Bár előrevetítenénk, hogy nem vagyunk sem szakértők, sem közgazdászok, nem rendelkezünk orvosi képesítéssel sem, ellenben a játékvilágot, a játékipar működését úgy ismerjük, mint a saját tenyerünket, miközben megéltünk már néhány dolgot testközelből a múltban, így példának okáért a 2008-ban kirobbant gazdasági recessziót is. Hogy most milyen hatást gyakorolhat a játékiparra mindaz, ami mostanság történik? Az ezzel kapcsolatos gondolatainkat gyűjtöttük össze nektek az alábbiakban!
A rövidtávú hatások
Fontos lehet a koronavírus kapcsán a hatásokat két részre osztani, ezáltal a rövid- és hosszútávú effektusokat szemügyre venni. Alapvetően talán nem teszünk felelőtlen kijelentést abban az esetben, ha azt mondjuk, hogy ha minden országban két hét alatt lezavarják a kapcsolódó intézkedéseket, a karantént és az elzárásokat, akkor a játékipar legtöbb szegmensét egyáltalán nem érik majd a korlátozások, éppen ellenkezőleg, bizonyos területek inkább jelentős fejlődést mutatnak, hiszen akik nem az iskolában vagy a munkahelyen ülnek, azok bizony a hobbijuknak élnek, és a gamerek esetében ez rengeteg extra óra játékot jelent.
A hosszútávú hatások
Jelen esetben alig egy hete tartanak a magyar kormány megszorításai, így gyakorlatilag még a kellős közepében vagyunk a dolgoknak, ami azt jelenti, hogy a koronavírus hosszútávú, játékiparra gyakorolt hatásait egyelőre még nem igazán ismerjük. Elképzeléseink viszont vannak, és sokkal inkább a járványhoz fűződő gazdasági válságot kell egyfajta bűnbaknak beállítanunk ezen a téren azt leszámítva, hogy sok projekt csúszhat és megannyi kapcsolódó esemény elmaradhat.
Ha ugyanis beüt az újabb recesszió - ennek azért bőven vannak nyomai, cégek állnak le, zárnak be, mondanak vissza befektetéseket, emberek veszítik el tömegével az állásaikat -, az természetesen közvetlenül és közvetetten egyaránt beláthatatlan következményeket gyakorolhat a játékiparra. Nem lesz totális stop, nem lesz kiláthatatlan helyzet, de a kisebb csapatok, az indie szcéna dolgát alaposan megnehezítheti az egész, és a nagyobb vállalatoknak is meg kell majd húzniuk újabb határokat. Legyen szó áremelésekről, még pofátlanabb digitális tartalmi stratégiákról vagy előfizetéses modellekről, gyakorlatilag bármi szóba jöhet annak érdekében, hogy a lemorzsolódott emberek miatt a megmaradt támogatókról a lehető legtöbb pénzt lehúzzák.
Amit még ki kell emelnünk a hosszútávú hatások kapcsán, az nem más, mint a hardverárak emelkedése. Ez leginkább akkor lehet problémás, ha a válság eléri az ázsiai régiót, és olyan folyamatok mennek végbe arrafelé, ami a hardverárak hirtelen és drasztikus emelkedéséhez vezethet. Persze más problémák is kialakulhatnak, így például a gyártósorok leállásával több hetes és hónapos csúszások jöhetnek éppen a generációváltásban.
Most akkor pánikoljunk?
Ne, éppen ellenkezőleg, hiszen ez a legrosszabb, amit tehetünk ebben az esetben. Persze nem arról van szó, hogy menjünk ki az utcára lázasan és köpködjük le az embereket, tartsuk be a kormány utasításait, de ne módosítsunk drasztikusan fogyasztási szokásainkon, ha ugyanis mindenki egyszerre húzza be a kéziféket, annak beláthatatlan következményei lehetnek, és a legkisebb gondunk lesz majd a játékipar sorsa. Persze tudjuk jól, hogy ez nem rajtunk múlik, ha odafent is behúzzák a kéziféket...