Valkűr filmkritika

2009. február 21.
74.8661
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
gocsa profilja, adatai
gocsa
A Valkűr fikcionalizált, de megtörtént eseményeken alapuló történelmi akció-dráma. Azt az 1943-tól körülbelül 18 hónapig tartó időszakot mutatja be - viszonylag hűen -, amely során magas rangú náci tisztek egy csapata, élükön Claus Schenk von Stauffenberg ezredessel, kidolgozta a valaha volt legnagyobb szabású Hitler elleni merényletkísérletet. Egy ilyen típusú film előtt álló legnehezebb kihívás a feszültség folyamatos fenntartása, vagy egyáltalában való megteremtése, miközben még a legfelületesebb történelmi ismeretekkel bíró emberek is tudják a cselekmény végkimenetelét - a téma iránt érdeklődő szakemberekről és laikusokról már nem is szólva. Bryan Singer rendező (Közönséges bűnözők, X-Men, Superman visszatér), habár távolról sem végzett tökéletes munkát, többször is képes elérni, hogy megfeledkezve a befejezésről, fogcsikorgatva izguljunk együtt a szereplőkkel.

Valkűr filmkritika - 2. kép

A film magától értetődően Stauffenberget helyezi a középpontba, akit maga Mr. Hollywood, vagyis Tom Cruise alakít. Állítólag a közte és Stauffenberg közti külső hasonlóság miatt akarta annyira ezt a szerepet, felkészülése pedig nyolc hónapot vett igénybe, ez alatt történészek segítették, könyveket tanulmányozott és még a merénylő leszármazottaival is találkozott. Az eredmény: Cruise annyira néz ki nácinak, mint amennyire akárki képes annak kinézni, akit berángatnak az utcáról és a megfelelő egyenruhába öltöztetik, majd egy gyorstalpalón gyenge német akcentussal vértezik fel. Tom Cruise legfőképpen csak Tom Cruise-t képes játszani hitelesen, pár ritka kivételtől eltekintve, ezért nála kevés rosszabb választás létezik ennek a filmnek a főszerepére. A szépfiú külsőleg át lett alakítva, alakítása azonban merev, egysíkú, majdhogynem nevetséges - Cruise-nak hála a karakter abszolút elvesztette a benne rejlő összes lehetőséget, jellemének komplexitását és súlyos kettősségét hiába keressük. Persze ez nem száz százalékig a színész hibája, de erről később.

Valkűr előzetes




A nyitó jelenet Stauffenberg életének egyik fordulópontját mutatja be: 1943-ban egy tunéziai szövetséges légitámadásban elveszti bal szemét és jobb kezét. A sérülései ellenére (vagy talán éppen azok miatt), ezután nem sokkal Henning von Tresckow tábornok (Kenneth Brannagh), a náci rezsim megbuktatásán munkálkodó ellenállás vezetője, és honfitársa, Friedrich Olbricht tábornok (Bill Nighy) beszervezik Stauffenberget nem is annyira kisméretű kompániájukba.

Valkűr filmkritika - 3. kép

Nem kell sokat győzködniük, Stauffenberg ugyanis ekkora már ráeszmélt, hogy a helyes út csakis a Führer megbuktatása, és ennek folyományaként a német nép életének megmentése, valamint egyúttal morális megtisztulása lehet. Az ellenállás kulcsfigurái között találjuk még az egykori tábornokot, Ludwig Becket (Terence Stamp), illetve Carl Friedrich Goerdelert (Kevin McNally), aki egy sikeres puccs esetén vette volna át a kancellár helyét az új kormányban.


Valkűr filmkritika - 4. kép

Amikor Tresckowot a frontra küldik, Stauffenberget helyezik az ellenállás élére, ezzel beindul az ezredes által javasolt Valkűr-hadművelet, amelynek célja Hitler megölése, egy aktatáskába rejtett időzített bomba segítségével. A vezér halála miatt kitörő állami krízishelyzet, esetleges lázadás kezelésére, vagyis a rezsim lefegyverzésére, a Fromm tábornok (Tom Wilkinson) vezette tartalékos hadsereg venné át a hatalmat. A '44 július 20-ára tervezett merénylet legfőbb hátráltatójának az önérdekkövető Fromm bizonyul, akit rá kell venniük a kooperációra. A terv idővel egyre kiforrottabbá válik, majd szép lassan minden építőkocka össze is áll a sikeres megvalósításához. Az eredményt ugyebár mind tudjuk, hőseink csúfosan elbuknak - ez ugyanakkor a nézői élmény szempontjából teljesen mellékes kell, hogy legyen. Mégsem az. A film, mint minden tisztességes hollywoodi thriller, nem egy igazán izgalmas, feszültséggel teli jelenetet tartalmaz, összességében azonban, a két órányi játékidőt értékelve, Singer, valamint a feszes, jól megírt forgatókönyv és a neves színészek együttvéve sem képesek a középszerből kiemelni a Valkűrt.


Valkűr filmkritika - 5. kép

Bryan Singer ismét kiváló rendezői képességeiről tesz tanúbizonyságot: tudja, mikor mire van szüksége a nézőközönségnek, erőskezű, fókuszált direktor, aki a párbeszédes drámai jelenetek levezetéséhez ugyanannyira ért, mint a látványos akciójelenetek (amelyekből egyébként mindössze nyúlfarknyit kapunk a Valkűrben) profi megkomponálásához. Igazi ceremóniamester, érezhető, hogy mindent az irányítása alatt tartott a forgatás, illetve utómunkálatok során is. Egy második világháborús filmnél a legkritikusabb szempont - ami a legtöbb ember szemét szokta szúrni, ha elhanyagolják - a hitelesség. A Valkűr gyakorlatilag minden szempontból autentikus: a jelenetek nagy részét Berlinben vették fel, vagy precízen elkészített díszletek között, amennyiben az eredeti helyszínek már nem álltak rendelkezésre. Ennek eredményeképpen Singer sikeresen vissza tud repíteni minket az időben, mintha csak egy az archív felvételekből kilépő figurák által eljátszott fikciós darabot néznénk.

Nathan Alexander és Christopher McQuarrie forgatókönyve mozgalmas konspirációs thrillert faragott a valós történéseket felhasználva, azokat néhol leegyszerűsítve, illetőleg a lyukakat kitöltve néhány általuk kreált eseménnyel. Sajnos a két író jobban el volt foglalva a "hogyan" kérdésével, semmint a "miért"-ekkel, ezért a lélektani-pszichológiai aspektusokat teljesen elhagyva legfőképpen csak a sikertelen merénylethez vezető lépésekre koncentrálnak, már-már mechanikusan bemutatva őket.

Valkűr filmkritika - 6. kép

Ahogyan korábban már utaltam rá, Stauffenberg karakterének kidolgozatlansága nem csak az őt játszó Tom Cruise hibája, ugyanannyira a forgatókönyvé is. A film rendkívül kevés időt szán a főszereplő motivációinak megmagyarázására; gyakorlatilag semennyit. Utalást kapunk arra, hogy már jóval a tunéziai eset előtt is ellenérzések éltek az ezredesben a náci rezsim ellen, de ennél pontosabb bemutatást nem láthatunk. A baleset után benne kavargó érzésekről is vajmi keveset tudunk meg, ahogyan a családjával való viszonyát sem ismerjük meg részletesen. Nagy valószínűséggel ezek a finom kis kiegészítések lelassították volna a film menetét, de cserében mennyivel összetettebb és kevésbé összecsapottnak érződő végeredményt kaptunk volna!


Valkűr filmkritika - 7. kép

A mellékszereplők viszont kivétel nélkül jó munkát végeztek, megjegyzem érdekes, hogy elsősorban angol színészekből tevődik össze a merénylő csapat. Kenneth Branagh, Tom Wilkinson és a nagy öreg, Bill Nighy tisztes játékkal jutalmaznak meg minket. Carice van Houten - akit legutóbb is egy világháborús filmben, a Fekete könyvben láthattunk - pompás Stauffenberg feleségének szerepében, de igazán kaphatott volna több jelenetet. Eddie Izzard, a szerte a világban kultikus rajongótáborral rendelkező angol komikus, akit mi itthon csak mozifilmek apró-cseprő mellékszerepeiben láthattunk, ezúttal sem kap lehetőséget igazán brillírozni, de színésztársai közül mégis ő emelkedik ki leginkább, mint a Valkűr-hadműveletben kulcsszerepet játszó Erich Fellgiebel. Nem szabad kihagyni még David Bambert sem, aki Hitlert alakítja: a hasonlóság megvan, de azt mondani sem kell, hogy távol áll a teljesítménye A bukásban látható Bruno Ganzétól.

Valkűr filmkritika - 8. kép

A Valkűr ajánlható a történelem szerelmeseinek; azoknak, akik kedvelik a középgyors, de egy percig sem unalmas thrillereket; vagy egyszerűen csak odavannak Tom Cruise-ért - még ha félszemű is. A rendezés valóban remek, és a projektbe ölt pénz is meglátszik, de nem véletlen, hogy Oscar bácsi messziről elkerülte ezt a filmet. Egy kicsivel több igyekezet és odaadás valószínűleg sokat segített volna, így azonban a Valkűr messzire elmarad a klasszikus háborús filmektől, viszont odaállítható a tisztességesen elkészített, unaloműzésre remekül alkalmas hollywoodi produkciók közé. A kérdés azonban adott: mivel jobb ez a film, mint egy megegyező témájú, egyórás, a National Geographic Channel által készített doku? A válasz pedig egyértelmű: semmivel.
 

Valkűr filmkritika / Valkyre (2008)

  • Műfaj: dráma
  • Hazai premier: 2009. február 19.
  • Rendezte: Bryan Singer
  • Hossz: 121 perc
  • Szereplők: Tom Cruise, Kenneth Branagh, Tom Wilkinson, Bill Nighy, Manfred-Anton Algrang, David Bamber, Terence Stamp, Eddie Izzard
  • Forgatókönyv: Christopher McQuarrie, Nathan Alexander
  • Operatőr: Newton Thomas Sigel
  • Vágó: John Ottman
  • Zene: John Ottman
10 hozzászólás

Vendég

11 éve, 1 hónapja és 4 napja

hogy kell letöltenni filmet ??? segítsetek köszi

válasz erre

nemabob

11 éve, 1 hónapja és 13 napja

amint tudom megnézem

válasz erre

Tibit

11 éve, 1 hónapja és 15 napja

Amúgy a történetet magát is ajánlom, mert nagyon érdekes, izgalmas még olvasva is! Főleg a berlini események az érdekesek, nem sokon múlt, hogy meghiúsult.

válasz erre

Vendég

11 éve, 1 hónapja és 17 napja

nagyon teccik le szeretnem tolteni

válasz erre

Tibit

11 éve, 1 hónapja és 17 napja

Teljesen történelemhű, wikipedian olvastam, hogy törekedtek is rá, be akarták mutatni a háború borzalmait, és elég jól sikerült! De látszik rajta, hogy 93as, ez az egyetlen egy hibája!
Olvass még utána, szerintem neked is tetszeni fog, teljesen más a német oldalt nézni, mint a megszokott amerikait vagy oroszt!

válasz erre

Rambo

11 éve, 1 hónapja és 18 napja

Tibit írta:
Tom Cruiseval lett elbaxva, jól mondjátok. Az h hasonlít Stauffenbergre, nem jelent semmit, az emberek nagy része nem tudja, hogy nézett ki valójában, ez hülye indok volt cruise részéről, egyébként se valami nagy színész, csak fel van fújva!
Látom Cruise mindenkit idegesít. Egyáltalán nem illik hozzá ez a szerep. Menjen inkább szerepelni a Mission Impossible 4-be, vagy valami.
Erre a Sztálingrád című filmre kíváncsi vagyok. Úgy-ahogy történelemhű a film?

válasz erre

Tibit

11 éve, 1 hónapja és 18 napja

Ha már témánál vagyunk, ajánlom mindenkinek a Sztálingrád című filmet! Igaz, hogy 1993as, és sokak nem szeretik a német filmeket, de eddig ez az egyetlen olyan film, amiben a német oldalt mutatják be végig, hogy ők, hogy élték meg a háborút!
Több pénzt is beleölhettek volna, de így is jó lett. Nincsenek nagyon ismert színészek benne, esetleg Thomas Kretschmann, aki már sokszor játszott németet háborús filmekben, és teljesen illik is hozzá. Mondjuk Cruise bácsi helyett, ő jobb lett volna!

válasz erre

Tibit

11 éve, 1 hónapja és 18 napja

Tom Cruiseval lett elbaxva, jól mondjátok. Az h hasonlít Stauffenbergre, nem jelent semmit, az emberek nagy része nem tudja, hogy nézett ki valójában, ez hülye indok volt cruise részéről, egyébként se valami nagy színész, csak fel van fújva!

válasz erre

Helme

11 éve, 1 hónapja és 18 napja

Pont most érkeztem haza a moziból. Nekem kifejezetten tetszett bár Crúz bácsi nekem nagyon nem nácis.

válasz erre

Rambo

11 éve, 1 hónapja és 18 napja

Érdekel a film, a reklámja alapján bejön (2. vh. rulez ), egyszer mindenképpen meg fogom nézni. Tom Cruise-t nem szeretem, de ezt még túl fogom élni.

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

Hellblade profiljaWarriorAutobot profiljaDerekhun profiljaManiac profiljagery1113 profiljaReichert Viktor profiljamarco profilja