Oliver Bowden - Assassin's Creed: Alvilág

2016. március 26.
70.2581
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Maniac profilja, adatai
Maniac
Alaposan megváltozott az elmúlt hónapokban szinte minden, amit az Assassin's Creed-sorozatról eddig hittünk és gondoltunk. Tavaly ősszel például egy meglepően elfogadható epizóddal gazdagodott a sorozat videojátékos vonulata, miközben kiderült, hogy a Ubisoft leáll az évenkénti megjelenéssel, és a mennyiség helyett inkább a minőségre helyezi a hangsúlyt.


Mindeközben azért a franchise építése tovább folytatódik, így jönnek a kisebb-nagyobb mellékszálak, formálódik már az első film is, hovatovább befutott hozzánk a legújabb könyv, amelyet ismét Oliver Bowden jegyzett, és amit a Fumax jóvoltából ismét elolvashatunk magyarul is.

Az Assassin's Creed: Alvilág címet kapott kiadvány időrendben a legutóbbi videojátékhoz, avagy az Assassin's Creed: Syndicate-hez kapcsolódik, pontosabban akárcsak a legutóbbi regények, ez is egy előzményt kíván elmesélni számunkra, ami ezúttal minden eddiginél távolabb áll a játéktól. Hogy ez probléma-e? Természetesen egyáltalán nem, hiszen bár az sem volt egy utolsó dolog, amikor az első négy könyvben a videojátékok sztoriját olvashattuk el újra és újra, de a Ubisoft és Oliver is felismerték, hogy sokkal jobban örülnek a rajongók annak, ha inkább egy olyan spin-off formálódik a könyvekben, amelyek egy kis pluszt, egy máshol elérhetetlen extrát nyújtanak.

Már az Assassin's Creed: Egységre is igaz volt, hogy szinte alig kapcsolódott a játékhoz, de az Alvilág kapcsán ez határozottan igazzá vált, így aki azért nem vett eddig AC-könyveket, mert nem akarta kvázi újra elolvasni a játék cselekményét, az most mindenképpen tegyen egy próbát az új olvasmánnyal - méghozzá több okból kifolyólag is. Az első, hogy Oliver Bowden újra példátlan alapossággal ásta bele magát az ipari forradalom időszakába, ezáltal sokszor olyan alapossággal képes lefesteni előttünk Londont, az éppen aktuális közhangulatot, sőt a sokszor elképesztő mindennapokat, és olyan háttér-információkkal tud szolgálni az akkori időszak sajátosságairól, amelyeket a játék keretein belül nem rágtak ennyire a szánkba.

Másrészt pedig a könyv segítségével végre több olyan cselekmény is értelmet nyer, összeáll egy nagy egésszé, ami a játékon belül konkrétan nyitott kérdés maradt, hiszen hiába kaptunk végre két - na jó, inkább talán csak egy - szerethető főhőst, előtörténetükről nem igazán tudtunk meg semmit sem az alkotásban. Az Assassin's Creed: Alvilág által azonban, ha nem is mindent, de nagyon sok extra információt megtudhatunk róluk, méghozzá úgy, hogy nem is ők a könyv történetének főszereplői.

Oliver Bowden - Assassin's Creed: Alvilág - 2. kép

Az Alvilág egészen 1862-be, Londonba repít vissza minket, az imént említett ipari forradalom idejébe, amikor az Orgyilkosok és a Templomosok évszázadok óta tartó rivalizálása ismét kiújul, de úgy tűnik, hogy az asszaszinok most talán győzelmet arathatnak. Ennek a győzelemnek a kulcsa egy Szellemként ismert fickó, aki külsőleg a Templomos rend legelszántabb harcosa, ám csakhamar kiderül róla, hogy egy beépített orgyilkos ügynök, aki azt a feladatot kapta, hogy belülről cincálja szét az ősi riválisokat. A könyvből kiderül, hogy a Szellemként ismert ember nem más, mint maga Henry Green, akit később Jacob és Evie Frye mentoraként ismerhettünk meg. Az ő történetét fedezhetjük fel közelebbről a regény által!

Noha már kötetek óta nincs különösebb probléma Oliver Bowden írásmódjával és felkészültségével, összességében azonban az író stílusa talán most forrotta ki magát először igazán olyan mértékben, hogy a végeredményre valóban rá lehessen húzni a történelmi kalandregény jelzőt. A korábbi könyvekben ugyanis - az Egységre ez már csak részben igaz - a fontosabb dátumok és események leírása mellett szinte alig-alig kaptunk betekintést az adott kor sajátosságaiba, aminek az oka vagy az adott korból fennmaradt kevés ismeretünk vagy az író felkészületlensége lehetett, de most ennek vége. Néha valóban olyan, mintha ott lennénk London szénporos utcáin, a tüdőnkben éreznénk a gyárakból kiokádott szmogot, a nyomornegyedek bűzét, és látnánk magunk előtt az iparosodó társadalom első zsákutcáit.

Oliver Bowden ebben a műben soha nem látott reflektálással volt képes megeleveníteni előttünk az egykori brit főváros mellett az egyes eseményeket, ami nyilván esetünkben a magyar fordítók dicsérete is, hiszen újfent páratlan alapossággal, változatos nyelvezettel, kellemesen tagolt mondatokkal, jó olvashatósággal vértezték fel a művet. A magyar kiadásról érdemes még kiemelni, hogy a küllem tekintetében is folytatja a korábbi részekkel megálmodott sort, ezáltal a borító - ami végre nem egy szimpla koncepciós rajz lett -, a könyv méretei, de még az él is úgy lett kialakítva, hogy illeszkedjen a korábbi kiadásokhoz, ami egy gyűjtő számára igencsak fontos szempont lehet.

Mindent összevetve az Assassin's Creed: Alvilág egy újabb szintlépés a könyvsorozat életében - a minőség és az olvashatóság terén határozottan -, hiszen Oliver Bowden minden eddiginél jobban szabadon eresztette a fantáziáját, és az ipari forradalom témaköre érezhetően sokkal jobban az ínyére volt, mint eddig bármelyik másik kor, ahol az egyes regények játszódtak. Az Alvilág végre egy igazi történelmi kalandregény, ami nem csak a játékhoz és a franchise-hoz tesz hozzá egy óriási pluszt, hanem az adott korszak kedvelői számára is egy izgalmas, fordulatos, nem mellesleg pedig olvasmányos kalanddal szolgál.
8 hozzászólás

Brutal Terror

3 éve, 7 hónapja és 2 napja

Nagyon kötődik az előző könyvekhez? Nem olvastam őket de ez nagyon érdekel(ne)...

válasz erre

kpal

3 éve, 7 hónapja és 9 napja

Minőség már luxus , jó volna visszatérne minden téren.

válasz erre

Paint

3 éve, 7 hónapja és 9 napja

marco írta:
Biztos hogy nem. Kizárólag videojáték-vonatkozású könyvekről készül, azok közül is válogatva.

Meg egyébként is, te már megírtad!
Én csak az első részről írtam, nem az újról. Azért azt had mondjam meg, hogy a főszereplő, Greg is egy nagy gamer, kedvenc játéka a Gonosz Varázsló.

válasz erre

marco

3 éve, 7 hónapja és 9 napja

Paint írta:
Nagyon jó kritika lett, és az AC könyveket is szeretem. A jövőben majd írtok egy Egy Ropi Naplója kritkát, mondjuk a legújabb részről? (Régi Szép Idők).
Biztos hogy nem. Kizárólag videojáték-vonatkozású könyvekről készül, azok közül is válogatva.

Meg egyébként is, te már megírtad!

válasz erre

1000feri

3 éve, 7 hónapja és 9 napja

Valahogy eddig ezek kimaradtak...

válasz erre

Paint

3 éve, 7 hónapja és 9 napja

Nagyon jó kritika lett, és az AC könyveket is szeretem. A jövőben majd írtok egy Egy Ropi Naplója kritkát, mondjuk a legújabb részről? (Régi Szép Idők).

válasz erre

kakas201

3 éve, 7 hónapja és 9 napja

Ezt biztos hogy be fogom szerezni akkor Nagyon jónak tűnik így az elmondásod után, de majd kiderül mennyire köt le!

válasz erre

zender

3 éve, 7 hónapja és 9 napja

Ez még nincs meg, nem is tudtam hogy jön új rész! Kell!

válasz erre

kapcsolódó hírek, cikkek

Nincsenek kapcsolódó cikkek.

 
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Hellblade profiljaMarduk profiljaManiac profiljababem profiljagery1113 profiljaWarriorAutobot profilja