Watchmen, 2. rész

2009. március 08.
78.2671
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
gocsa profilja, adatai
gocsa
A Watchmen története egy alternatív realitásban játszódik, az 1980-as években, amely néhány, kisebb eltéréstől eltekintve jórészt a mi világunkra hasonlít. A legfontosabb eltérés, hogy míg nálunk a szuperhősök megmaradtak a képes füzetek lapjain, addig a Watchmen Amerikája a 30-as évektől kezdődően csak úgy nyüzsög az álarcos igazságosztóktól. Moore igyekezett a realitás talaján mozogni, illetve a realitásból meríteni, ahol csak tudott. A politika, mint mindennapjaink releváns része, nem maradhatott érintetlenül, Moore azonban félt az épp regnáló kormányt, és annak elnökét, Ronald Reagant támadni, ezért az ő fiktív 1985-ében Richard Nixon már negyedik(!) ciklusát tölti, mint az Egyesült Államok elnöke. A választás egyszerű volt: Reagan-nel ellentétben Nixont az egész ország utálta, egyhangúan. A MAD-doktrína, a voodoo economics kora: Moore a 80-as éveket, az amerikaiak önelégültségét, önteltségét aggasztónak, lesújtónak találta, a Watchmen egyik célja ennek a kétszínű társadalomnak a bemutatása volt.


Karakterek


Watchmen, 2. rész - 2. kép

Rorschach, valódi nevén Walter Kovacs, a képregény első harmadának kiemelt szereplője, az ő narrációján, illetve naplóbejegyzésein keresztül épül fel szép lassan a cselekmény, illetve ismerjük meg a többi karaktert. A tintapacával ellátott maszkot viselő önkényes bűnüldöző az egyetlen - a Komédiáson és Dr. Manhattanen kívül - aki az 1977-es szuperhős-ellenes törvény meghozatala után is aktívan tevékenykedik, igaz illegálisan. Kezdetben ő az egyetlen, aki a Komédiás megölése mögött többet sejt egy egyszerű rablásos gyilkosságnál: egy mindegyiküknél hatalmasabb, az egykori és jelenlegi hősök életére törő konspiráció képét festi fel társainak. Rorschach antiszociális, pszichotikus viselkedését és elferdült morális nézeteit magyarázó sötét múltjáról a nyomozása, majd elfogatása és bebörtönzése során tudunk meg egyre többet. Moore Steve Ditko Mr. A-jéről mintázta Rorschach-ot, állítása szerint a regény írásának kezdetekor még ő maga sem tudta a háttértörténetét.

Watchmen, 2. rész - 3. kép

Dr. Manhattan egykoron Jon Osterman atomfizikus volt, akit egy szerencsétlen baleset atomjaira bontott, majd kékbőrű szuperhősként született újra. Az összes Watchmen szereplő közül ő az egyetlen, akire valóban illik a "szuperhős" kifejezés, mivel csak neki vannak emberfeletti képességei: gyakorlatilag bármire képes, pusztán a gondolataival irányítani tudja az atomokat. A kormány adta neki a Dr. Manhattan nevet, és saját külön bejáratú hősükként, Amerika Superman-jeként propagálták. Emberi érzésekre képtelen, a múltat, jelent és jövőt egyszerre látó lény, akit többek között a vietnámi háborúban vetettek be fegyverként. Moore a figurát a Charlton Comics Atom kapitányára alapozta, a negyedik szám - amelyben Dr. Manhattan a főszereplő - az író kedvence mind közül.


Watchmen, 2. rész - 4. kép

Ozymandias polgári neve Adrian Veidt, és ő a világ egyik legintelligensebb embere. Megalkotásához a Charlton Comics Peter Cannon, Thunderbolt nevű karaktere adta Moore-nak az inspirációt. Veidt alteregóját Nagy Sándorról és II. Ramszesz egyiptomi fáraóról mintázta - utóbbi görög neve Ozymandias. Az isten-komplexusos szépfiú még időben felhagyott a hősködéssel, mielőtt a társadalom fellázadt a hozzá hasonlók ellen, és áruba bocsájtotta image-ét (reklámok, játékfigurák, stb.), dollármilliókat keresve az üzlettel. Moore sajátmagához hasonlította Ozymandias-t, "csak sokkal jóképűbb nálam" - teszi hozzá.


Watchmen, 2. rész - 5. kép

Éjjeli Bagoly egy Dan Dreiberg nevű milliomos feltaláló, aki megszámlálhatatlan mennyiségű high-tech kütyüvel rendelkezik, és még saját, bagoly formájú repülője is van - teletömve rejtett fegyverekkel. A második világháború éveiben aktív Hollis Mason-től, gyerekkori bálványától örökölte az alteregóját, ő tehát tulajdonképpen a második Éjjeli Bagoly. Moore egyértelműen Batmantől csente a külső megjelenést, ahogyan a belső tulajdonságok, a jellem is sok hasonlóságot mutat, habár a karakter gyökerei elsősorban a Charlton Comics Blue Beetle elnevezésű hősében keresendők. Dreiberg-et nyugdíjba kényszerítette a 77-es szuperhős-ellenes törvény, akiből az évek során a semmittevéstől depressziós, pocakos, potenciazavarokkal küszködő középkorú férfi vált.


Watchmen, 2. rész - 6. kép

Selyem Kísértet (Laurie Juspeczyk) a csapat egyetlen női tagja, aki édesanyjától vette át a hősi stafétabotot. Édesanyja egészen kiskorától az igazságosztó szerepére készítette fel őt, kemény edzések sorozatával. A szuperhős-ellenes törvény érvénybe lépéséig közel tíz éven át volt aktív. A többi karakterrel ellentétben Selyem Kísértet nem feleltethető meg egy, korábban létező szuperhősnőnek sem. Moore szükségét érezte egy női főszereplőnek, ezért a hősnők általános jellemzőiből merítve alkotta meg a környezete által szexualizált tárgyként kezelt Laurie-t, aki Dr. Manhattan barátnőjeként a kormány egy kiemelten őrzött létesítményében él.

Watchmen, 2. rész - 7. kép

A Komédiás, polgári nevén Edward Blake, a 40-es évek szuperhősei közül a legfiatalabb, valamint Dr. Manhattan mellett az egyetlen, aki 1977 után is működhetett tovább a kormány alkalmazásában. Az inspirációt a Charlton Comics Peacemaker-e, illetőleg a Marvel Nick Fury-ja jelentette a karakter számára. A Komédiás egy könyörtelen, a világra lesajnáló cinizmussal tekintő ösztönlény. Háttértörténetét flashbackeken keresztül ismerjük meg, halála a katalizátor, amely mozgásba hozza a Watchmen szövevényes cselekményét.

Szerkezet, képi világ, szimbólumrendszer


Watchmen, 2. rész - 8. kép

Moore az első szám írása közben jött rá a lesújtó tényre, mely szerint 12 füzetnyi sztorit kell megírnia, neki azonban csak 6-ra elegendő matéria van a fejében. Erre a problémára egy egyszerű, ámde nagyszerű megoldást talált: felváltva fogja a fő csapásvonalat jelentő 1985-ben játszódó neo-noir "whodunit"-ot (vagyis izgalmas detektívsztorit), illetve a szereplők eredetével foglalkozó múltbeli eseményeket elmesélni. Ez a sajátos és összetett, sokrétű történetmesélési struktúra gyakorlatilag a második résztől kezdve beszippantja az olvasót, aki képtelen nem továbbolvasni, az utolsó számot remegve várva, ahogy egyre beljebb és beljebb halad a labirintusszerű cselekményben. A Watchmen más szempontokból nézve is szembefordult a megszokottal, az egész regényre jellemzőek a nem-tradicionális megoldások.


Watchmen, 2. rész - 9. kép

Gibbons tanácsára a Watchmen oldalai a nagyméretű, rendezetlen képregény-kockák helyett szigorúan kilenc egyforma panelből álltak. A vizuális egyediség mellett Moore hasznára vált ez a megoldás a történetvezetés ritmusának kialakításában is. Az utolsó kivételével mindegyik szám tartalmazott fiktív cikkeket, könyvrészleteket, leveleket függelékként - az egyébként szokásos hirdetések és szerkesztői rovat helyett. Ugyancsak úttörő volt Moore részéről egy történeten belüli történet elmesélése, amelyen keresztül belülről tudott reflektálni a Watchmen világának jelentős mozzanataira, a szereplők cselekvéseire, döntéseire. A Fekete Hajó meséi egy fiktív kalóz-képregény, aminek komor története párhuzamosan bontakozik ki az 1985-ös "tükörképével".

Watchmen, 2. rész - 10. kép

Moore William S. Burroughs amerikai írót nevezte meg legfőbb inspirációjaként a Watchmen megalkotásakor. Akárcsak Burroughs művei, a Watchmen is újra és újra feltűnő szimbólumoktól, metaforáktól, a populáris zenétől kezdve egészen a Bibliáig terjedő intertextuális utalásoktól roskadozik. Moore és alkotótársa, Gibbons legfontosabb célkitűzése a képregény médium határainak feszegetése, kiszélesítése volt, valami olyan létrehozása, ami semmilyen más közegben (legyen az film, animáció vagy próza) nem tudna létezni.

A filmadaptáció


Watchmen, 2. rész - 11. kép

A Watchmen filmre vitele nem az utóbbi években felvetődött, új keletű ötlet, már az 1980-as évek végén, nem sokkal a képregény megjelenése után szóba került - majd újra és újra és így tovább, hosszú éveken át. Először Joel Silver producer (Die Hard, Halálos fegyver-sorozat, Mátrix) tette rá kezét a jogokra, aki a Fox-nál akarta megvalósítani a projektet, Sam Hamm forgatókönyvíró segítségével. A pletykák szerint Robin Williams és Richard Gere is szívesen részt vett volna a produkcióban, Dr. Manhattan szerepére pedig Silver azon nyomban ki is szemelte Arnold Schwarzeneggert. Költségvetési gondok miatt a terv dugába dőlt, 1991-ben a jogok átkerültek a Warnerhez, ahol Terry Gilliam rendező és Charles McKeown író kezdett az adaptáción dolgozni. Ismét a fránya pénzügyi gondok tettek keresztbe az álomprojektnek, Gilliam pedig időközben arra is rájött, hogy a Watchmen egy két és fél órás filmbe nem sűríthető bele.


Watchmen, 2. rész - 12. kép

2001-ben talált új életre az évekre eltemetett tervezet, David Hayter írónak (X-Men) köszönhetően. Hayter elsőnek egy HBO miniszériát képzelt el, ám az 100 millió dollár alatt kivitelezhetetlen lett volna, ezért átdolgozta forgatókönyvét 2 és fél órás időtartamra. Lawrence Gordon producer (már Silver nélkül) a Universalnál, majd a Revolution Studios-nál kilincselt Hayter könyvével, sikertelenül. 2004-ben került bejelentésre, hogy a Paramount égisze alatt készül el a film, mégpedig Hayter sztorijából és Darren Aronofsky rendezésében. Mikor Aronofsky kilépett, hogy A forrásra koncentrálhasson, Paul Greengrass-szel helyettesítették, és kitűzték 2006 nyarát, mint a premier időpontja. Végül egy vezetőségváltás folyományaként a Paramount is kihátrált a Watchmen-film mögül. 2005 év végére a Warner került ismét a képbe, ezúttal a 300-zal óriásit taroló Zack Snyder rendezővel és Alex Tse íróval a fedélzeten.

Watchmen, 2. rész - 13. kép

A Hayter-féle modernizált adaptációból kiindulva alkotta meg Tse saját átiratát: visszahelyezte a történetet a hidegháborús időszakba, viszont többek között megtartotta Hayter befejezését, ami jelentősen leegyszerűsítette a képregénybeli katartikus finálét. Snyder a 300-beli videoklipes esztétikát a Watchmenbe is átmentve, precíz hűséggel, szinte kockáról kockára vitte filmre a képregényt. A főbb szerepeket sztárok helyett másodvonalbeli színészek kapták meg, a költségvetést így a húzónevek helyett magára a fizikai megvalósításra, a látványra lehetett fordítani.

Alan Moore


Watchmen, 2. rész - 14. kép

Az angliai Northampton városának nyomornegyedében felnövő Moore olyan családban nőtt fel, amely kiemelt hangsúlyt helyezett a tanulásra, az ismeretszerzés fontosságára. Öt éves korára írni és olvasni tudott, és gyerekkorától rajongott a mitológiáért. Hét évesen ismerte meg az amerikai képregények világát olyan címeken keresztül, mint A Villám (The Flash) és a Superman. A középiskolából 17 évesen eltanácsolják LSD árusítása miatt, ezután pár évig piti állásokat vállal el, majd az 1970-es évek végén kezdi rajzolói pályafutását. Kezdetben zenei magazinoknak dolgozik, később egy hírújságnak rajzol heti rendszerességgel egy Maxwell the Magic Cat című stripet (ez egészen 1986-ig tartott), de hamar rájön, hogy nincs elég tehetsége ahhoz, hogy ebből tudjon megélni. Ezután tért át a képregényírásra, innen pedig a többi már történelem (illetve a cikk első részében már tárgyalásra került, egészen a Watchmen létrejöttéig).


Watchmen, 2. rész - 15. kép

Moore mellesleg okkultista és gyakorló mágus, a mai napig alkot, és természetesen magnum opusa, a korszakalkotó Watchmen után is jócskán kivette részét a minőségi képregények létrehozásából. Számos műve adaptálásra került már a nagyvászonra (Pokolból, A szövetség, V, mint vérbosszú), ő azonban notóriusan távol tartja magát valamennyitől, egyikhez sem adja hozzájárulását vagy nevét, véleménye szerint mindegyik pocsék, mivel a képregény médiumára írt történetek egyszerűen megfilmesíthetetlenek. Nem csak Hollywood-dal, a Watchment kiadó DC-vel sem rózsás az író viszonya: azt állítja a kiadó a képregények folyamatos újranyomásával visszatartja tőle és Gibbons-tól a jogokat, illetve a merchandising bevételekből kapott százalékuk is aránytalanul kicsi.
4 hozzászólás

gocsa

12 éve, 10 hónapja és 26 napja

Igazad van, javítva.

válasz erre

Vendég

12 éve, 10 hónapja és 26 napja

Vendég írta:
"Éjjeli Bagoly egy Dan Dreiberg nevű milliomos playboy"
Playboooooy??? Olvasd el/nézd meg mégegyszer. Az Batman nem pedig Dreiberg... Jesszus...
Hú de okos megint valaki. Jesszus. Nagyszájú kisember vagy.

válasz erre

Vendég

12 éve, 10 hónapja és 26 napja

"Éjjeli Bagoly egy Dan Dreiberg nevű milliomos playboy"
Playboooooy??? Olvasd el/nézd meg mégegyszer. Az Batman nem pedig Dreiberg... Jesszus...

válasz erre

Vendég

12 éve, 10 hónapja és 26 napja

He-he

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt