Nyomuló Linux, élesedő verseny

2006. június 04.
2.0741
Figyelem! Ez a hír már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Hírblock profilja, adatai
Hírblock
Néhány évvel ezelőtt kevesen gondoltak volna arra, hogy mára – kiemelten a versenyképesség, illetve az államháztartás problémáinak orvoslására – a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés követelményeinek mindinkább megfelelni kívánók infrastrukturális beruházásaiban valódi alternatívaként jöhetnek szóba a nyílt forráskódú technológiára épülő rendszerek.

Az EU által is elismert és – kiemelten az állami és közigazgatási szférában – támogatott OSS ma már Európa szoftverközpontú ICT-ipara szolgáltatás-központúvá való átszabásának esélyese, így a közszféra mellett az üzlet számára is fontossá vált a nyílt forráskódú technológiát alkalmazó rendszerek előnyeinek és hátrányainak, a verseny állásának ismerete.

Nem várt versenytárs
A kezdetben csak kisebb közösségek hobbijának tekintett, ám ma már kereskedelmi szintre emelt nyílt forráskódú szoftverek (Open Source Software – OSS) és a piacot évtizedek óta uraló zárt forráskódú programok, illetve fejlesztőik közötti verseny kapcsán valójában két üzleti modell ütközik. A szoftver mint termékmodell legemblematikusabb képviselője a Microsoft, míg a szolgáltatásmodell a nyílt forráskódú fejlesztéssel foglalkozó cégek sajátja. Ez utóbbiak szerint a vállalat számára nem a szoftver birtoklása, hanem az általa nyújtható szolgáltatások képviselik a valódi értéket. Erre a legkézenfekvőbb példa az ingyenes keresőszolgáltatást működtető és a keresésre összpontosító reklámok bevételéből a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb online vállalatává váló Google.

A gyári kivitelű, licencdíjfizetés ellenében használható szoftverek legmarkánsabb képviselője a német SUSE-t felvásároló s ma már a nyílt forráskódú megoldásokat szerver- és kliensoldalra is kínáló, de stratégiájában a vegyes forráskódra összpontosító, egy év alatt a SUSE piaci részesedését megduplázó Novell, valamint a jelenlegi piacvezető Red Hat. A köztük és a Microsoft között folyó verseny ellenére azonban léteznek Microsoft alapú nyílt kódú fejlesztések is, az irodai alkalmazásra az OpenOffice.org szolgáltatja a példát.

Meglepő, de nem mulatságos
A Microsoftot meglepetésként érte a nyílt forráskódú koncepció vetélytársként való megjelenése, így négy évvel ezelőtt piackutatást kezdeményezett a Windows három leggyakrabban támadott tulajdonságát illetően, a Linuxot potenciális vetélytársként kiemelve. A vizsgált területek – költség, biztonság és megbízhatóság – közül a TCO-eredmények a környezetfüggőséget hangsúlyozták. Így például a csoportmunkaszoftvereknél a Microsoft, míg a webes publikálást támogatóknál a Linux felé billent a mérleg nyelve. A szoftver birtokba vételének költsége helyett a tulajdonlás összköltségét véve az összehasonlítás alapjául, a két megközelítés között nincs alapvető különbség.

A Microsoft számára fájdalmas második támadási pont a biztonság. Ismét kutatásokra támaszkodva a biztonsági rések megszüntetésében, a javításukhoz szükséges terítések sebességében – a nem kereskedelmi, nyílt szoftverekkel szemben – a Microsoft mutatkozott eredményesebbnek. A Novell által képviselt SUSE Linuxszal összehasonlítva azonban már tompulnak a különbségek. A harmadik leggyakoribb támadási felület a megbízhatóság. Unixos gyökerei miatt a Linux a Microsoft szerint is előnnyel indult. Azonban a megbízhatóságot tágabban, a rendszerek által az üzleti felhasználók számára biztosított rendelkezésre állás függvényében értelmezve – a releváns szerverkörnyezetben – a kutatások a Microsoft előnyét mutatják.

Kliensoldalon a Microsoftnak többet kell bizonyítania, de a Windows jó húszéves pályafutása alatti tapasztalatok folyamatos hasznosításával a cég itt is lát érdemi javulást. Az alapstabilitás növekedése mellett éles üzleti környezetben például a PC kritikus környezete szerveren tárolható, s szükség esetén onnan nagyon gyorsan visszaállítható.

Tényleges vetélytársat látva benne a Microsoft tehát komoly erőket mozgatott meg a nyitott forráskódú környezet, nevezetesen a Linux megismerésére. Ennek eredményeként ma, az összehasonlításhoz szempontokat kínálva, a potenciális ügyfelekre bízza a szoftver-infrastruktúra kiválasztását. A döntést a műszaki és gazdasági környezet felmérését követőn, a megtérülési mutatókat figyelembe véve érdemes meghozni, a felsoroltak függvényében nem egyértelműen csak az egyik vagy a másik javára. Ma egyik oldalnak sem lehet érdeke – s ez a nyílt forráskódú fejlesztő- és gyártóközösségek igazi érdeme – a felhasználói szinten egymással együttműködni képtelen elemekből összeálló rendszer biztonságos működésének rovására kikényszerített értékesítés.

Nyíltan nyomulnak
A versenyhelyzetbe került Microsoft – ahogy már ma is tapasztalható – az ügyfelek számára kedvező kezdeményezésekkel igyekszik megtartani, illetve tovább erősíteni piacát, de eközben a nyitott forráskódú rendszerek forgalmazói sem pihennek. A verseny eredményeként szaporodik a heterogén, mind összetettebb informatikai rendszereket üzemeltető vállalkozások száma, és külföldön – többek között Finnországban, Németországban, Norvégiában, Svájcban és Kínában –, kiemelten az államigazgatási és önkormányzati intézményeknél, a Microsofttól komoly piacot elhódítva az OSS arat sikereket.

A Linux fő előnyei közül a Novell, főként kliensoldalon, a Windows-rendszerekkel szembeni alacsonyabb (ingyenes) beszerzési árat és TCO-t, a nagyobb stabilitást és a vírusokkal szembeni védettséget emeli ki. Ahol ezek fontos vagy elsődleges szempontok, érdemes a Linuxot alternatívaként megvizsgálni.

A nyílt forráskódú technológia mellett a kezdetektől kiálló Sun Microsystems a Linux és a Windows közötti legmarkánsabb különbségnek a Unixra – és így a gyökereit tekintve ide sorolható Linuxra – jellemző egyszerű testre szabhatóságot, a Windowsénál hatékonyabb és biztonságosabb felhasználói felületet, a kutatási-fejlesztési költségek csökkentésének lehetőségét, valamint az új technológiák gyors és olcsó bevezetését tartja. A valódi előnyt azonban a szoftverárakat is moderáló Windows-alternatíva létrejötte s a nyílt világ mellé felsorakozó, kellő számban rendelkezésre álló, jól képzett szakemberek jelentik. Ugyanakkor ma még nehézséget okoz a két platform közötti, az alkalmazások lehetőségeit is korlátozó teljes kompatibilitás hiánya. Márpedig a Sun Microsystems szerint a vállalatok folyamatos, problémamentes működése nem követelmény, hanem alapvetés.

Helyzetkép
A szerverek terén sokkal kisebb a Linux lemaradása, mint a desktopok szintjén. Az előbbiek esetében durván háromszoros a Windows-fölény, ám száz asztali gépből alig három futtat Linuxot, így ez utóbbi fejlesztői most a desktopra koncentrálnak. A disztribútorok és a nyílt platform mellett elkötelezett cégek a fejlesztők munkáját megkönnyítő, egységes asztali környezet létrehozásával kívánják a Windows előnyét csökkenteni. A Free Standards Group (FSG) által elkészített közös platform Linux Standard Base 3.1 névre hallgató legújabb változata – megkönnyítve az alkalmazások fejlesztését, telepítését és futtatását az egymástól olykor jelentősen eltérő disztribúciókon – erőteljesen hozzájárulhat az alternatív operációs rendszerek népszerűségének növekedéséhez. Mivel a Windows egységességével emelkedik ki a mezőnyből, a projekt támogatói szerint hasonló szabványosítás ugrásszerűen növelheti a Linux népszerűségét is. A csoportosulás erejét a tagok demonstrálják, köztük olyan nagyvállalatok, mint például a Red Hat, a Novell, az AMD, a Dell, a HP, az IBM vagy az Intel. A szabványnak eleget tevő első asztali disztribúció május első napján látott napvilágot, a Xandros jóvoltából. Ezt több más megoldás is követi a Red Hat, a Debian Project, az Ubuntu és egyéb cégek műhelyéből, s júniusban a Novellé is megjelent.

Ezzel szinte egy időben, talán a küszöbönálló európai szankciók által is motiváltan, a Microsoft ugyancsak tett három jelzésértékű, a nyílt forráskódú világgal kapcsolatos bejelentést. A Microsoft Virtual Serveren Red Hatot és Novell Linuxot futtató ügyfeleket is beemelte a huszonnégy órás támogatottak sorába, valamint ingyenesen letölthetővé tette a Virtual Server szoftvert, amelynek fejlesztői a jövőben a nyílt forráskódú Xen szervervirtualizációs szoftverprojektben a VMware fejlesztőivel is együttműködnek. Továbbá javítja az egerek, a kijelzők és az SCSI-lemezek linuxos támogatását.

A Virtual Server egy hardveren egyszerre több operációs rendszer futtatására alkalmas. A virtuális módban futó operációs rendszerek a gépek között könnyen átültethetők, így az egyszerre többféle rendszerre szoftvereket író programozóknak csak egy számítógépet kell használniuk.

A Novell lépései
A Novell a terjeszkedést egy komplett irodai csomaggal képzeli el, amelynek segítségével mind szerver-, mind kliensoldalon a Windowst kiiktatva futhatnak a cég által kifejlesztett alkalmazások. A Microsoft Windows XP-t felváltó Vista megjelenésének januárra halasztása a redmondi cég bánatára minden bizonnyal a Novell malmára hajthatja a vizet. A Microsoft számára azonban a CeBiten bejelentett SUSE Linux Enterprise Desktop 10 új, háromdimenziós felületének a Vistáéval gyakorlatilag azonos ablakkezelő-képességei okoznak leginkább fejfájást, s még az sem kizárt, hogy emiatt, ha bizonyítani tudja az eltulajdonítás vádját, bíróságra viszi az ügyet.

A Novell az új SUSE Linux-verzió kibocsátásával egy időben Open Workgroup Suite néven két opcióban kínált a korszerű irodai infrastruktúra kialakításához szükséges szolgáltatásokat, valamint a legfontosabb szerveroldali szoftverektől kezdve a teljes értékű irodai munkaállomásig minden lényeges alkalmazást tartalmazó irodai csomagot is piacra dobott – július végéig kedvezményes áron. Az első változat szerveroldalon csak Linux-használatot enged, a másodiknál azonban már a NetWare komponensei is telepíthetők. A csomag a megfelelő verziójú Open Enterprise Servert, a Novell GroupWise csoportmunkaszoftverét és ZENworks rendszerfelügyeleti eszközét tartalmazza, kliensoldalon pedig az illeszkedő Linux Destkop- és az OpenOffice.org for Windows-verziókat.

A hagyományos termékvonalát SUSE Linux-akvizícióval erősítve mára kiteljesedett Novell-portfólió így tehát a szervertől a desktopig teljes körű, bármely környezetbe implementálható üzleti és egyéb megoldásokkal piacra lépve vegyes forráskódú termékcsomagokat kínál nagyvállalatok számára is, irodai környezetbe.

A Novell év elején indított felmérése is a cég piacszerzési ambícióit igazolja. A kutatás azt firtatja, hogy mely windowsos szoftverváltozatok lehetnek kereskedelmileg sikeresek Linuxon. Ez utóbbi alkalmazások gyártóit megkeresve segítséget ajánlanak szoftvereik Linuxra portolásához. A 2006 folyamán zajló felmérés eddigi eredményei azt mutatják, hogy a felhasználók elsősorban windowsos pénzügyi programjaikhoz ragaszkodnak, de a multimédiás alkalmazások, például a Photoshop, a Dreamweaver vagy az Illustrator is erősíti Microsoft-függőségüket.

Azonban a fenti erőfeszítés ellenére is számos akadály tornyosul a Linux terjedése előtt. Többek között megoldásra vár a hardvereszközök hiányos támogatása, hiszen a hardvercégek termékeit Linux-kompatibilissé tevő meghajtók néha hónapokat késnek. A Novell áthidalásként az operációs rendszer telepítése után a meghajtók telepítését automatikusan elvégző megoldáson dolgozik.

Azonos oldalon, de versenyben
Eközben persze a SUSE Linux legnagyobb konkurenciája, a Red Hat, és legnagyobb támogatója, az IBM sem alszik. Támogatva az „on demand" céggé válási törekvéseket – amelyeknél kulcsfontosságú, hogy a szervezet képes legyen javítani az egyes projekteken dolgozó munkacsoportok együttműködésén, s hogy az új üzleti lehetőségekre való azonnali reakciók érdekében rugalmasabb hozzáférést biztosítson az üzleti alkalmazásokhoz és dokumentumokhoz – közös megoldással léptek piacra. A hatékonyabb közös munka érdekében csoportos együttműködési és portáltechnológiákat egyesítő IBM Workplace Services Express Linux-alapon kínál stabil és vírusmentes levelezőszervert, olcsón üzemeltethető központi autentikációt és hatékony munkavégzést segítő, projektalapon működő csoportmunka-megoldást. A Red Hat Enterprise Linux és az IBM Workplace Services közös megoldásának költséghatékonysága a linuxos megoldásokra való áttérést illetően meggondolásra késztetheti az IT-vezetőket. Mivel a Red Hat Enterprise Linux és a Workplace Services egyik fő előnye a nyílt szabványok támogatása, szinte kikövezett utat kínálnak a további IT-infrastruktúrafejlesztéseknek, szerverkonszolidációnak.

Felvásárlások
Miközben a nyílt forrású megoldások egyre nagyobb teret nyernek a vállalatok informatikai infrastruktúrájában, a piac e szegmensében is elkerülhetetlen a konszolidáció, mivel a cégek a költségeket csökkentve igyekeznek egy helyről beszerezni a lehető legtöbb megoldást és a hozzájuk kapcsolódó, többek között az integrációhoz fűződő támogatási szolgáltatást. Áprilisban a Red Hat felvásárolta a nyílt forráskódú alkalmazásszervereket és más köztes szoftvereket gyártó JBosst, amelynek az IBM és az Oracle, valamint a BEA, a Sun és a Novell termékei jelentenek konkurenciát.

De a Novell felvásárlásai sem fejeződtek be a 250 millió dollár körüli vételáron lezárult SUSE-akvizícióval. A Novell a rendelkezésére álló nem csekély készpénzt továbbra is innovációba, porfólióját szélesítő akvizíciókba fekteti. Két közelmúltbeli akvizícióját érdemes kiemelni. Az egyik, a Sentime 6-ot a Novell portfóliójába illesztő felvásárlás az elmúlt hónap eseménye, míg fél éve egy izraeli cég bekebelezésével tett szert a ma már Novell Assetment Management néven futó, IT-vagyongazdálkodást támogató termékre. A felsoroltak mindegyike a Novell mellett más irodai környezetbe is illeszthető. Hasonló akvizíciók a jövőben is várhatók, s nem csupán a SUSE Linux-vonalat erősítők: a hagyományos Novell-felhasználók is számíthatnak új megoldásokra.

Jövőbe látók
A Linux terjedésének üteméről eltérők az előrejelzések, és a piaci szereplők sem nyilatkoznak egyformán. A Gartner prognózisa alapján 2010-re az informatika legjelentősebb felhasználói 80 százalékban nyílt forráskódú szoftvert használnak majd infrastrukturális célokra, döntően szerverekhez. Az üzleti folyamatokat támogató megoldások terén szintén erősödhet a Linux, de 2010-re is csupán 25 százalékuk lehet Linux alapú. A felhasználói munkaállomásoknál az átállás magas költségei miatt a kiadások meghaladhatják a hasznot, így a projektek előtt célszerű alapos számításokat végezni, ahol pozitívumnak kell tekinteni az újabb verziók áttekinthetőbb működésének eredményeként az alkalmazottak által kevésbé igénybe vett informatikusokat. Az IDC a Gartnernél optimistább eredményt szolgáltató kutatása szerint a Linuxot futtató szerverek forgalma 2008-ra a 9,1 milliárd dollárt is elérheti, s átlagban évi 22,8 százalékkal nő a linuxos kiszolgálók értékesítése. Elemzői szerint a Linux több mint 20 százalékos negyedéves növekedési ütemmel a leggyorsabban terjedő operációs rendszer. Ezt igazolja a két legnagyobb disztribúció (a SUSE és a Red Hat) forgalmazóinak tavalyi, a Wall Street várakozásait meghaladó eredménye. A Novell előző negyedéves árbevétele csak a Linux értékesítéséből 22 százalékkal nőtt, míg a Red Hat ilyen eladásai 37 százalékkal emelkedtek. A költségvetési korlátok miatt elsősorban a közszférában várható a Linuxra való áttérés, valamint az eddig is élenjáró egyetemek és a legnagyobb, a Fortune magazin 500-as listáján szereplő vállalatok mozdulnak ebbe az irányba.

A nyílt és zárt forráskódú rendszerek jövőjét tekintve fontos kérdés, hogy a vállalatoknál melyik nyílt változat lesz a befutó, amire jelenleg a kereskedelmi változat az esélyesebb. Erre utal, hogy az alapvető adatbázis-kezelőket és más alkalmazásokat gyártó cégek egy csoportja felismerte az OSS-piac támogatásának szükségességét, ami megnyitotta az utat a nonstop computing rendszerek felé. Ebben a Novell és a Red Hattel partnerségben álló IBM vállalt kiemelkedő szerepet. Ugyancsak a nyílt forráskód elkötelezettje, mindkét Linux-gyártóval együttműködve, a vállalatirányítási és adattárház alapú üzletiintelligencia-megoldást is Linuxra portolt Oracle. A nagy nemzetközi informatikai vállalatok közül elsőként az OSS mellé álló Sun Microsystems pedig a piacon már bizonyított, jól működő szoftverei lépcsőzetes megnyitásának a StarOffice-nál és a Solarisnál bevált stratégiáját folytatja.

Új verzió
Az idei CeBIT-en jelentette be a Novell a SUSE-közösség legújabb fejlesztését, az operációsrendszer-funkcióknál lényegesen többet nyújtó, több mint 1500 nyílt forrású alkalmazást tartalmazó SUSE Linux Enterprise Desktop 10-et. A Microsoft állományformátumaival kompatibilis, a Visual Basic-makrókat támogató OpenOffice.org 2.0-n és a Firefox legújabb változatán túl a Banshee médialejátszót, e-mail és azonnali üzenetküldő klienst, spamszűrőt, valamint tűzfalat is tartalmazó csomagba bekerült az Adobe Reader, a RealPlayer, a Macromedia Flash Player és a Sun Java-futtatási környezete. A szoftver a nyílt forráskódú közösség által definiált és szabványként elismert OpenDocument állományformátumot is használja. A fájl- és tartalomkeresés teljes egészében integrált a felhasználói környezetbe; kulcsszó megadásával a dokumentumok, grafikák, elektronikus üzenetek, beszélgetéstartalmak és weboldalak azonnal elérhetők. Az új Linux-felhasználóknak szánt csomagot a Windowsról való áttérést egyszerűsítő segédeszközökkel is felszerelték, hiszen nem titkoltan ettől a terméktől remélnek gyors átállást az üzleti felhasználókat is célzó nyílt forráskódú operációs rendszerre.

A júniustól elérhető desktoptermék felhasználónként 10 ezer forint körüli ára versenyképesnek mondható.

A vegyes forráskód előnyei – ahogy a Novell látja
A Novell a vegyes forráskód elkötelezettjeként állított össze csomagkínálatot. Szakértői úgy vélik, infrastrukturális területen ma már nem az a kérdés, hogy bevezethetők-e a nyílt forráskódú rendszerek, hanem hogy mikor és hogyan. Erre pedig a nyílt és a zárt forráskódú rendszerek ötvözete a megfelelő válasz. A bevizsgált és a Novell követelményeinek eleget tevő, a SUSE felvásárlásával házon belülre került OSS-elemek, valamint az azokra épülő megoldások mellett a megbízható, stabil, hagyományos zárt forráskódú elemek is megmaradtak a portfóliójukban, s köztük – ezzel is segítve az áttérést – sem támogatásban, sem skálázhatóságban, sem más módon nem tesz különbséget. Mivel a zárt rendszerről való teljes mértékű átállás költségei elriaszthatják az érdeklődőket, akiknek emlékezetében még a technológiaváltás – például DOS-ról Windowsra – nehézsége is élhet, a lépcsőzetes átmenet látszik célszerűnek. A vegyes forráskódú csomaggal biztosított átmenet során a Novell-felhasználók később az Open Enterprise Server upgrade-jével kockázatvállalás nélkül, az átmenet zökkenőmentességét garantáló szakértői háttérrel léphetnek tovább egy egészében nyílt, szabványos forráskódú rendszer felé. A döntést a racionalizálható költségek szintén segíthetik, és a Linux piaci méretéből adódóan kevesebb vírus miatt a Windowsénál nagyobb rendszerbiztonság is garantálható.
nincs még hozzászólás

legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt