Az eredetileg gazdaságilag elmaradt és hiányos infrastruktúrájú országok számára tervezett XO-t az USA-ban is terjeszteni fogják.
Az amerikai MIT segítségével és Nicholas Negroponte vezetésével megalkotott és bevezetett százdolláros noteszgépként emlegetett eszköz végül 188 dollárért lett legyártható, ám ez még mindig egy igen alacsony árkategória megjelenését jelenti. A gép több technológiai újítása, köztük az e-papír jellegű kijelző mellett abban is új színt jelent, hogy annak ellenére nem Windows-t használ, hogy gyerekeknek szánták.
Ez a gép kifejezetten a fejlődő országok számára készült, és itt valóban fejlődő, jellemzően afrikai országokra kell gondolni. Ehhez képest piacának bővülését mutatja már az is, hogy számos dél-amerikai ország is rendelt belőle, az Amerikai Egyesült Államokba történő visszatérés pedig kezdetben szinte elképzelhetetlen volt. Talán részben az USA elhúzódó gazdasági pangásának és a lakosság hitelállományának egyre kezelhetetlenebb mértékével is összefügg, hogy megszületett a döntés az amerikai forgalmazásról.
Ennek előzménye, hogy több állam is érdeklődött a gép megrendelése iránt, annak ellenére, hogy a nagy hardver és szoftvergyártók ott is külön iskolai programokkal teszik elérhetőbbé termékeiket. A kereslet azonban döntött, 2008 során az USA-ban is elérhetővé teszik az XO-t, annak ellenére, hogy míg ott nem ritka, hogy egy általános iskolás oktatására 10 ezer dollárt költenek, ez az összeg az eredeti piacnak szánt Bangladesben mindössze 20 dollár.
