PlayStation Vita premier előtti party

A helyszínre érve mosolygós Sony-lányok, elegáns bárokba illő party-zene, és egy könnyed, de folyton újratermelődő terülj-terülj asztalkám várt minket. Miután végigkóstoltuk a főként szendvicsekből és édes-sós ropogtatnivalókból álló kínálatot, a szervezők buzdítására elfoglaltuk helyünket a nagyteremben, ahol hamarosan kezdetét is vette a bemutató. Sándor Csaba, a Playstation üzletág vezetője ragadta magához a mikrofont, hogy egy rövid prezentáció segítségével bemutassa azt, ami miatt mindannyian összegyűltünk ezen a napfényes, téli délutánon: a PS Vitát. Előadásából megtudhattunk számtalan olyan dolgot, amit már eddig is össze lehetett bogarászni a különféle híradásokból, ám új információ is akadt bőven. Nézzük tehát zanzásítva, milyen alkalmazásokat és lehetőségeket rejteget magában az új kütyü!


Amellett, hogy a PlayStation Vita rendelkezik az okostelefonoktól megszokott közösségi és azonnali üzenetküldésre használható applikációkkal (Facebook, Twitter, Skype és társaik), rejlik benne néhány igen figyelemreméltó újítás is. Ilyen többök között, hogy a konzol támogatja a Cross-Play funkciót, vagyis ha beszerzünk rá egy PS3-on is elérhető játékot, akkor minden fennakadás nélkül indíthatunk multiplayert a két masina között. Emellett lehetőségünk van a Vitát a PlayStation 3 teljes értékű kontrollereként is használni, lévén az új eszközön is - végre - két analóg kar kapott helyet a korábbi PSP-k egy stickjével szemben. Ha már PSP, azt is meg kell említenünk, hogy a Vita teljes mértékben kompatibilis az előd kézikonzol játékaival, így azokat memóriakártyára mentve könnyedén futtathatjuk az új eszközön is. Mindezek mellett hasznos lehet még a Near funkció, mely a beépített GPS-nek köszönhetően először meghatározza tartózkodási helyünket, majd a közelünkben keres potenciális játékostársat valamelyik hálózati eszköz segítségével.

Azt persze, hogy milyen hálózati eszköz áll rendelkezésünkre, nagyban befolyásolja, hogy a Vita két kiadása közül melyikre esik a választásunk. A két modell mindössze annyiban tér el egymástól, hogy az egyikben kizárólag Wi-Fi segítségével csatlakozhatunk az információs és adatátviteli szupersztrádához, míg a másikban helyet kapott egy 3G modem is. Az eszköz ajánlott fogyasztói árai is ennek függvényében alakulnak: míg az előbb említett, egyszerűbb változatért előreláthatólag 79.990 Forintot kell kicsengetnünk, addig az utóbbi, 3G-vel szerelt modell ára 102.990 darab egyforintos körül alakul majd. Még egyszer mondom azonban, hogy ezek csupán ajánlott fogyasztói árak, így könnyen lehet, hogy a boltokba kerüléskor más árcetlikkel találkozunk majd. No meg, persze, mint manapság mindenre, a Vitára is adhatunk le előrendelést, amivel extra perifériákra és játékokra tehetünk szert, ezzel is nyugtatva magunkat, hogy megérte ekkora összeget kiadni az új masinára.


Miután mindezt végighallgattuk a nem túl hosszú, de annál informatívabb előadás keretében, elérkezett a várva várt pillanat, hogy a kezünkbe foghassuk végre magát a konzolt is. Mivel azonban mindössze öt darab állt ebből rendelkezésre, azonnal hatalmas tumultus és sorban állás alakult ki a gépek körül, így mi egészen más taktikát választottunk. Hagytuk, hogy a sietősebb és türelmetlenebb kollégák egymással marakodjanak, mi pedig visszatértünk a szendvicsekkel és frissítő italokkal beterített asztalhoz, hogy újabb adag munícióval töltekezve eshessünk neki később a masináknak ("nehogy már üres hassal kelljen tesztelnünk, mit is tud valójában az új kütyü"). Taktikánk remeknek bizonyult, ugyanis mire újra jóllaktunk, és visszatértünk a Vitás területre, már közel sem kellett annyit várakoznunk, mintha rögtön az elején csatlakoztunk volna a tömeghez.

Először kézbe fogva a Vitát rögtön meg is állapítottuk, hogy egy remekül összerakott, masszív eszközzel van dolgunk, melyen számtalan vezérlési lehetőség áll rendelkezésünkre. Gombból összesen 16 darab található rajta, melyek mellett helyet kapott a már említett két analóg vezérlőkar, elsősorban az FPS-rajongók nagy örömére. Ezek mellett az 5 colos OLED kijelző is használható irányításra, hiszen az, a megjelenítés mellett, érintőképernyőként is funkcionál. Itt azonban még nem áll meg a vezérlési lehetőségek sora, ugyanis az eszköz hátlapján is érintésérzékeny felületet helyeztek el, nem beszélve a SIXAXIS mozgásérzékelő rendszerről, mely egy háromtengelyes giroszkópot és gyorsulásmérőt foglal magába, és ami miatt le fognak minket szállítani a buszról, ha a játék hevében az eszközt ide-oda kapkodva netalán kárt okozunk valamelyik utastársunkban. A kezelhetőségre és az anyaghasználatra tehát egyáltalán nem lehet panaszunk, de nézzük, hogy funkcionál mindez játék közben! A helyszínen négy játék kipróbálására volt lehetőség egy-egy konzolon, és mi szépen sorra is vettük mindet, hogy egy-egy rövid bekezdés erejéig számot tudjunk adni nektek róluk. Az alábbiakban tehát egyáltalán nem teljes értékű játékteszteket, hanem csupán első benyomásainkat olvashatjátok a kipróbált kezdőcímekről.


Kezdjük az általunk egyértelműen leggyengébb láncszemnek kikiáltott Wipeout 2048 nevű anti-gravitációs versenyjátékkal, ami nem más, mint a PlayStationről már ismerős sorozat legújabb darabja. Az űrhajókkal való versenyzés Vitás verziója nem igazán tudott megfogni minket: hagyományos játékmódok a versenytől az időfutamig a pályákon felszedhető csillagokkal, fegyverekkel és miegymással, itt-ott néhány gyorsító mező, ami jelentős löketet ad a járművünknek, és nagyjából ennyi. A Wipeout szinte egyáltalán nem aknázza ki a Vitában rejlő lehetőségeket: teljesen mindegy, hogy a vezérlési lehetőségek közül melyiket választjuk, a játék - egy klasszikus Tankcsapda számot idézve - "nem lesz jobb, nem lesz rosszabb, nem lesz rövidebb, nem lesz hosszabb".

Ezek után igazi felüdülés volt a Reality Fighters nevezetű játék, mely egy klasszikus verekedős gamma, rengeteg extrával fűszerezve. Azon túl ugyanis, hogy számtalan verekedési stílus közül választhatjuk ki a nekünk leginkább tetszőt - a skála a balett-táncostól a kungfun át egészen a zombi-mozgásig terjed -, lehetőségünk van a Vita valamelyik kamerájával bescannelni az arcunkat, hogy aztán választott külsejű és ruházatú karakterünket létrehozva - és akár győzelmi csatakiáltást is rögzítve hozzá - szállhassunk szembe az ellenfelekkel. A játékélményhez rengeteget ad hozzá, hogy a küzdőteret is mi magunk választhatjuk ki a hátsó kamera segítségével, így harcosaink szó szerint a környezetünkben látható valós térben kelnek harcra egymással. Vicces, és könnyed szórakoztatást ígérő játék a Reality Fighters, melyben természetesen multiplayer lehetőség, valamint remek kombók is helyet kaptak.


A Little Deviants egy érdekes találmány, mely egyfajta erődemonstrációt hivatott képviselni a kezdőcímek között. Tulajdonképpen nem is egy, hagyományos értelemben vett játékról van szó, hanem minijátékok egész tárházáról, melyek igyekeznek kihasználni a Vitában rejlő minél több lehetőséget. Ezek afféle ügyességi platformerek, melyek között egyaránt van analóg karokkal irányítható verseny, hátsó érintőfelülettel vezérelhető "juttasd be a labdát a lyukba"-koncepciójú táblajáték, és a SIXAXIS technológiát kihasználó lövöldözés is. Őszintén szólva fogalmam sincs, hányféle játékmódot rejteget magában a Little Deviants, hiszen akárhányszor a közelébe kerültem, mindig újabb és újabb feladatokat láttam, és ezzel igen megnyerte a tetszésemet ez a cím is.

A végére hagytam azt a játékot, ami miatt feltehetőleg a legtöbben fogják megvásárolni a Sony új, hordozható masináját. Hát persze, hogy az Uncharted: Golden Abyss az, amire minden olyan játékos epedve vár, aki valaha is játszott a sorozat bármelyik részével. Nos, azt kell mondanom, hogy megéri rá várni, a kifejezetten Vitára fejlesztett rész ugyanis képes volt megőrizni az elődök meseszép grafikáját, de ami talán ennél is sokkal fontosabb, a játékélményből sem engedtek egy fikarcnyit sem. A sztoriról és a játék hosszáról természetesen nem tudok érdemben nyilatkozni, de a látottak alapján és az elhintett előzetes információk fényében egyértelműen állíthatom, hogy Drake egy újabb, teljes értékű kalanddal tér vissza, mely hosszú-hosszú órákra köt majd le minket földön, vízen, lebegőben, utazás közben, vagy éppen az otthon melegében. Mi sem jelzi jobban, hogy meglehetősen jóra sikeredett a játék, mint az, hogy a bemutató keretében két konzolt is szenteltek neki, mégis ehhez volt a legnehezebb hozzájutni, hiszen aki egyszer a keze ügyébe kaparintotta, az nem igazán akart túladni rajta.


Nem volt másként velünk sem, így mi is fájó szívvel adtuk vissza a Vitát a Sony embereinek, amikor eljött az ideje. Valóban könnyen megszerethető kis gépecske lett ez az új kézikonzol, melynek dizájnos, de letisztult külseje igazi erőművet rejt magában, mellyel remek grafikai színvonalat, és akadásmentes játékélményt tud biztosítani minden leendő tulaja számára. A fájdalmas búcsú okozta bánatot kifelé menet még néhány süteménymaradékkal, és hozzá passzoló itókával próbáltuk enyhíteni, több-kevesebb sikerrel. Összességében tehát a Sony-nak sikerült meggyőznie minket arról, hogy érdemes várnunk a Vitára.