Egyre nagyobb az igény a Linuxot ismerő munkaerőre

Az operációs rendszerek vesztettek." Ma már nem vallási kérdés, hogy milyen operációs rendszeren dolgozzunk. A döntést sokkal inkább két szempont szerint hozzák meg az IT-szakemberek. Az első kérdés a rendszer költsége (TCO: Total cost of ownership: teljes birtoklási költség), amibe beleszámítandó a rendszer beszerzése, üzemeltetése, karbantartása és felhasználótámogatása, mondjuk az első hároméves periódusra, a második pedig ennek kapcsán az emberi tényező: hogyan készítsük fel munkatársainkat a rendszer használatára, hogyan képezzük ki őket a mindennapi használatra stb.

Ezen a területen is szintén sokat változott a világ, hiszen, ahogy Szy György, a Linuxvilág magazin főszerkesztője elmondja, néhány éve még komoly költségeket kellett számolni az oktatásra, ha a cég Linux-alapú rendszerre kívánt átállni, sokszor többhetes tanfolyamokat szervezve a dolgozóknak, mára pedig már annyira hasonlóvá váltak a felhasználói felületek, hogy a felhasználókat egy-két foglalkozás egy jó könyv vagy éppen egy szakmai lap segítségével könnyedén át lehet “szoktatni" akár Windowsról Linuxra, akár viszont.

És pont ezen a téren érződik a legnagyobb változás, mondja a főszerkesztő. A lap olvasótáborának összetétele az elmúlt évek alatt komoly változáson ment keresztül. Négy éve a Linuxvilág olvasóinak túlnyomó többsége (több mint 80%) Linux-alapú háttérkiszolgálókat üzemeltető szakemberekből, illetve programfejlesztőkből állt, az irodai vagy otthoni felhasználók tábora 10% alatt maradt. Az idei számok alapján ez az arány rendkívüli mértékben megváltozott, az olvasói tábor majd felére ugrott fel az irodai és otthoni használók szegmense.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a változás annak ellenére történt, hogy a lap kimondottan a szakembereknek szólt, rendszerfelügyeleti, programozói kérdésekkel, melyek mellett csak kisebb arányban jelent meg cikk a kezdő felhasználóknak, akkor látható, hogy a hazai IT-világ is, a nemzetközi trendeknek megfelelően, nagyon sok helyen döntött a munkaállomások nyílt forrásúvá tétele mellett. Érdekes megjegyezni, hogy akad példa a visszirányú migrációra is, ilyen például a Scotland Yard esete, ahol a végfelhasználók irodai programcsomagját StarOffice-ról cserélték vissza Microsoft Office-ra (igaz, sokan kérdőjelezik meg, hogy a StarOffice besorolható-e a nyílt forrású rendszerek közé).

Ahogy a világ halad a maga útján, egyre több igény mutatkozik a Linux-alapú rendszerek kényelmes és könnyű használatára. Az új terjesztések (a nyílt rendszereknél egy teljes értékű környezetet biztosító operációs rendszert, mely gyakran igen széles szolgáltatáspalettát kínál, terjesztésnek hívják), akár dobozos termékként szerzi be az ember, akár az internetről tölti le, rengeteg olyan szolgáltatást kínálnak, melyek ismerete ugyan előny, mégsem tartozik szorosan a munkavégzéshez. Ilyen szolgáltatások például a dvd-írás, vagy a könnyen kezelhető grafikus felületek extra szolgáltatásai.

Egyre nagyobb az igény olvasóink felől, hogy a munkavégzésre használt operációs rendszer más szolgáltatásait is mutassuk be, mondja a főszerkesztő. A vállalati átállás után sokan péládul az otthoni gépükön is elkezdtek Linuxot használni. Ez a munkáltató oldaláról nézve is jó, hiszen a "munkaeszköz" használatában válik egyre gyakorlottabbá a felhasználó, így az eredmény egyrészt pontosabb és hatékonyabb munka, másrészt pedig a felhasználótámogatásra lényegesen kevesebb energiát, munkaidőt kell áldozni a rendszergazdák amúgy is szűkös erőforrásaiból. Sok munkáltató tudatosan segíti ezt a folyamatot, könyvvásárlási keretet biztosít alkalmazottjai számára, vagy előfizet olyan szakmai magazinra, mint amilyen például a Linuxvilág is.

Természetesen a "Linuxot használók közössége" összetételének megváltozása maga után vonzza a Linuxvilág szerkezetének megváltozását is. Hazai viszonylatok között érdekes újításként a lap weboldalán nyilvánosan gyűjti nem csupán az olvasók véleményét, milyen cikkeket látnának szívesen a lapban, de a cikkírókat is. A szeptemberi számtól kezdődően egy megváltozott arculat mellett egyre több olyan cikkel is találkozhatnak az olvasók, amelyeket hazai szakemberek, Linux-kedvelők küldtek be, és nem főállású újságírók készítettek. A megváltozott magazin kapcsán ugyanazokat a kérdéseket tehetjük fel, mint a Microsoft-Linux vitánál: Vajon milyen a cikkek minősége, ha nem csupán főállású újságírók készítik? Vajon a Linuxvilág a változás után is megállja a helyét a gazdasági versenyben? Vajon az olvasóknak a régi, zártabb rendszer, vagy az új, nyitottabb szerkezet tetszik majd jobban?

Akárhogy is fogadja a közönség az új lapot, abban bízunk, hogy ennek a változásnak is, ugyanúgy, mint a Microsoft-Linux küzdelemnek, a nyertesei a felhasználók lesznek.