A hagyományos, modemes internetcsatlakozások száma az elmúlt évben nyolc százalékkal emelkedett, ami önmagában is szép arány.
Ám ez szinte stagnálásnak tekinthető az xDSL-techonológia háromszoros növekedéséhez képest. A széles sávú internetezés technológiáinak versenyében pedig nyerésre áll, sőt egyre növeli előnyét legfőbb konkurensével, a kábeltévével szemben az ADSL. Bár ma már többtucatnyi ISP kínál széles sávú csatlakozást, az ADSL terjedéséről mégsem ők adhatnak reális képet
Hiszen az alap-infrastruktúrát alkotó hagyományos telefonhálózat a korábban LTO-ként definiált társaságok kezében van. Az ADSL piacának megoszlása pedig nagyjából hűen tükrözi a telefóniában kialakult viszonyokat.
Elemzésünket kezdjük az adatokkal. Az első negyedév végén az ADSL-előfizetők száma megközelítette a 150 ezret. Ebből - egyáltalán nem meglepő módon - a Matáv egyedül 125 ezerrel részesedik, de az Invitel is túllépett már a 15 ezren, míg a Hungarotel, az Emitel és a Monortel egyenként alig ezres nagyságrendű felhasználói tábort mondhat magáénak. Ha ehhez hozzávesszük a kábeltévés csatlakozásokat (de eltekintünk a bérelt vonalas előfizetőktől), akkor kiderül, hogy ma már jócskán meghaladja a 200 ezret azoknak a száma, akik széles sávon lépnek ki a világhálóra.
Ez év elején 71 internetszolgáltató működött Magyarországon, szemben az egy évvel korábbi 62-vel. A 2004-es esztendő kezdetén összes előfizetőik száma megközelítette a 674 ezret, ami 51 százalékkal több az egy évvel korábbi értéknél. A legnagyobb mérhető növekedést az ADSL technológia produkálta: az előző esztendőhöz képest közel 360 százalékon zárták az évet, bár a kábeltévé megközelítően 250 százalékos eredménye is figyelemre méltó.
Az összesítő táblázat további érdekességekkel szolgál. Például a bérelt vonali előfizetők száma nem túl jelentős (5 ezer alatti), de ilyen összeköttetéssel a vállalatok, intézmények sok-sok felhasználója csatlakozik a világhálóra. Ezt bizonyítja, hogy az ebből származó éves árbevétel - közel 7 milliárd forint - már az ADSL és a kábeltévé eredménye közé esik. Ugyancsak feltűnik a vezeték nélküli technológia színre lépése. Míg egy évvel korábban ebben a kategóriában nem regisztráltak adatot, addig 2004 elejére 67 ezer előfizetővel már megközelítette a kábelmodemek számát.
Fiskális támogatással
A számok tehát egyértelműen a széles sávú technológiák előretörését jelzik. Ez tökéletesen egybecseng a kormányzati szándékkal, de nem feltétlenül annak (vagy nemcsak annak) az eredménye. Az IHM-nél kifejtették, hogy önmagában sem az ADSL, sem a ktv népszerűsítésére nem terveznek semmit, hanem összességében a széles sávú internetelérés terjedését támogatják, technológiasemlegesen. Ez vonatkozik mind a hálózati megoldásokra, mind a végfelhasználói eszközökre.
Az állam szabályozási, közpolitikai és fiskális eszközökkel segítheti elő a széles sávú internet-hozzáférés terjedését korlátozó tényezők semlegesítését, hogy minél nagyobb mértékben biztosíthassa a piaci mechanizmusok érvényesülését, a társadalmi esélyegyenlőség megvalósulását és az innovációs folyamatok kiteljesedését. A szabályozási környezet kapcsán elsősorban az elektronikus hírközlési törvény (eht.) idevonatkozó intézkedéseit lehet kiemelni. Különösen fontos, hogy az eht. - az uniós irányelveknek megfelelően - kötelezővé teszi a helyi hurok költség alapú átengedését. Ez hosszabb távon mindenképpen olyan jelentős szabályozási lépés, amely a betelepülési (co-location) konstrukciók révén kedvező hatással lesz a széles sávú internet-hozzáférés elterjedésére.
A támogatási eszközök közül az Európai Unió strukturális alapjaiból és a magyar költségvetésből finanszírozott Nemzeti fejlesztési terv Gazdasági versenyképesség operatív programjának 4.4-es prioritása fejthet ki pozitív hatást. Pályázatok útján több mint 10 milliárd forint fordítható az elmaradott térségek széles sávú infrastruktúra-fejlesztésének támogatására. A "Széles sávú hálózat kis- és középvállalkozások (kkv) általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban" elnevezésű pályázat célja a széles sávú internetellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a széles sávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. (A GVOP 4.4. pályázatának meghirdetését már megelőzte egy hasonló, pilot jellegű támogatási program. Az IHM által 2003 őszén kiírt, 900 millió forint keretösszegű IHM-HHÁT-2 kódjelű, "A széles sávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein" című pályázat keretében a több mint 30 nyertes pályázó együttvéve 2 milliárd forint feletti értékű szélessávú-beruházás megvalósításához kapott támogatást, több száz településre.)
Duplázásra készül a piacvezető
Hogy a széles sávú internet üzletileg is jó befektetés, az kiderül a táblázat árbevételi adataiból is, illetve erre utal, hogy a távközlési szolgáltatók szintén jelentős összeget fordítanak a fejlesztésekre.
"A Matáv 2003-ban 10 milliárd forintos nagyságrendű beruházást hajtott végre az internetes piacon kitűzött céljainak megvalósítása érdekében" - mondta Sipos Attila, a Matáv hálózatfejlesztési igazgatóhelyettese. A beruházás nagy részét a széles sávú internetezés elterjesztésére fordították. Ennek eredményeként az ADSL-előfizetők száma 2003 végén túllépte a 100 ezret, március végén pedig már a 125 ezret. Jelenleg a szolgáltatás közel 200 településen elérhető, így a Matáv területén lévő vezetékes telefonos ügyfelek 70 százaléka rendelheti meg az ADSL-szolgáltatást.
A további terjeszkedést szolgálja a tavaly elindított kistelepülési program: az eddig meghirdetett 200 helyszínből 90-en már elkészült, a többi településen pedig a beérkező igényektől függően gyorsítják fel az ADSL kiépítését. További ötven helyszínnel hamarosan meghirdetik a kistelepülési program következő fejlesztési ütemét. A társaság tervei szerint ez év végére az ADSL-lel ellátott települések száma meghaladja a 300-at, s ezzel a szolgáltatás a vezetékestelefon-előfizetők háromnegyede számára elérhetővé válik.
2003-ban kezdték, és idén tovább folytatják a réz-optikai hálózattal kiszolgált telefonvonalak ADSL-képessé tételét. Jelenleg az ilyen vonalat használó ügyfelek egyötöde, év végére várhatóan már egyharmada rendelhet ADSL-szolgáltatást.
A tavaly elindított műholdas Sky DSL szolgáltatás pedig olyan területeken is elérhetővé teszi a széles sávú internetkapcsolatot, ahol vezetékkel ez még nem oldható meg.
A Matáv tavaly 2002 végéhez képest megháromszorozta az ADSL-előfizetők számát, s idén is duplázásra készül, vagyis év végére szeretné elérni a 200 ezres felhasználói tábort. Ennek érdekében a vállalat összesen 90 milliárdos fejlesztési keretéből jelentős összegeket fordítanak az ADSL bővítésére és korszerűsítésére.
A Matávon túl
Az Invitel egy év alatt ötszörösére növelte ADSL-előfizetőinek számát, és 15 ezer felhasználóval a piac kb. 12 százalékát tudhatja magáénak. Lefedettségét saját területén a mostani 60 százalékról év végéig 90-re kívánja feltornászni.
A Hungarotel - amely Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megye 263 településén 200 ezer előfizetőt szolgál ki - alig egy éve, 2003. április 28-án kezdte meg az ADSL értékesítését. Mintegy 120 millió forintos beruházás eredményeként 2003 októberétől - a műszaki lehetőségek függvényében - már minden, tízezernél nagyobb lélekszámú településen elérhető a széles sávú internet, ami 50 százalékos lefedettséget jelent.
A GloboNet ADSL jelenleg a következő 15 településen vehető igénybe: Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Gyomaendrőd, Szarvas, Békés, Mezőberény, Szeghalom, Sarkad, Pápa, Sárvár, Celldömölk, Salgótarján, Pásztó, Bátonyterenye. A már elindult fejlesztések hatására pár hónapon belül további 25 új településen lesz elérhető az ADSL, így a lakosságot tekintve
72 százalékra növekszik az ellátottság. A Közháló program beszállítójaként további 49 településen 43 ezer lakos számára teszik elérhetővé a széles sávú internetet, a további fejlesztésekkel pedig az ellátottság rövid időn belül eléri a 85 százalékot.
A dél-alföldi régióban működő Emitel 2002 novemberében 4 településen (Baja, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kalocsa) indította el az ADSL-t. A jelenleg már 53 településen elérhető szolgáltatásnak közel 1000 előfizetője van. Terveik szerint idén nyár végéig minden településen nyújtani kívánják az ADSL-szolgáltatást, ami így gyakorlatilag 100 százalékos lefedettséget jelent. Ez a dinamikus növekedés a szolgáltatás népszerűségének, két megnyert IHM-pályázatnak és a Közháló közbeszerzésnek együttesen köszönhető - nyilatkozta Topa Gábor, az Emitel szakembere.
A Monor Telefon Társaság - Magyarország legkisebb szolgáltatási területtel rendelkező, egyetlen távközlési körzetben szolgáltató társasága - március 1-jén kezdte meg az ADSL hálózati fejlesztésének újabb, az eddigieknél jóval intenzívebb szakaszát. Terveik szerint, a felgyorsított beruházásoknak és a legújabb (Ethernet alapú) technológia alkalmazásának köszönhetően, április végére teljes működési területüknek mind a 44 településén elérhetővé válik a széles sávú internet. Ezzel hazánkban a monori lehet az első olyan primer távközlési körzet, ahol teljes egészében biztosított a fix havidíjas széles sávú internet hozzáférhetősége. A Monortel a Közháló program keretében - az Invitel alvállalkozójaként - megbízást kapott több helyi internetvégpont kiépítésére is.
Infoszonda
Az infokommunikációs technológiák elterjedtségéről és használatáról 2003 végén adatfelvételt végzett a Társadalomkutatási Intézet Rt., a GKI Gazdaságkutató Rt., valamint a Kopint Datorg Rt. Piac- és Stratégiakutatási Igazgatósága. Az IHM felkérésére készített elemzésből - amely kiterjed a lakossági, a vállalati, az internetszolgáltatói, az oktatási, az egészségügyi, az önkormányzati és az államigazgatási szektor helyzetére - kiderül, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások fele analóg modemmel, vezetékes telefonvonalon keresztül csatlakozik a világhálóra.
A nemzetközi összehasonlításból mindenekelőtt az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások és személyek alacsony arányát kell kiemelni, hiszen az unió (a májusi bővítés előtti - a szerk.) országaiban átlagosan a lakosság 54 százaléka használja a világhálót. Az otthoni internetkapcsolat típusát vizsgálva azonban azt tapasztaljuk, hogy a széles sávú otthoni hozzáféréssel rendelkezők aránya Magyarországon a legmagasabb.
A hazai cégek körében már kedvezőbb a kép, itt az internethasználat 70 százalékos. A világhálóhoz kapcsolódó cégek 45 százaléka ISDN alapú kapcsolattal rendelkezik - ez egyben a legelterjedtebb technológia ebben a körben. A vállalkozások 31 százaléka analóg telefonvonalon keresztüli modemes, 29 százaléka pedig ADSL- (vagy BDSL-) kapcsolatot működtet. A cégek ennél jóval kisebb hányada (7 százaléka) használ kábeltévé alapú kapcsolatot (ami talán azzal magyarázható, hogy maga a ktv alapvetően lakossági szolgáltatás).
Az üzleti DSL-előfizetők kétötöde (41 százaléka) 384 kbps, 28 százaléka pedig 512 kbps sávszélességű internetkapcsolatot használ. Ennél is gyorsabb összeköttetést jóval kevesebben igényelnek, a cégek 7 százalékánál 768 kbps és mindössze 1 százalékánál 1500 kbps sebességű a hálóhoz kapcsolódó köldökzsinór.
