Régi mozifilmek megmentése

2006. június 24.
7.9361
Figyelem! Ez a hír már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Hírblock profilja, adatai
Hírblock
A klasszikus filmek fizikailag sérülékeny értékek, de egy új, automatikus film-helyreállító rendszer megőrizheti őket a jövő generációi számára.

Egy jókora karcolás keresztezi Scarlett O’Hara arcát, vörös folt takarja a nagyhangú Robin Hoodot és fehér foltok pettyezik King Kongot miközben felmászik az Empire State Buildingre. A klasszikus mozifilmek sérülékeny kincsek. Vonzzák a port, könnyen karcolódnak, gyakran zsugorodnak és fakulnak, sokféle módon romlik a minőségük az idők során.

"A leghíresebbeket alkalomadtán precíz kézimunkával restaurálják" - mondja Qian Lin a HP Labs-tól, "de több ezer régi film van az archívumokban szerte a világon, és csak nagyon kevés állítható helyre ezen a módon, mert a módszer nagyon drága." A megőrzésük komoly feladat az olyan Hollywood stúdióknak, mint a Warner Bros., amely több ezer más klasszikus alkotás között a tulajdonosa az "Elfújta a szél"-nek, a "King Kong"-nak és a "Robin Hood"-nak.

A HP kutatói együttműködve a Warner Bros. Motion Picture Imaging-el egy olyan megoldást dolgoztak ki, amely a restaurálási folyamat nagy részét automatizálja, a képfeldolgozó technikai lépéseket egyetlen egységbe, mozgókép feldolgozó folyamatba fogja össze. A módszer előnyeit már mutatja néhány látványos eredmény. A tesztklipeken Scarlett a háttér képzaja nélkül rohan le a lépcsőn, hogy találkozzék Rhett-el, Robin Hood éles és telt Technicolor színekben vívja csatáit, King Kong pedig a tiszta manhattani ég alatt mászik a magasba. "A valaha készült fontos és közkedvelt filmekből sok a mi archívumunkban van, és nagy a felelősségünk abban, hogy megőrizzük ezeket a filmeket a jövő generációinak, hogy ők is élvezhessék őket" - mondja Chuck Dages, a Warnes Bros. Emerging Technology részlegének az ügyvezető alelnöke. "Ezeknek a filmeknek üzleti szempontból is felbecsülhetetlen az értékük, és a megfelelő módon kell gondoskodni róluk."

Automatikus tisztítás
A stúdióknak újra le kell másolniuk a filmjeiket, valahányszor új terjesztési technológiák terjednek el, mondja Dages. A VHS és a DVD után az iparág a következő generációt jelentő optikai lemezformátumok felé fordul: a HD-DVD (High Definition DVD) és a Blu Ray formátum felé. Ezek egyrészt óriási üzleti lehetőséget jelentenek a stúdióknak - magyarázza Dages - de egyben nehéz feladat elé is állítja őket.

"A régebbi filmek, amelyeket átvittek videóra, a nagyfelbontású televíziós formátumra való átvitelre nem alkalmasak" - magyarázza Dages. Megoldásként a stúdiók nagyon nagy felbontással digitális formátumra viszik át az általuk őrzött sok filmnek minden egyes kockáját. Csakhogy speciális képfeldolgozás nélkül a szennyeződések, karcolások és minden más, az eredeti képkockákon lévő hiba is átkerül a digitális másolatra, valamennyi szintén nagy felbontással. "Eddig az egyetlen lehetőség, hogy megszabaduljunk tőlük" - magyarázza Dages - "az volt, hogy valaki ült a számítógép monitorja előtt és fárasztó módon az egérrel kattingatva tüntette el őket." Nem csoda, hogy a Warner Bros. remélte, "létezik olyan HP technológia, amely felhasználható a folyamat automatizálásához."

Egyedi azonosítók
Bár a HP Labs korábban sohasem foglalkozott filmrestaurálással, a kutatóinak bőséges tapasztalatuk volt a fényképekkel és a magánvideókkal való munkában.

"Úgy találtuk, hogy ebből a szakértelemből sok felhasználható a film helyreállítás folyamatában" - mondja Lin, aki a kutatócsoport vezetője. A színérzékelők technológiájának korábbi kutatásában tanultakból sok minden alkalmazni tudtak a kutatók, a régi színes filmek képein lévő hibák felderítéséhez. Az olyan egyobjektíves kamerák kifejlesztéséből, amelyek a színes területeken lévő képhibák megszüntetéséhez felhasználják a képen a szín más előfordulási helyéről szerzett információt. Hasonlóképpen használhatónak bizonyultak a korábbi, mozgóképfelbontást növelő kutatások, amelyeknek a technikája egyesíti a szomszédos képkockákról nyert információt, hogy növelje egy adott képkocka felbontását.

Hogyan működik?
Az automatizált restauráló folyamat a következőképpen dolgozik: Minden egyes filmrészlet először egy olyan algoritmuskészleten fut át, amely kiválasztja azokat a kockákat, amelyeken valószínűleg képhiba van. Például - mondja az egyik kutató, Amnon Silverstein - "olyan képpontokat keresünk, amelyek színe az egyik kockáról a másikra radikálisan megváltozik. Vagy egy képkockán belül keresünk olyan kis területeket, amelyek nagyon különböznek a környezetüktől. A színeknél pedig olyan részeket keresünk, amelyek telítettek és egyediek."A második menetben a hibák közül már sokat javítani lehet. Például amikor a porszemcsék fényes vörös, zöld vagy kék pontokként jelennek meg a képkockán, a kutatók szoftvere a környezetükből nyert színinformáció alapján tölti ki a helyüket.Jóllehet néhány különösen bonyolult képkockát még kézzel is restaurálni kell, az automatizált javítás lényegesen csökkenti a szükséges kézimunka mennyiségét. Azokban az esetekben, amikor a csapat hozzáfért az eredeti színes negatívokhoz, a képek új életre keltek. "Ennek a technikának köszönhetően, újra látni lehet a láncszemeket Robin Hood páncélján, vagy a csipkét Scarlett O’Hara ruháján, olyan részletgazdag és tiszta képeken tűnnek fel, amelyeket eddig sohasem láttunk." - mondja Richard Place, a HP-nál valamennyi Time-Warner kapcsolatért felelős vezető.

Különböző fajtájú filmek, különböző feladatok
Mivel a fekete-fehér mozifilmek digitalizált képkockái kevesebb információt tartalmaznak, így a karcolások, pornyomok és az egyéb hibák felismerése nehezebb. A korai fekete-fehér filmek ezenkívül hajlamosak a szemcsézettségre és a vibrálásra, az utóbbi a korai kamerák redőnyzárjának a gyenge vezérlése miatt lép fel, ennek következtében minden egyes képkocka némileg eltérő expozícióval készült.

A csapat legnagyobb vállalkozása talán a Cinerama volt. Csupán 13 produkció készült ezzel a széles formátumú (panoráma) technikával - a mozinak ívben hajlított képernyője volt és három géppel vetítettek rá egyszerre - de szinte mindegyik klasszikusnak számít.

A HP csapat az 1962-ben készült How the West Was Won egy részletén dolgozott. A szokásos por- és karcolásnyomokon túl a Cinerama filmeknek kettős torzítása van, amikor átviszik őket a házimozi formátumra. Mivel eredetileg ívben hajlított képernyőre vetítették őket, ezért meglehetősen szokatlanul, "hordószerűen" jelennek meg a lapos képernyőkön. Ezen kívül a három képnek van némi átfedése is, és jól látszanak azok a függőleges vonalak, ahol illeszkednek egymáshoz.

A függőleges vonalak problémájának a megoldásához a csapat azt a technológiát kölcsönözte, amelyet a tintacseppek papíron való pozicionálásakor használnak, és nagyon hasonló ahhoz, amikor apró pontokat helyeznek el a filmen" - számolt be Richard Place. "Ez után pedig egy másik algoritmust felhasználva megszüntették a hordószerű torzítást."

Az eredmény pedig, mint Dages a Warner Bros. alelnöke mondja: "figyelemreméltó." "A technológia valóban egy sok-sok éves problémának a megoldássá vált, és lehetővé teszi számunkra, hogy újra terveink legyenek a filmmel.

Felgyorsítani a folyamatot
A HP és a Warner Bros. Motion Picture Imaging egy olyan folyamatot képzelt el, amely vagy automatikusan futtatható, vagy pedig az érzékenysége növelhető vagy csökkenthető attól függően, hogy mi történik az adott képsorozaton. (A gyors mozgásoknál - egy repülő nyílvesszőt könnyen összetéveszthet egy karcolással - a szoftver érzékenységét növelni kell.)

Teljes filmek megtisztítása óriási mennyiségű erőforrást igényel. "Ezek a filmek több terabájtnyi tárolóterületet foglalnak el," mondja a kutató Silverstein. "Ezért megnéztük, hogyan küldhetnénk rá egy filmet a szerverek egy csoportjára a hatékony feldolgozáshoz, úgy hogy működés közben a csoporthoz új gépeket adhatnánk hozzá, vagy vehetnénk el."

Egy kétórás mozifilm 172 800 képkockából áll, és ha egyetlen gépen mondjuk öt percet igényel egy kocka feldolgozása, akkor 600 évig tartana befejezni a teljes filmet. Egy szerverfürtöt alkalmazva a mérnökök a folyamatot jelentősen fel tudják gyorsítani.

Egy ilyen feldolgozáshoz a HP-nek a lehető legjobb adatbiztonsági megoldást kellene alkalmaznia, ez kritikus fontosságú a tartalom tulajdonosoknak, akik aggódnak a videokalózkodás miatt.

Az archiváláshoz marad a film
Nem Hollywood az egyetlen, amely kihasználhatja a videófeldolgozó rendszer mögött álló fejlesztések előnyeit. Többek között jelentős színházi filmarchívum van Indiában és Hongkongban, és nagy kutatható filmvagyon a nyilvános gyűjteményekben, így például az Amerikai Kongresszusi Könyvtárban.

Jóllehet a digitális technika tért hódít, a film kedvelt médiuma marad a filmkészítésnek és a televíziós színdaraboknak.

És a hiányosságai ellenére - mondja a Warner Bros.-tól Dages - a film továbbra is a stúdiók kedvelt archiváló anyaga. "Tudjuk, hogy ha beteszünk egy darab filmet a pincébe, megfelelő körülmények közé, akkor legalább 600 évig megmarad. Ez egy nagyszerű archív média."
nincs még hozzászólás

legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

WickedSick profiljac0m1n65un profiljaNeurotic profiljagery1113 profiljaherrklein profilja