A tavalyi esztendőben számtalan kiváló videojáték látott napvilágot, szinte mindegyik műfaj szerelmese megkapta a saját kis "örök kedvencét", így kétség sem férhet ahhoz, hogy az Assassin's Creed második része, amely ezúttal az itáliai reneszánsz korába repít minket, rengeteg fanatikusnál az év játéka lett. Azon túl, hogy több helyen is bezsebelt egy halom díjat, és egyeseknek az év legjobbjává vált, egy óriási hibával rendelkezett. Természetesen ezt a problémát nem magában a játékban kell keresnünk, sokkal inkább a UbiSoft-ban, akik - most már tudjuk, hogy az új másolásvédelem miatt - az idei évre halasztották Ezio kalandjainak PC-s megjelenését. A korong természetesen annak rendje és módja szerint megérkezett kis szerkesztőségünkbe, mi pedig óriási örömmel feltelepítettük, és bele is vetettük magunkat a történetbe, hogy az alábbi néhány bekezdésben kivesézzük nektek a legnagyobb különbségeket a PC-s és a konzolos verziók között, de leginkább, hogy a friss változatok milyenségére felhívjuk a figyelmeteket. Mivel ez a cikk csak kiegészíti a konzolos tesztünket, érdemes előtte azt átolvasni, ha eddig még nem történt volna meg.

Az első és legnagyobb különbség az, hogy nincs különbség! Szerencsére ugyanis első ránézésre minden maradt a régiben, az Assassin's Creed II PC-n is ugyanazt az izgalmas játékmenetet, ugyanazokat a kiváló újdonságokat, és ugyanazt a fenomenális történetet tárja elénk, mint amit a játékgépes kollégák tavaly már átélhettek. A kijelentés természetesen annyiban bukik, hogy a személyi számítógépes korongokon alapból megtalálható a két konzolos DLC, avagy a Battle of Forli, valamint a Bonfire of the Vanities. Aki úgy gondolja, ez apróság, óriásit téved, hiszen amellett, hogy a másik tábornak fizetni kellett a két tartalomért, addig mi ingyen kaptuk meg, ráadásul a Battle of Forli küldetés kijátszása olyan szintű élmény, hogy az valóban feledhetetlen marad, illetve egy komoly kis plusz ponttal jutalmazza a játékot a végső értékelés esetében. Vannak azonban sokkal nagyobb eltérések is!


Változott ugyanis a kinézet, méghozzá nem is kicsit. Lényegesen szebb és részletesebb lett a játék, már első ránézésre is látható, hogy növekedett a framerate, nem utolsó sorban pedig képesek voltak a programozók kiválóan optimalizálni a grafikus motort, amely így nem csak kiválóan teljesít az ajánlott konfigurációkon, hanem elképesztő látványt is produkál. Mindezt pedig különösebb szaggatások nélkül teszi! Sajnos azonban kisebb-nagyobb beakadások előfordulhatnak a nagy kalandok közben, ami nem a grafikus engine rovására írható, hanem a lejjebb kivesézett másolásvédelemére, amely folyamatosan tartja a kapcsolatot a távoli szerverekkel. Így tehát ha egy két négyzetméteres szobában tartózkodunk, ugyanúgy beakadhat a játék, mintha a virtuális Velence egyik legnagyobb terén, kétszáz, a mindennapjukat élő ember között tipródnánk. Nem a legszerencsésebb természetesen, de mit van mit tenni, kárpótolja az embert, hogy egy olyan csodálatos, hangulatos és kitöltött látványban lehet részünk a játékban, amilyenre ritkán van példa. Tanúskodjanak az állítás igazáról a cikket körülölelő saját készítésű képek...


Kényes téma következik - de még mindig nem a legkényesebb -, ugyanis ki kell veséznünk az irányítást is, a konzolos és PC-s matériák általában ebben elég szépen szeretnek különbözni egymástól. Szerény véleményem szerint egy hátsó nézetes, ugrabugrálós játékot kétség kívül kontrollerrel jó irányítani, és a billentyűzet plusz egér kombináció erre nem a legalkalmasabb. Ha így tekintünk a számítógépekre szánt Assassin's Creed II irányítására, akkor a UbiSoft mindent kisajtolt a programozókból, ugyanis egy a végletekig finomított vezérléssel találkozunk, amelybe elég nehéz lesz elsőre beletanulni - már annak, aki nem játszott az előddel -, de ha memorizáltuk, hogy a konzolos gombcsoport, az nálunk két egér-, és két billentyűgombnak felel meg, akkor elég kellemes perceket élhetünk át a játékkal. Természetesen hiányosságok akadnak, néha és néhol nehézkes is az egész - pláne ha egy óriási torony tetejéről zuhanunk le "véletlenül" -, de összességében jól megoldották a problémát, tökéletesnek azonban mégsem tekinthető, és ezáltal sajnos rosszabb is, mint a kényelmes konzolos kontrollerrel történő ugrándozás.


Ha nagyítóval is keresnénk, akkor sem találnánk sokkal több különbséget a konzolos és a PC-s változatok között - lényegeset legalábbis biztosan nem - egy apróság azonban nagyon szúrja még ezen verziók birtokosainak a szemét. Igen, most következik a UbiSoft csodálatos másolásvédelme, amelyről vegyesek az érzéseink. Egyrészt ugyanis örülünk neki, mert jelenleg - a cikk írásakor legalábbis még - nem sikerült feltörni, másrészt azonban dühöngünk, mert nem működik maradéktalanul jól az egész. A DRM - aki még nem tudná - egy olyan változatát vezette be a UbiSoft, amelynek az alapja a folyamatos internetkapcsolat. Egy úgynevezett UbiSoft Launcher segítségével tudjuk elindítani játékunkat, amelyhez egy távoli szerveren tárolódnak a mentések, tehát ha nincs kapcsolatunk, akkor az alkotás nem fog elindulni. Alapjáraton minimum 1 Mbit/s sebességű internettel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy maradéktalanul élvezni tudjuk az Assassin's Creed II-t, azonban ez sajnos a legtöbbször nem rajtunk múlik majd, de még csak nem is a netkapcsolatunkon.


A másolásvédelem ugyanis, amikor éppen nem támadják meg hackerek a szervereket, vagy nincs arrafelé áramszünet, kitűnően működik, a fentebb említett akadásokon kívül egyáltalán nem érzékeljük, hogy most távolra kapcsolódunk, azonban a helyzet sajnos nem ennyire rózsás. Csúcsidőben, tehát késő délután, esténként ugyanis szinte lehetetlen elindítani a játékot. Ha el is jutunk a menüig, gyakran fél órát is várni kell arra, hogy megtalálja számunkra a mentéseket, és helyet biztosítson számunkra az indításhoz. Borzalmas, hogy egy terméket, amellyel mi rendelkezünk, nem használhatunk akkor, amikor mi akarunk. Nem is beszélve arról, hogy a múltban többször is teljesen leálltak a UbiSoft DRM szerverei, akkor pedig nem volt mese, maximum a játék korongját, esetleg a kézikönyvét nézegethettük. Olyan téren tehát kitűnő másolásvédelem született, hogy a kalózkodást megállította - ez szigorúan jelenlegi álláspont -, ha működik, akkor valóban jól működik, de azzal a ténnyel nem tudunk megbékélni, hogy ki vagyunk szolgáltatva egy távoli szerver szeszélyeinek, és ha ő azt mondja, márpedig most nem játszhatunk, akkor bizony nem is fogunk!


Így tehát mindenki, aki a jövőben szeretne beruházni a PC-s Assassin's Creed II-be, az vegye figyelembe az új védelmet, amin a UbiSoft úgy látszik nem nagyon akar változtatni, és ez - ha nem törik fel a kalózok, és a jövőben úgy működik majd, mint az elmúlt néhány napban - még talán előnyünkre is válik a jövőben. Félni ugyanakkor senki ne féljen az új rendszertől, bár még nem működik tökéletesen, ez semmiképpen se legyen visszatartó erő egy esetleges vásárlás előtt, maximum akkor, ha tudjuk, hogy a netkapcsolatunk nem a legmegfelelőbb. Minden más tekintetben ugyanakkor nem panaszkodhatunk a PC-s Assassin's Creed II-re, az illetékesek ugyanis kiváló munkát végeztek. Bár az irányítás egy kicsit lehúzza a végső pontszámot, mindent, amit az értékelő fülnél láttok kizárólag erre a változatra értsetek. Aki magáról a játékról, annak menetéről és történetéről szeretne olvasni, az keresse meg a konzolos tesztünket. Összegezve az elhangzottakat csak annyit mondhatunk, hogy a kiváló játékmenet, a hasonlóan jó történet, a hangulat és a páratlan kinézet kötelező vétellé teszi az Assassin's Creed II PC-s verzióját is. Aki pedig fél a másolásvédelemtől, vegye meg konzolra!