2Dark teszt

2017. március 23.
69.6021
adriano profilja, adatai
adriano
Ha azt mondom, Frédérick Raynal, sokaknak biztosan nem szökik az egekbe a pulzusuk. Viszont ha az Alone in the Dark sorozatot említem, számos játékosnak derengeni kezdenek a hangulatos túlélő-horrorok, amelyek a francia dizájner munkáját dícsérik. Nos, 2011 óta tartó csend után Raynal barátunk újra játékkészítésbe vágta csigaevő villáját (elnézést), és soron következő tesztünk alanyával jelentkezett, amely a nagy klasszikushoz hasonló műfajban próbál érvényesülni, csak épp retro stílusban. Nézzük, érdemes-e vele tartanunk egy kis időutazásra.


Amint elindítjuk a játékot, azonnal láthatjuk, hogy a retro-t bizony nagykanállal mérte a Gloomywood fejlesztőcsapata, mely csapat csupán négy emberből áll - ezt tudva persze felmerül a kérdés, hogy milyen produktumra is számíthatunk tőlük, de ne szaladjunk ennyire előre.

A kezdő képen közli velünk a 2Dark, hogy óvatosan közelítsünk felé: szinte meghökkentő a figyelmeztető szöveg, miszerint itt kérem rendkívüli brutalitásra, hihetetlen, explicit erőszakra számíthatunk, ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel, stb. stb. Lars von Trier és a Fűrész-filmek legdurvább snittjeit vizionáljuk, szinte alig merjük elindítani a játékot, de azért vágjunk csak bele, ha már itt tartunk.

Pixelarcú apu és a bohócház rejtélye.

Pixelarcú apu és a bohócház rejtélye.


Pár pillanattal később kezdődik is maga a történet, cold open-nel indítunk: főszereplőnk, egy rendkívül ötletes, egyedi nevű (John Smith) férfi a családjával kirándul éjszaka, ülnek a tábortűz mellett, miegymás, mígnem egy óvatlan pillanatban az asszonynak és a gyerekeknek nyoma vész. Kiáltozásaikat követve hamarosan szembesülünk a tragédiával, vagyis hogy feleségünk már nincs az élők sorában, a gyerekeinket pedig valószínűleg sosem látjuk többé viszont, a kilátásaink egy boldog életre tehát enyhén szólva nem túl fényesek.

A pár perces intro után aztán 7 évet ugrunk az időben, újra találkozunk Smith-el, aki érthető módon máig nem dolgozta fel a történteket. Kiderül, hogy eredetileg rendőrnyomozóként dolgozott, de a trauma után a munkáját is elvesztette, s most gyakorlatilag egy magányos, szánalmas alkeszként tengődik, újságcikkeket gyűjtögetve az azóta is húzódó gyermekrablásokról. Bizonyám, nem csak a mi gyerekeinknek veszett nyoma a játék fejlesztőcsapatáról elkeresztelt Gloomywood városában.

Már a vörös szőnyeges partik sem a régiek.

Már a vörös szőnyeges partik sem a régiek.


Smith, bár már nem rendőr, a saját szakállára továbbra is nyomoz az ügyekben. Felütésnek így elolvasva nem is rossz, szinte már felrémlik előttünk Max Payne és a hegedűdallam emléke, de ha mindezt a játékban éljük át, közel sem ilyen rózsás a helyzet: nekem személy szerint nem túl fontos a grafika, de túlzás nélkül állíthatom, hogy ennyire csúnya játékot keresve is nagyon ritkán találni. Értem én hogy 16 bit meg retro, de hogy ennyire, az már túlzás.

Konkrétan a jól ismert Pokoli Szomszédok sokkal jobban nézett ki anno, de még a már említett Alone in the Dark is, utóbbi játék 1992-es. Nem vicc. Ez a megjelenítés persze a low-budget meg a retro miatt ilyen, koncepció-szintű a dolog, mondhatnánk, de könyörgöm, az hogy gyakorlatilag pici túlzással nem tudjunk megkülönböztetni, hogy férfit, nőt vagy gyereket látunk a képernyőn, mert annyira pixelesek a karakterek, az azért már mégiscsak kiveri a biztosítékot így 2017-ben.

Főleg, hogy elvileg félelmetes, nyomasztó környezetet szerettek volna teremteni-gondolom sejtitek, hogy ezt meg Lars von Trier-t és Fűrészt el lehet felejteni, nem is értem, miért kellett az a riasztó felirat az elejére. Ez a képi világ egyszerűen annyira agyon is vágja a játékot, hogy az emlékezetes hangulat kialakulására sem látunk sok esélyt, de azért gyerünk tovább, hátha mégis csurrant-cseppent nekünk valamit a stuff.

Novemberi pillanatkép Siófokról.

Novemberi pillanatkép Siófokról.


Pixeles hősünkkel tehát elindulunk eltűnt gyerekek után nyomozni. A játékmenet tulajdonképpen abból áll, hogy őket mindenféle sötét, ijesztőnek szánt helyszínen felkutassuk és megmentsük, miközben a célhoz vezető nyomokat is nekünk kell megtalálni. Kalandjátékról lévén szó, gyakran feladványokat kell megoldanunk a haladáshoz, amelyek sajnos nagyon következetlenek, néha egyenesen a szánkba rágja a program a megoldást, máskor meg egyáltalán nem tudjuk, hogy merre is van előre.

Különféle tárgyakat is felhasználhatunk, ezeket az inventoryba gyűjtögetjük, majd igény szerint kombináljuk őket: elemeket a zseblámpával, töltényt a pisztollyal, és így tovább. A játékállás mentését például úgy végezhetjük el, hogy öngyújtót kombinálunk cigarettával, vagyis rágyújtunk. Amellett, hogy kicsit nevetséges, elég nehézkes is így menteni, könnyen megfeledkezhetünk róla, igaz, emberünk legalább néha benyögi, hogy rá akar gyújtani... vagyis benyögné, de inkább csak kiírja, mert beszédhangokról mint olyanokról sajnos nincs szó.

Az éjjeli kocogás jót tesz!

Az éjjeli kocogás jót tesz!


A cigis mentésre sokszor szükségünk is lesz, mert bár maguk az utunkba kerülő ellenfelek nem jelentenek nagy kihívást, de mindenféle csapdákban és gödrökben könnyen elhalálozhatunk, ha nem nézünk a lánunk elé, ez utóbbiakat ráadásul nehéz is észrevenni a botrányosan ótvar grafika miatt. Mondanám, hogy nevetséges, de inkább frusztráló tud lenni. Ha ennyi nehézség árán végül mégis megtaláljuk a kérdéses lurkót, akkor szembesülhetünk a játék egyik legbizarrabb momentumával: előfordulhat, hogy a gyerek nem akar velünk jönni, ekkor az inventoryból cukorkát húzhatunk elő, és azzal csalogathatjuk. Ez komoly.

Gyerekeket csalogatunk sötét pincékben cukorkával. Ennek alapján nehéz eldönteni, hogy jobb helyen van-e hősünknél a gyerek, mint az elrablóinál. Ennyivel nagyjából ki is merül a játékmenet, és a küldetéseink lényege.

Hogy ne csak fikázzam a programot, szólok néhány szót a zenéről is, ami nagy kontrasztban van a játék többi részével, tehát meglepően jól sikerült, melankolikus, nyomasztó, jól illik a témához. Ugyanez igaz a főmenüben vagy a töltőképernyőkön feltűnő grafikákra is, mindig van valami megfoghatatlanul borzongató abban, ha az ilyen szomorú témát vegyítik a rajzfilmes stílussal. Ha az egész program kinézetét ennek a jegyében alkották volna meg, az még dobhatna is valamit az egészen. Igaz, hogy a rajzfilmes style nyomokban ugyan felismerhető magában a játékban is, de művészet helyett inkább a régi Nintendora emlékeztet, nem kicsit.

Ha ezt előre tudom, inkább nem kérdezek rá, hogy ki van a deszkák mögött.

Ha ezt előre tudom, inkább nem kérdezek rá, hogy ki van a deszkák mögött.


Mondanom sem kell tehát, hogy a 2D Darkot senkinek sem tudom jó szívvel ajánlani. Az unalmas játékmenet, a gagyi feladványok, a néhol frusztráló pályák és a nemlétező grafika olyan elegyet alkot, aminél a mai széles kínálatban bárki találhat magának megfelelőbb szórakozást. Kicsit keményen fogalmazok, de ilyen játékoknak a next-gen platformokon egész egyszerűen nincs létjogosultságuk.

Ha valami érthetetlen oknál fogva mégis nagyon érdekelne benneteket a dolog, akkor esetleg nézzétek meg a tényleg tetszetősre sikerült grafikákat, concept art-okat, vagy hallgassatok bele a zenébe-annyi bőven elég az egészből. Egyes, leülhet!

2Dark teszt / Tesztplatform: PlayStation 4

csak ha nincs más
  • Stílus: Kaland
  • Megjelenés: 2017. március 10.
  • Ár: 8.499 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Hangulatos zene
  • Unalmas, néhol frusztráló játékmenet
  • Erőltetett, inkonzisztens nehézségű feladványok
  • Automatikus mentés teljes hiánya
  • Hang
    4
  • Grafika
    4
  • Játszhatóság
    4
  • Hangulat
    3
3.8
8 hozzászólás

totyak

1 hónapja, 4 napja

Pedig a képek annyira nem is tűnnek híg fosnak. Santonio-nak van igaza, megfelelő áron helyén kezelné az ember az egész produktumot.

válasz erre

adriano

1 hónapja, 5 napja

Yanez írta:
Nagyon sajnálom a kedves tesztelőt! Ilyen játékot még a legnagyobb ellenségemnek sem kívánnék, ha lenne.
Köszönöm, örülök hogy valaki együttérez velem!

válasz erre

Direktor

1 hónapja, 5 napja

PC-n néztem rá. Szörnyű!

válasz erre

rDAVE

1 hónapja, 5 napja

Rosszat tettél adriano?

válasz erre

Santonio

1 hónapja, 5 napja

Nem lenne ez annyira **** szerintem. Ha egy ezres lenne és nem ennyi...

válasz erre

Vidoros

1 hónapja, 5 napja

Az isten mentsen még tőle!

válasz erre

Patrik94

1 hónapja, 5 napja

Jajj micsoda játék!

válasz erre

Yanez

1 hónapja, 5 napja

Nagyon sajnálom a kedves tesztelőt! Ilyen játékot még a legnagyobb ellenségemnek sem kívánnék, ha lenne.

válasz erre
2Dark
8.499 Ft-tól
kövesd a játékot!

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

gery1113 profiljarDAVE profiljaManiac profiljaWarriorAutobot profiljaBvektor profiljaManiac profiljaLaci721 profiljakylx profilja