Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy alig telt el másfél hónap az évből, de máris itt van közöttünk egy "új" Assassin's Creed-játék, amit ősszel vélhetően a sorozat következő teljes értékű epizódja követ majd, de még februárban a negyedik felvonáshoz készített DLC-t is megkapjuk önállóan megvásárolható formában, amivel a Ubisoft valóban sok rajongó szemébe varázsolt értetlenséget, hiszen egy letölthető tartalommal ilyen formában lehúzni még egyszer a játékosokat... finoman szólva sem etikus cselekedet, sőt kimondom: bunkóság.
Hohó, Gizi mama szalonnát süt, jövök én is!
Rengetegen vélekednek ugyanakkor úgy, hogy ez már az Assassin's Creed: Liberation HD-ra is igaz, hiszen aki nem tudná, az alkotás eredetileg még az Assassin's Creed III mellékszálaként jelent meg 2012 magasságában, és nagyon sokáig úgy tűnt, hogy kizárólag PlayStation Vitán érhetik majd el a rajongók. Az egyre nagyobb siker és a csilingelő dollárok láttán azonban a Ubisoft tavaly váratlanul bejelentette, hogy PC-re és előző generációs konzolokra is megjelenteti a játékot, méghozzá egy kis grafikai ráncfelvarrás, valamint némi extra tartalom társaságában.
Már az előzetes képek és videók alapján is láthattuk, hogy bár a Vitás változathoz képest tényleg komoly változást hajtottak végre a játékon a fejlesztők, azonban az Assassin's Creed: Liberation HD a negyedik rész után már a premier előtt is csúnyán festett, és legnagyobb félelmeink sajnos - ha csak részben is, de - beigazolódtak a premiert követően, hiszen megérkezett az első olyan epizódja a sorozatnak, ami Vitán bizonyára nagy élmény volt, de ebben a formájában inkább kihagytuk volna. Persze minden csak felfogás kérdése!
Úgy állsz, mint aki karót nyelt, így ismerd meg a békanyelvt.
Amennyiben ugyanis az Assassin's Creed: Liberation HD-ra úgy tekintünk, mint a harmadik rész kiegészítőjére, amihez ráadásul nyomott áron juthatunk hozzá, akkor a pénzünkért kapott tartalomra nem lehet panasz, de hangsúlyozandó, hogy mindent a negyedik részhez kell már mérnünk, amihez képest nagyjából akkora a visszalépés, mintha a Half Life 2 után elővennénk az első Half Life-ot. Ezzel a hasonlattal azt is akartam érzékeltetni, hogy bár mindkét játék a maga nemében kiváló, mégis visszalépésnek tekintenénk, ha ebben a sorrendben jelentek volna meg, így a Liberation HD-ra csak nagyon vegyes érzelmekkel tudunk gondolni.
A legrosszabb azonban egyértelműen az, hogy az egész végeredményen érződik: ez bizony eredetileg egy portábilis konzolra szánt matéria, hiába is próbálnánk szépíteni az esetet. Az első ebből származó sokk akkor ér minket, amikor megismerkedünk a történettel. Felejtsük el a lassan építkező, logikusan átgondolt és mélyen szántó sztorit, a Francia-indián háborúk idejébe, avagy a 18. századi New Orelans-be repítő cselekmény ugyanis szinte semmit sem magyaráz meg számunkra, így van egy főhősnő, aki az Aveline de Grandpré névre hallgat, és aki hirtelen orgyilkos lesz, célja pedig, hogy felszabadítsa a rabszolgákat és keresztül húzza a templomosok helybéli különítményeinek számításait.
Gyere csak, ezt a kardot a Gyűrűk Urából loptam!
Nyilván ez a történet, legalábbis ebben a formában Vitán - az alacsonyabb elvárások miatt - elment volna, de PC-n személy szerint csak nevetni tudtam rajta, ami igaz volt a játékmenetre is. Az Assassin's Creed: Liberation HD ugyanis olyan, mintha a harmadik rész hangulatát és környezetét bezártuk volna egy rendkívül szűk területre, ami negyedakkora sincs, mint az említett alkotás egyetlen városa. A helyszín tehát - hozzátenném: értelemszerűen - szűkös, a tennivalók, legyen szó akár a fő-, akár a mellékküldetésekről vagy egyéb kihívásokról, szinte ugyanazok, mintha Connor kalandjait élnénk át, csak nadrág helyett itt néha szoknyát is viselünk.
Ezzel pedig el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor végre szóba hozhatjuk a játék egyik, és szinte egyetlen olyan lehetőségét, ami megkülönbözteti őt a sorozat többi tagjától, ez pedig nem más, mint a női főhős jelenléte, amit a fejlesztők ki is használtak a játékmenet során. Természetesen nem arról van szó, hogy nem mászhatunk épületeket, nem harcolhatunk keményen és nem pisilhetünk állva, erről az Assassin's Creed: Liberation HD-ben szó sincs, a játékmenet ugyanolyan kemény, mint a harmadik részben, de női bájainkat gyakran ki is használhatjuk.
A sárga lámás negyed rejtélye.
Aveline-t ugyanis háromféle ruhába öltöztethetjük át, ami gyakran a továbbjutás kulcsát is jelenti majd számunkra. Van ugyanis a tűzről pattant menyecskének egy rabszolgagúnyája, aminek köszönhetően a pórnép között vegyülhetünk el, beszivároghatunk rabszolgatáborokba, de úri közegbe nem igazán mehetünk vele. Ezen felül beszélhetünk értelemszerűen a hagyományos orgyilkos öltözetről, amihez a rejtett penge kiváltságai járnak, valamint a harcokhoz szükséges egyéb felszerelések. A harmadik ruházat ezekkel ellentétben egy igazi úrhölgyes öltözet lesz, amiben az őrök lefizetése mellett az előkelő helyekre való beszivárgás lesz az előnyünk, de vigyázzunk, mert ha harcokra kerül a sor, akkor ügyetlenebbek leszünk, a habos szoknyában pedig ne is álmodjunk arról, hogy felmászunk a fák vagy a házak tetejére.
A három öltözet közül bármikor váltogathatunk, és ezzel elég komoly taktikai előnyhöz is juthatunk, de ezen felül például élhetünk Aveline oldalán a csábítás lehetőségével is. Példának okáért, amennyiben be szeretnénk jutni egy olyan helyre, amit valaki őriz, de egy merénylethez túl sok a szemtanú, csak elcsábítjuk az illetőt, eltereljük egy félreeső sikátorba, szépen leütjük, majd a szabad utat kihasználva végrehajtjuk küldetésünket. Természetesen lesz, amikor a lefizetés is működik majd, de akadnak helyzetek, amikor csak az erőszak lesz célravezető.
Homályos volt, éles lett.
Az elhangzottakon kívül egyébiránt az Assassin's Creed: Liberation HD teljes egészében olyan, mintha egy kicsit másabb, de hangulatában mégis hasonló helyszínnel bíró Assassin's Creed III-at kaptunk volna, ergo ténylegesen tekinthetjük kiegészítőnek is Aveline kalandjait, amelyek kellemesen mókásak, nyújtanak valamicske kihívást is, de komoly megkötésekre kell számítanunk még a legendás első részhez képest is. Elég csak a kisebb területekre, a csökkentett lehetőségekre vagy éppen a rövid játékidőre gondolni, amelyeket csak részben egyensúlyoz a nyomott árú megjelenés.
Ezen felül pedig érdemes beletörődni abba is, hogy hiába kapta meg a HD-jelzőt az alkotás, a küllem hagy maga után némi kívánnivalót, így ezzel is majdhogynem Ezio kalandjaihoz léptek vissza a fejlesztők, ami ugyan nem volt csúnya a maga idejében, de a negyedik rész után azért elvártunk volna ez esetben is egy hasonló minőséget. Persze nézzük a jó oldalát: legalább régebbi gépeken is tökéletesen elfut a program! Ami viszont óriási negatívum, és érthetetlen, hogy miért nem javították a fejlesztők, az nem más, mint a szinkronok és a hangok minősége. Nem is írnék ezzel kapcsolatban mást: kritikán aluli minden!
Sötét volt, világot lett.
Összességében az Assassin's Creed: Liberation HD számomra óriási csalódás lett, de amennyiben van rá néhány unatkozó ezresünk, könnyedén szerezhetünk magunknak pár felejthetetlen percet a sorozat utánozhatatlan világában. Azon túl azonban, hogy női főszereplőt kapott a történet, a játék semmiféle egyéb vonzerővel sem rendelkezik, így csak annyit mondanék, hogy az elvakult fanatikusokat bizonyára úgy sem kell meggyőznöm, aki viszont ismerkedik a sorozattal, vagy erősen gondolkozik a Liberation HD beszerzésén, az úgy vélem inkább hagyja ki, mert a franchise egészének megértéséhez nem szükséges, és nem is okoz akkora élményt, hogy az megérné a ráfordítást. Jöjjön inkább egy igazi ötödik rész, és felejtsük el a bohóckodást!
A teszt során nVidia GTX 780 videókártyát és 16GB Kingston HyperX Beast memóriát használtunk, ASUS Maximus VI Hero alaplappal, Cooler Master HAF XB házba szerelve - Windows 8.1 rendszeren.