Ha a szoftverkalózkodás témája felmerül egy-egy hírrel kapcsolatban, szinte mindig elhangzik az a mondat, amely arra utal, hogy a gonosz szoftverkalózok bizony milliárdos károkat okoznak szegény kiadóknak.
Ugyebár ezt egyszerű matekkal okoskodják ki: Az egyes letöltéseket szorozzák a szoftverek árával. Ezzel szemben a nagyobb kiadók óriási forgalmat bonyolítanak, és elképesztő profitot termelnek akkor, mikor manapság már gyakorlatilag bármit meg lehet szerezni, le lehet tölteni, stb...
Van tehát egy komoly ellentmondás az állítás és a tények között. Jobban belegondolva azonban fellelhető némi ráció a dologban, ha nem az agyhalott médiák álláspontjából, valamint a hazai viszonyokból indulunk ki. Mert nyilvánvaló, hogy az, aki letöltésre (bizonyos értelemben lopásra) vetemedik, az nem spórolni akar, ugyanis a legtöbb letöltőnek esze ágában sincs pénzt adni ilyesmire az esetek túlnyomó többségében. A letöltők között viszont futótűzként terjednek a források manapság, elérve olyan potenciális vásárlókat is, akik miután megismerhették, vagy kipróbálták azt, lehetőségükben és szándukban áll, hogy pénzt adjanak valami olyasmiért, amit értékelnek.
A dolog nem újkeletű, csak a történelem ismétli önmagát. A klasszikus példa a régimódi kalóz, Francis Drake esete. Az ő karib-tengeri kalandozásai, valamint a spanyol hajók kifosztása felett is szemet hunyt I. Erzsébet angol királnyő, majd csatlósává fogadta, aztán lovaggá is ütötte Drake-et, mivel érdekében állt, hogy támogassa ezen "tevékenységét".
A másik oldalról pedig ott vannak a kiadók, akiknek a zöme nem látja el másolásvédelemmel a kiadott kópiákat, nyitva hagyva a kiskapukat ezzel. (Állítólag túl költséges eljárás...) Hogy miért is? Talán mert a kiadók is pontosan tudják, hogy nem azok töltik le a játékaikat, akik egyébként az üzletek kasszáinál sorakoznának. Ugyanakkor a "terjesztés" ezen formája olyan reklámértékkel bír, ami csak horribilis összegek révén lenne elérhető számukra.
A hatóság tehetetlen az ügyben, a jog pedig egyszerűen képtelen lépést tartani a fejlődéssel, melynek köszönhetően a vonatkozó törvények rosta módjára néznek ki a sok joghézag miatt. Az internetszolgáltatók pedig mossák kezeiket, pedig talán ők lennének azok, akik eszközzel bírnának a jelenség visszaszorítával kapcsolatban. Szóval nem túl sanszos, hogy a helyzet a közeljövőben megváltozzon, gyaníthatóan azért, mert a többség ezt nem is szeretné, és hát a demokrácia korát éljük ugyebár....
