Behálózott média - újságot már nem is olvasunk

2008. május 15.
2.0731
Figyelem! Ez a hír már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
marco profilja, adatai
marco
Az internetezők közel fele semmilyen nyomtatott napilapot nem olvas.

Akik olvasnak, azok körében a Blikk és az ingyenes Metro a legnépszerűbb: előbbit 22, utóbbit 20 százalék olvassa rendszeresen. - derül ki az NRC Piackutató legújabb felméréséből, amely a médiahasználat átalakulását vizsgálta a magyarországi közönség körében. A nyomtatott napilap már a 18. század végétől a reggel elfogyasztott forró fekete mellé nélkülözhetetlen társ volt.

A televíziózás is sokak számára elképzelhetetlen a távirányító és a puff nélkül, ahogy a dugóban nyugtatóként szolgáló rádióhallgatás sem pótolható semmivel. Vajon mennyire ragaszkodunk ezekhez a szokásokhoz, maradunk hagyományőrzőek? Mennyi időt szánunk az internetezésre illetve a hagyományos médiumokra?

Az internet robbanásszerű elterjedése bizonyítottan negatív hatással volt a nyomtatott sajtótermékek olvasottságára: miközben az online hírforrások látogatottsága folyamatosan növekszik az ezredfordulót követően, addig a nyomtatott hírlapok esetében pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk.

A legalább hetente internetező 14-69 éves magyarországi lakosság körében lefolytatott kutatás szerint a politikai napilapok között a Népszabadság a legnépszerűbb, amelyet az internetes populáció tizede olvas hetente több alkalommal is. A főként férfiak körében népszerű sportlap, a Nemzeti Sport megelőzve az összes gazdasági magazint és a politikai lapok többségét, a netpolgárok 8 százalékának nélkülözhetetlen sport-hírforrása.

Hetilapokat és havilapokat az internetezők egyaránt 43-43 százaléka olvas rendszeresen. A magazinok esetében a legtöbben női témájú sajtóterméket olvasnak: az internetezők 15 százaléka (az internetező nők 31 százaléka) szokott női magazint olvasni.

Érdemes megfigyelni az egyes napilapok nyomtatott és online kiadványának olvasottsága közötti összefüggéseket. A legnagyobb átfedés az Expressz napilap és az expressz.hu honlap olvasói között van, de 50 százalék feletti a nyomtatott verziót olvasók aránya a Világgazdaság Online és a Magyar Nemzet Online olvasói között is.

Az internetezők rádióhallgatási szokásait vizsgálva a kutatás a következő jelenségeket tárta fel; A naponta rádióhallgatással töltött percek száma jóval alatta maradt a televíziózásnál és az internetezésnél becsült adatoknak: az első esetében közel egy órával, a második esetében fél órával. A 14-17 évesek naponta alig több mint egy órát hallgatnak rádiót, a 30 év felettiek körében viszont a rádióhallgatás átlagos ideje meghaladja a 2 órát. A legtöbbek által hallgatott rádióadó az internetezők körében a Sláger Rádió, amelyet 43 százalék hallgat legalább hetente, míg a második helyen a Danubius áll 34 százalékkal.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán egy közszolgálati csatorna végzett, az MR2 Petőfi Rádió, amelynek népszerűségét nagyban magyarázza a 2007 júliusában megtörtént átalakítása, amellyel a csatorna hallgatóinak demográfiai összetétele átalakult, és jelenleg főként a fiatalok körében örvend népszerűségnek a "nagyon zene" csatornája. A "megfiatalodott" közönség egyértelműen azt eredményezte, hogy az internet használók körében is nőtt az adó népszerűsége.

Az internet segítségével a számítógépen keresztül is elérhetővé vált a televízió, illetve a rádióműsor nyomon követése. Legfőbb előnye, hogy a csatornák ingyen nézhetőek, csupán internet hozzáférés és számítógép szükséges hozzá. Hátránya, hogy több nagyobb televíziós csatorna nem érhető el az interneten keresztül, ugyanakkor a kisebb regionális csatornáknak kedvez az online műsorszórás, hiszen az internet segítségével a világ tárul ki előttük.

A televíziózás a világhálón keresztül még nem terjedt el annyira a magyar közönség körében, mint a rádióhallgatás: a rendszeresen online módon tévézők aránya csupán 3 százalék, míg eltérő rendszerességgel 29 százalék használja ki az internet nyújtotta újszerű szolgáltatást (összesen tehát 850 ezren próbálták már ki az interneten keresztüli televíziózást).

Az internetezők körében is a két országos kereskedelmi csatornát nézik a legtöbben. A listán előkelő helyen szerepel a Spektrum is, amelyre az internetezők 40 százaléka kapcsol át legalább hetente.
1 hozzászólás

Vendég

13 éve, 3 hónapja és 20 napja

Jó lett a cikk, gratulálok. A benne foglaltakkal egyet is tudok érteni.

Internetes TV, hiába ingyenes, ha pocsék minőségű a kép a nagy képernyőn. Bélyeg nagyságú képeket meg minek bámuljunk? Viszont az internetes rádió... az abszulút nem érdekel. Nem fogom a sávszélességemet még tuc-tuc zenére pocsékolni.

Esetleg a galád hivatalnokok (és unatkozó személyek) bámulják/hallgatják munkaidőben, hogy gyorsabban teljen az idő. ;-) :-)

A cikk értékén viszont a fenti gondolatok semmit nem rontanak. Tényleg jól össze vannak foglalva a dolgok.

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

gery1113 profilja