyobb

Egóm nagy, alabárdom még sokkal nagyobb


Fontos tényező a külcsín, meg persze a technikai háttér, hiszen a játék 64 fős meccsekre van kihegyezve. Előbbi sajnos épphogy megüti az elégséges szintet: a brutalitás nagyon rendben van, mert hektószám ömlik a vér és csak úgy szállingóznak a levágott végtagok, de gyanítom, hogy ez a való életben is így lehetett. A játék kidolgozottsága viszont inkább a PS3 éra gyöngyszemeit idézi, nagyobb felbontás mellett, ofkorsz.

Hősünket tudjuk külső és belső nézetből is irányítani, de külcsín szempontjából mindkettő sajnos elég fapados. A mozgási animációk szintén mosolygásra adnak okot, de a pálya designerek sem ezért a címért kapnak életműdíjat. A jó hír viszont az, hogy a hangulat, ennek ellenére teljesen magával ragadó. Amikor 64 játékos ugrik egymásnak, csattognak a kardok, megy a bömbölés, úszik minden a vérben, nos, azért tud elég menő lenni a sutácska külcsín ellenére.

A hálózatért felelő munkatársaknak viszont jár a pacsi, mert a tesztelés ideje alatt betonstabil volt a netkód, szépen, simán futott az akció, sosem laggolt vagy vágott ki a meccsekből. Játékmódok tekintetében van egyszer a Free for all, ami megegyezik a sima deathmatch-el. A második lehetőség (és igazából szinte végig ezzel játszottam) az bizonyos szcenáriókba helyez el minket.

Ez a domb innentől iPethez tartozik

Ez a domb innentől iPethez tartozik


A gép beoszt minket a védekező vagy támadó csapatba - ennek megfelelően kell majd különféle direktívákat végrehajtanunk. Például ha egy kisebb falut kell védelmeznünk, akkor először meg kell akadályozni azt, hogy áttörjék a kapukat. Ha ez nem sikerül, akkor a második védelmi vonalnál kell megakasztani az ellenséget.

Esetleg kincseket vagy a piacteret kell őriznünk. Egy-egy ilyen menet akár bő fél órán keresztül is mehet, annak függvényében, hogy alakul a huzavona. Ez persze csak egy kiragadott példa volt, hiszen kísérhetünk karavánokat, ostromolhatunk várakat, satöbbi. Természetesen nem csak frakciót kell választanunk, hanem a négy elérhető kaszt valamelyikére szintén le kell tenni a voksunkat. Ami papíron jól hangzik, ellenben a való életben ez úgy fest, hogy van az íjász, illetve a lovagok különféle variációi, akik igazából csak fegyverzetben térnek el egymástól.

Najó, meg életerőben. Itt sem szakad el a már jól megszokott multiplayer élménytől, azaz ahogy lépkedjük a szinteket, úgy válnak elérhetővé a különféle egy és kétkezes kardok, alabárdok, buzogányok, visszacsapó íjak, satöbbi. Persze a külsőségeket is személyre szabhatjuk - itt megjelennek a mikrotranzakciók, de szerencsére csak olyan dolgokat vásárolhatunk (ha nincs idegrendszerünk menet közben elég aranyat gyűjteni), ami nem befolyásolja a harcértéket.

Akkor győzelem vagy respawn, fiúk!

Akkor győzelem vagy respawn, fiúk!


A hangulatra visszakanyarodva egy kicsit: amellett, hogy rendkívül véres a cucc, minden pórusából árad a Gyalog Galopp érzés. Rettentően sötét humorral toldották meg, amit kicsit nehéz figyelni, mert nincs felirat, így fülelnük kell a beszólásokra. Ha viszont elkupunk egyet és még meg is értjük, akkor garantálom, hogy sírni fogunk a röhögéstől.

Még egy negatív tényezőre szerettem volna fehívni a tisztelt nagyérdemű figyelmét, ami összefüggésben van a tartalommal, illetve annak kifulladásával. Sajnos nem került túl sok pálya a játékba, így ha nem rendelkezünk egy nagyobb társasággal, akkor viszonylag hamar ki tud fulladni az egész. Onnantól meg a darálás marad. A másik probléma az, hogy az ilyen low-budget jellegű alkotásoknál nagyon nehéz megmondani, meddig tart ki a játékosok lendülete.

Most még oké, pillanatok alatt találunk meccset ahova csatlakozhatunk, de jó kérdés, hogy monjduk két-három hét múlva is ez lesz-e a helyzet. Ezen segít az ár, hiszen meglehetősen olcsón beszerezhető a C2. Viszont az nem segít, hogy kizárólag PS+ tagsággal indítható el, tehát még offline szöszmötölés sincs benne. Mindent összevetve azonban teljesen megérdemelt a magas pontszám, mert ha egy vérgőzös, középkori henteldére vágyunk, ahol crossplay nélkül is 64-en apríthatják egymást, szerintem a Chivalry 2-nél jelen pillanatban nincs jobb vétel a piacon.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Ez a játék egyelőre nem kapható a Play 24/7 kínálatában.Klikk ide több ezer másik játékért!

Chivalry 2 / Tesztplatform: PlayStation 5

jó lesz ez!
  • Stílus: Akció
  • Megjelenés: 2021. június 08.
  • Ár: 11.990 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Remek, vérgőzös hangulat
  • 64-en püfölhetik egymást
  • Stabil netkód
  • Remek ár
  • Kizárólag PS+ tagsággal játszható
  • A külcsín nem 2021-es szint
  • Macerás kezelhetőség konzolon
  • Hang
    8
  • Grafika
    6
  • Játszhatóság
    7
  • Hangulat
    9
7.5
6 hozzászólás

zender

2 hónapja, 2 hete

Kissé túlárazottnak érzem... Pedig kipróbálnám nagyon, mert teszt alapján igen király.

válasz erre

VaPe

2 hónapja, 2 hete

Csak online lehet megvenni. Így nekem kimarad, majd PS Pluson vagy Epicen ha lesz ingyen, behúzom.

válasz erre

muki

2 hónapja, 2 hete és 1 napja

Amint lesz egy kis szabadidőm, ez kap nálam egy esélyt. Remélem addig nem tűnnek el belőle a játékosok.

válasz erre

petrovicsz

2 hónapja, 2 hete és 2 napja

Jó móka lehet, majd valami akcióban behúzom.

válasz erre

Patrik94

2 hónapja, 2 hete és 2 napja

Nekem ez azért tetszik.

válasz erre

Direktor

2 hónapja, 2 hete és 2 napja

Nem hangzik rossznak.

válasz erre
Chivalry 2
11.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

marco profilja