Bevallom, engem nagyon sokáig nem is mozgatott meg a téma. Egyszer alaposabban utána néztem a dolgoknak, de akkor még annyira gyerekcipőben járt az egész, hogy csak legyinteni tudtam a nagy szavakkal dobálózó PR közleményekre. Kicsit meg is döbbentem, amikor Marco hívott, hogy megérkezett az eszköz. Örömmel cipeltem haza a méretes dobozt, bár egy kis segítséget kértem az égiektől, hogy az 1-es villamoson kivételesen normális emberkék utazzanak, nem sok kedvem lett volna magyarázni, hogy mi is ez.
Az óvatos kicsomagolás után kettő dolog jutott egyből az eszembe. Az egyik, hogy valami elképesztően dögös és menő a szemüveg formája. A másik már egy kicsit negatívabb felhangot kapott, ugyanis annyi kábelt meg adaptert csomagoltak az eszköz mellé, ami szerintem bőven elég lenne még az utcának is. De ne rohanjunk előre, vizsgáljuk meg, hogy tulajdonképp mi is ez a PSVR egyáltalán.
Gondolom az nagyjából mindenkinek megvan, hogy a legtöbb cég saját virtuális valóság megoldásán dolgozik. Nem összekeverendő a kiterjesztett valósággal, hiszen az már évek óta elérhető a japán vállalat portfóliójában. Itt arról van szó, hogy a külső eszköz segítségével egy teljesen más, élethű környezetet alkossanak, amivel csont nélkül át tudják verni agyacskánkat, hogy amit lát, az bizony a kemény valóság.
Papíron mindez rendkívül jól hangzik, de az előzetes hírek csupa károgással voltak tele, melyekben nagyjából az volt a szalagcím, hogy sokkal gyengébb technológiára épül a Sony berendezése, mint bármi más, így az élmény is csorbulni fog. Aztán ahogy próbálgatták az emberkék a különféle bemutatókon, úgy érkeztek a pozitív visszajelzések. Remélem sikerül pontosan átadnom az elmúlt pár napban szerzett élményeimet, hogy Ti is eldönthessétek, kell-e ez nekünk.
Tehát, érkezett egy nagyon szép, méretes, súlyos doboz, amiben gusztusosan becsomagolva találjuk a sisakot egy átalakítóval egyetemben. Mellékeltek amolyan IKEA-féle katalógust is, ami lépésről lépésre bemutatja, hogy kell összeszerelni az alkalmatosságot konzolunkkal. Pár perc alatt meg is voltam vele, de itt mindenképp meg kell jegyeznem, hogy ennyi kábelt én még a büdös életben nem láttam, de komolyan.
Lehet, hogy ezt egy picit felfújom amúgy, de röhejesen néz ki 2016-ban egy kisebbfajta dzsungel (nem, nem túlzok). Értem, hogy nem tudják megoldani per pillanat máshogy, de akkor is. Na, be is fejeztem a puffogást, nézzünk inkább a nyers, technikai adatokat. A kijelző felbontása elmarad mind az Oculus Rift-től, mind pedig a HTC Vive-tól: 1080p-s OLED megoldással találkozunk itt, 120 és 90 Hz-es képfrissítéssel megtámogatva. Szerencsére a mérnökök jól dolgoztak, a kialakítása nagyon prémium az egésznek, ami igazán csak a felvételkor kerül előtérbe.
Mivel szemüveges vagyok, reméltem, hogy sikerült jól megoldaniuk ezt az eléggé érzékeny kérdést. Magát a sisakot több helyen tudjuk állítani: a fejünknél lévő pánton van egy tárcsa, amivel a feszességet variálhatjuk, míg a lencse részt egy gombnyomással tudjuk tologatni. Érdemes rászánni az időt és helyesen kalibrálni, mert kvázi ettől függ, mennyire lesz kényelmes a viselet. Nekem is sikerült azt a pontot belőni, amikor élesen látok mindent, de nem párásodik a szemüvegem, illetőleg nem nyomja az orrnyergem. Nagyjából a mellkasunk tájékán lesz egy pici doboz, amivel bekapcsolhatjuk a rendszert, illetve ide tudunk bedugni fülhallgatót is (adnak hozzá ajándékba egyet) ami szinte elengedhetetlen a teljes átéléshez.
Amennyiben sikerült jól beállítanunk mindent, rendkívül kényelmes lesz a viselet. Két szépséghiba azonban akad: nem zár tökéletesen, így ha világos van, akkor beszűrődik a fény (érdemes tehát sötétben használni főként), valamint nem minden fejhallgatót tudunk felvenni, hiszen eléggé limitált a hely fülünknél.
Továbbá érdemes figyelni arra, hogy tényleg ne legyen semmi a környezetünkben, aminek neki tudunk menni. Az is nagyon fontos, hogy mindenképp rendelkeznünk kell PS kamerával is, mivel annak hiányában meg sem nyikkan az új szerkezet.
Persze önmagába véve még egy ilyen jól megvalósított ötlet sem ér sokat, ha nincs meg a kellő támogatottság és programellátottság (lásd még Wii U). Már csak azért sem, mert a játékok adják természetesen a közeget, ahol sziporkázhat VR-unk. Mellékelnek a pakkhoz egy demo disc-et, amit természetesen a Store-ból is lehúzhatunk. Az itt található programok hivatottak bemutatni nekünk, mit is tud az új kiegészítő.
Azt hiszem, nem túlzok akkor, amikor kijelentem: valami egészen döbbenetes az élmény. Elsőként a búvárkodást próbáltam ki és teljesen lefagytam. Minden tűéles volt, szó nélkül elhittem, hogy épp most eresztenek le egy árokba és körülöttem a tenger élővilága végzi napi tevékenységét. Úgy éreztem magam, mint egy igazi felfedező. Sajnos a tesztidő szűkössége miatt kevés dolgot lehetett kipróbálni, viszont azt legalább jó alaposan.
A Rush of Blood volt az, amire úgy gondolom, lehet építkezni, mert egy teljes játék, ami egész jól visszaadja, mire is számíthatunk majd a későbbiekben. Gyakorlatilag egy rail shooter-t kapunk, ami az Until Dawn eléggé horrorisztikus világában játszódik. Már az intro alatt is simán össze tudod csinálni magad, mert egy wendigo a nyakadba ugrana, de az uccsó pillanatban visszarántja egy kötél.
Lehet kontrollerrel és Move-val játszani, ez utóbbi kategóriákkal jobb és pontosabb, mert a hagyományos joystick esetében hajlamos a beakadásokra meg kifagyásokra. Például ha letesszük az ágyra, akkor utána már nem ismeri fel, lehet újraindítani a programot. A szavatossága sem túl acélos, mindössze másfél óra alatt végig lehet érni rajta, aztán csak a nehézség módosítása marad.
Persze az első körös stuffoknak nem is az a dolga, hogy megváltsák a világot, hanem inkább techdemoként szolgálnak, bemutatva a lehetőségek tárházát. Nagyon kíváncsi vagyok például a Resident Evil 7-re, mert ha csak fele olyan rémisztő lesz, mint a trailerekben, akkor garantálom, hogy mindenki a nadrágjába fog csinálni félelmében.
Új frontot nyitott tehát a Sony. Nem érheti panasz sem az összeszerelés minőségét, sem pedig a technikai oldalt, remekül működik minden. Apróbb döccenés lehetnek, de most rajtolt el még csak a dolog, érkezni fog hozzá finomhangolás bőven. Az persze már más kérdés, hogy mennyire lesz időtálló a móka, mert láttunk mi már karón varjút (Kinect, PS Eye, Move, 3D támogatás), de bízzunk a legjobbakban.
Már most is relatíve nagy a tartalmi rész, de egy kazal cím várakozik még a csőben, szóval nem hinném, hogy itt ezzel gubanc lesz. Nyilván nem egy olcsó dolog amiről beszélünk, bőven 100 000 Ft fölött van a nyitóár, ugyanakkor annyira lenyűgöző az élmény, amit nyújt, hogy érdemes lehet felírni a beszerzendők listájára. Mi nagyon szerettük és drukkolunk neki!