Mikroalgából mikroáramkör

2005. október 20.
2.0711
Figyelem! Ez a hír már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Hírblock profilja, adatai
Hírblock
Amerikai kutatók fantáziáját felkeltette a tengerekben nagy mennyiségben élő kova-moszatok nanométeres finomságú, kőcsipkére emlékeztető kova váza, s keresik ipari felhasználásának lehetőségeit.

Kémiai módszerekkel sikerült már az alakzat megtartása mellet elektromosan vezető anyagra cserélni a kova vázat, s remélik, hogy géntechnológiával előbb-utóbb tetszőleges alakú kovamoszatok növeszthetők. A kutatók a nano áramkörök lassan bontakozó világában keresnek helyet az új technológiának.

Brit szakértők szerint valószínűbb, hogy először kémiai katalizátorokat és nagyfinomságú mechanikus szűrőket készítenek ilyen módszerrel. Kenneth Sandhage, a Georgia állam beli műszaki egyetem kutatója munkatársaival tucatnyi módszert talált már a kova-moszatok vázának más anyaggá történő átalakítására, s az eredményeiről, illetve terveiről az amerikai keramikusok társaságának tudományos folyóiratában megjelent cikkét a The New Scientist című angol tudományos folyóirat is ismertette.

A kémiai szerkezet megváltoztatására két módszer is kínálkozik: a kova 900°C fokos fémgőzzel való kezelés nyomán a vázak magnéziumoxid és titán-dioxid szerkezetté alakulnak. A másik megoldás, hogy öntőformát készítenek a vázból: folyadékból kicsapódó réteggel vonják be, majd kioldják a kovát. Ezzel a módszerrel cirkónium szerkezeteket sikerült létrehozni. A két módszert kombinálva bárium-tinanát nano szerkezeteket is elő tudtak állítani.

A kísérletekben szereplő diatomnak is nevezett kova-moszat egysejtű alga-fajta. Vízben él, és tápanyagból fény segítségével kova vázat épít. Igen sokféle alakot felvehet, egyszerű háromszögtől bonyolult 3 dimenziós, sok ezer pórusos alakzatokig. A természetben 100.000 féle diatom létezik, egyesek csupán néhányszor 10 nanométeresek, és gyorsan osztódva szaporodnak.

Sandhage abban reménykedik, hogy ebben a sokféle nanoszerkezet-halmazban olyanokat is talál, amelyekből később 3 dimenziós elektronikus áramkörök építhetők - a konvencionális litográfia segítségével ugyanis nagyon munkaigényes dolog 3 dimenziós áramköröket készíteni. Ha jobban megismerik a kovamoszatok genetikáját, a jövőben igény szerint bármilyen alakút lehet majd tenyészteni, s utána kémiai módszerekkel hasznos nano-alkatrészeket lehet csinálni belőlük. Az egyik diatom (Thalassiosira pseudonana) génszerkezetét épp egy éve fejtették meg nemzetközi összefogással, és az alakja szakértők szerint csupán néhány géntől függ.

Az angliai Cambridge egyetem nano-laboratóriumának vezetője, Mark Welland szerint először valószínűleg inkább katalizátorok, vagy elemek készítésére fogják használni a technológiát, mivel a nano-hálónak relatíve igen nagy a felülete. A sűrű háló nagyfinomságó mechanikus szűrőként is használható.
nincs még hozzászólás

kapcsolódó hírek, cikkek

Nincsenek kapcsolódó cikkek.

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

marco profilja5t3v3nk3 profiljaman1962 profiljaMonyo profiljaWickedSick profilja