Az ember testbeszédén tükrözödő hangulatára saját „testtartásával” reagáló robotszámítógépet mutattak be az MIT Media Lab fejlesztői Egyesült Államokban.
A RoCo névre keresztelt szerkezet a kamerájával észlelt hangulati jeleinkre LCD-monitorjának elmozdulásaival ad reakciót, melyet egy két ponton hajló nyak segítségével különböző irányokba tud dönteni és forgatni. A fejlesztők jelenleg azt vizsgálják, hogy hogyan lehet a RoCo segítségével arra ösztönözni a számítógép felhasználóját, hogy megtalálja azt a testtartást, amely mellett a leghatékonyabban tud dolgozni.
Korábbi vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy számítógép előtt ülve különböző lelki állapotokban különböző testhelyzeteket felvéve előnyös dolgozni. A RoCo fejlesztőinek egy nemrég végzett kísérletében egy csoport egyik felének egy könnyű, a másik felének egy megoldhatatlan feladatot adtak, hogy azokkal érzelmileg sikerre, illetve kudarcra hangolják őket. Ezután az önkéntesek mindkét tábora egy egyforma, megoldhatatlan feladatot kapott. A kutatók azt vették észre, hogy a pozitív hozzáállásra hangolt csoportból hosszabb ideig próbálkoztak a megoldással azok, akik enyhén felfelé forduló képernyő előtt ültek, mint a lefelé tekintő monitor előtti társaik. A kudarchoz szoktatott kísérleti alanyok esetében azonban ennek épp az ellenkezője történt: a lebillenő képernyő előtt ülők voltak a kitartóbbak.
Az MIT Media Lab mellett egyéb műhelyek is foglalkoznak emberi érzelmeket befolyásoló technológiák fejlesztésével. A Kalifornia állambeli Stanford Egyetem kutatói korábban például kimutatták, hogy azok a virtuális karakterek jobb benyomást keltenek bennünk, melyek arckifejezésünket mímelik, illetve, hogy a kocsik kisegítő rendszerei hatékonyabban segítik a vezetést, ha a hangjuk alkalmazkodik a hangunkhoz. A RoCo egyik fejlesztője a NewScientist cikkében arra mutat rá, hogy mivel a robotok közös fizikai térben léteznek velünk, nagyobb hatást tudnak kifejteni ránk, mint az újmédia hagyományos eszközei. A robotikus eszközt közösen fejlesztették a médialabor Affektív számítástechnika (Affective Computing) és Roborikus élet (Robotoc Life) kutatócsoportjai, Cynthia Breazeal és Rosalind Picard vezetésével.
